A című lapban közzétett kutatás során a szakemberek arra voltak kíváncsiak, milyen hatással vannak egy egyénre azok a körülmények, melyekre ő maga nincs befolyással. Ennek érdekében 11 európai ország 12 000 ötven év feletti lakosát kísérték figyelemmel, és olyan tényezőket vizsgáltak, mint az egészség, a munkahely, valamint a szociális körülmények.
Azok a férfiak, akik a negyvenes éveik során nem éltek át recessziót, 50 és 74 éves koruk között jobb eredményeket értek el az ellenőrző teszteken, mint azok, akik igen. A nőknél is hasonló eredményeket találtak: itt az derült ki, hogy akik húszas éveik közepe és harmincas éveik közepe közötti időszakban éltek át valamilyen gazdasági válságot, azok később szintén rosszabbul teljesítettek a kognitív képességeket ellenőrző feladatok során.
A gazdasági megszorítások a vizsgált emberek életében több tényezőből álltak: volt, aki munkanélküli lett, volt, akit részmunkaidőre kényszerítettek, másoknak csökkent a fizetése vagy alacsonyabb beosztásba kerültek.
Amint azt dr. Simon Ridley, az Egyesült Királyság Alzheimer Kutató Központjának munkatársa kifejtette, a vizsgálat lényegében arra mutat rá, hogy az a munka, amit az emberek életük során végeznek, kihat a későbbi életükre is, ugyanakkor azt fontos hangsúlyozni, hogy nem a recesszió maga okoz mentális hanyatlást, hanem azok a helyzetek, amik a recesszió következtében egy adott ember életében bekövetkezhetnek.
A szakember úgy véli, ez a kutatás csak megerősíti azt a korábbi megfigyelést, hogy a mentális aktivitás sokat segít abban, hogy valaki később, idősebb korában megfelelő kognitív képességekkel bírjon, az azonban nem derült ki belőle, hogy mindebben milyen egyéb tényezők játszottak szerepet.
