Mi az oka a House sorozat óriási sikerének? Gondolkodott már ezen? House valószínűleg olyan orvos, akivel nem szeretnénk találkozni a mindennapokban. Lehengerlő ugyan a szaktudása, de látszólag minden empatikus képesség hiányzik belőle a betegei iránt. Ismerős érzés? Bizonyára sokunk átélt már hasonlót egy-egy orvosi rendelőben.
A sorozat sikerének egyik kulcsa mindenképpen a kiváló színészgárda, ezen belül a House-t megformáló Hugh Laurie briliáns alakítása. De kell lennie valami többnek is, ebből indult ki egy tanulmánykötet szerzőgárdája, akik az orvos, a beteg és a betegség bonyolult kapcsolatát vizsgálták a sorozatban. Ezenkívül az orvos nyugati társadalomban elfoglalt helyét, és a gyógyító figurájához kapcsolódó elvárásoknak, mítoszoknak és archetípusoknak jártak utána.
House jelmondata: nem a beteg, hanem a betegség érdekli. Ezzel magyarázza magának és környezetének, hogy miért nem törődik a beteg lelkével, csak és kizárólag a testével. Ráadásul abból indul ki, hogy mindenki hazudik, így a beteg meghallgatása inkább félrevezető, mintsem szükséges dolog a gyógyításhoz. Valójában ezek olyan elgondolások, melyen a hagyományos nyugati orvoslás alapul. Azért érezzük oly sokszor a rendelőben, hogy "nem érző emberként" bánnak velünk, mert az orvosokat a betegség, a tünetek, a test érdekli, és nem kíváncsiak az érzelmi állapotunkra, a betegség mögött meghúzódó esetleges lelki tényezőkre. Egyes vizsgálatok szerint ugyanakkor a háziorvosokhoz fordulók 50-80 százalékának a testi tünetek mögött lelki okok állnak, betegségeik ún. pszichoszomatikus eredetűek. A lélek betegíti meg a testet, pontosabban megfogalmazva a lelki bajok jeleznek a testi tüneteken keresztül.
Miért hagyja ezt figyelmen kívül House és a hozzá hasonló orvosok? Az orvosokra rengeteg sztereotípia vonatkozik, rengeteg tudatos vagy tudattalan elvárásnak kell megfelelniük. A beteg az orvost (nem tudatosan ugyan), de majdnemhogy mindenhatónak tekintheti, hiszen olyat tud (ráadásul olykor élet és halál dolgában), amit ő nem. A beteg ezen kívül ki van szolgáltatva az orvosnak, sokszor tőle függ az élete, sorsa alakulása. A beteg tehát sok elvárással érkezik az orvoshoz, akinek ezeknek meg kell felelnie. Elvárjuk, hogy az orvos tudja, hogy mi a bajunk. Azt nehezen fogadjuk el, hogy ő is csak ember, tévedhet is vagy valamiben nem biztos, esetleg a szintén mindenhatóként tisztelt tudomány nem képes pontosan feltárni vagy megoldani a problémánkat. Az orvos tehát, ahogyan azt a sorozatban is látjuk, egyszerre gyógyító, sámán és detektív. Megkeresi a bajt, felgöngyölíti az "ügyet" és aztán meggyógyít. Happy endet várunk. De ez persze illúzió.
House, ne feledjük el, maga is beteg. Sőt gyógyszert is szed állandó fájdalmaira. A "megsebzett gyógyító" ókorig visszamenő figurája a nyugati mitológiának. Aszklépioszt rendre bottal ábrázolták, kiemelték sebzettségét. Az orvos is esendő, lehet beteg is (amit ő maga nem szívesen ismer be). Ha House kalandjait nézzük, akkor megengedhetjük neki azt, amit a való életben, a rendelőben szorongva nem: hogy elfogadjuk az orvos esendőségét. Ráadásul olyan provokatív, csínytevő figura (trickster), aki kritizálja az orvosi rendszer egészét, szembe megy a bürokráciával a munkahelyén. Ahogyan mi ezt nem tehetjük meg egy rendelőben, vagy akár a saját munkahelyünkön. Detektív is, aki a test szöveteiben nyomoz, izgulunk, hogy sikerrel járjon, és kiderítse, ki a "bűnös", azaz mi a betegség okozója. Ezen kívül egy roppant kellemetlen ember, merthogy őszintén a társadalmi érintkezés szabályait felrúgva azt mondja ki, amit gondol. És az igazság mindig provokatív. Mi, egyszerű nézők, betegek, ezt sosem vagy ritkán tehetjük meg.
House figurája tehát számos olyan vonást, figurát egyesít magában, ami rólunk, a mi vágyainkról, szorongásainkról is szól.
Az írás az alábbi könyv alapján készült: House, a sebzett gyógyító a televízióban Oriold és Társai Kiadó
