A szívdobbanás jelenti az életet, így a keringés központi szervére különösen vigyáznunk kell. Vannak betegségek, amelyek ellen nem tehetünk, ám a többséget meg lehet előzni, ha egészségesen élünk, sokat mozgunk és odafigyelünk az étkezésre, valamint kerüljük a káros szenvedélyeket. A szívbetegség kialakulásának lehet genetikus oka (primer), vagy másodlagos következménye például fertőzésnek, vegyszernek, vagy a stressznek.
Ha nem zár jól a billentyű
A szívbetegség lehet szervi, vagy funkcionális. Szervi problémák a billentyűk betegségei, mint az aortaszűkület, vagy a kéthegyű billentyű elégtelensége és szűkülete. Ezek a betegségek lehetnek veleszületettek, amelyek régen egyet jelentettek a rövid élettel, ma már azonban a megfelelő szívműtét után magas életkort lehet megélni. A szerzett billentyűbetegségeket osztályozni lehet aszerint, hogy billentyű eredetű, vagy működésbeli elváltozásról van szó.
Az első esetben tényleges elváltozás van a billentyűkön, a működésbeli billentyűhibák esetében a szív méretének változása kapcsán, az egyébként ép billentyű nem képes feladatát ellátni. A szervi (organikus) billentyűhibák kialakulása során legtöbbször valamilyen gyulladás (szívbelhártya, vagy szívizom eredetű) okozza a későbbi alaki torzulást. Idős korban ugyanúgy, mint az ereknél, a billentyűkön is láthatunk meszes felrakódásokat, amelyek kezdetben csak a billentyű merevségét, később szűkületét, vagy elégtelenségét, illetve, akár mindkettőt egyszerre eredményezhetik.
A szívizom betegségei
A szervi szívbetegségek másik csoportját a szívizom betegségei alkotják. Ilyen a - Magyarországon nagyon gyakori - dilatatív kardiomiopátia, melynek hátterében általában koszorúér-betegség vagy éveken át tartó, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás áll, de okozhatja terhesség is.
Másik fajtája az úgynevezett hipertrófia, amely a meglévő szövetek megvastagodását jelenti. A megvastagodott bal kamra az esetek 25 százalékában szűkületet okoz a vér kiáramlási pályáján. A kiáramlási akadály nélkül jelentkező hipertrófiás kardiomiopátia a versenysportolók leggyakoribb haláloka. Az esetek 50 százalékában a betegség öröklődik.
Szintén ebbe a csoportba tartozik a restriktív kardiomiopátia is, amely a bal kamra tágulékonyságának ismeretlen eredetű károsodása. Ez a kamra telődésének zavarát eredményezi. A megvastagodott szívbelhártyán vérrögök rakódnak le, amelyek tovább növelik a betegség kockázatát (Erre vezethető vissza például a focisták "hirtelen halála").
A koszorúér-betegségek
A szervi szívbetegségek utolsó nagy csoportját a koszorúér-betegségek képezik. Az ilyen betegség lehet hevenyen fellépő ,mint például a szívinfarktus. Szívinfarktus akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, és ennek hatására a szívizom egy meghatározott területen elhal. Az oxigénkínálat alacsony voltának legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses) szűkülete. Fontos megjegyezni, hogy bár Magyarországon még mindig nagyon magas az infarktusos esetek száma, a koronária- centrumok gyors beavatkozásának köszönhetően a halálozási arány nagyban csökkent az elmúlt években.
A koszorúér-betegség lehet krónikus is. Ez azt jelenti, hogy a szív oxigénellátása tartósan rosszabb. A szívbetegségeket akkor nevezzük funkcionálisnak, ha azok hátterében nem áll semmilyen szervi probléma, hanem általában pszichés okok váltják ki őket. Ilyen, ha például stresszhelyzetben gyors szívverés, fulladásérzés, szédülés alakul ki.
