Bár a szakmai szervezetek évek óta igyekeznek felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy egyre kevesebb az alapellátásban dolgozó, anyagilag sem kellően megbecsült védőnő, mindez csak akkor érte el a politikusok ingerküszöbét, amikor száz szám kellett bontogatniuk azokat a borítékokat, amelyeket személyenként írtak meg nekik az ország védőnői. Ekkor aztán Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter - a szakmai szervezetek számára is váratlanul - bejelentette: novembertől havonta 33 ezer forinttal több finanszírozást kapnak a szolgálatok, amelyet béremelésre kell fordítaniuk az önkormányzatoknak. Egyúttal azt is közölte, ismét nekifutnak a Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) megalakításának - írja a medicalonline.hu .
Bár többletfinanszírozás már korábban is érkezett az önkormányzatokhoz - legutóbb tavaly augusztusban -, két év alatt mégis száz védőnőt veszítettek a gondozottak. Míg Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke 2015-ben 300 üres védőnői körzetről beszélt, addig Ódor Andrea országos vezető védőnő egy héttel ezelőtt, a védőnők napján azt mondta, az 5324 védőnő 75 százaléka lát el területi védőnői feladatokat - átlagosan 40 várandós anyát gondozva körzetenként -, ám immár 400-an hiányoznak a rendszerből.
Az a kérdés, hogy az NVSZ felállításával orvosolják-e a közel tíz százalékos védőnőhiányt - morfondírozott Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki azt is elmondta, felmérni azt kell, hogy melyik fenntartói forma szolgálja leginkább a problémák kezelhetőségét. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a védőnők napján mondott beszédében leszögezte, hogy újraszervezik a védőnői ellátást, mert sok szerepkört átadnának a védőnőknek, akikre a kormány nemcsak egészségügyi feladatokat ellátó szakemberekként tekint, hanem olyan személyekként is, akiknek lehetőségük van bejutni a családokhoz. A kormány egyébként - a már bevezetett védőnői méhnyakszűrés mellett - számos népegészségügyi feladatot is szán még az - ehhez képest - meglehetősen alulfizetett és adminisztrációval túlterhelt szakembereknek.
A jellemző fizetés bruttó 220-230 ezer forint a szolgálatoknál, de például egy pályakezdő védőnő alapfizetése 161 ezer forint, ehhez jön még a területi pótlék - sorolta a számokat Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatának elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kabinetminiszter által ígért 33 ezer forintos finanszírozási többlet szuperbruttó, ami azt jelenti, hogy mire ez az összeg eljut a kollégákhoz, néhány ezer forint marad belőle. A MESZK továbbra is szorgalmazza, hogy a védőnőket is sorolják az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá, vagy legyen önálló védőnői bértábla.
Sok kolléganő félre van vezetve, ugyanis ők azt gondolják, hogy jelentősen javul a védőnők sorsa, ha feláll az NVSZ - vélekedett Kárpáti Hajnalka, aki szerint az államosítással lesz egy újabb hivatal, amely csak viszi a pénzt, és közben a védőnői szolgálatok is a "klikkesített" iskolák sorsára jutnak, ahol sem a tanárok, sem a diákok helyzete nem javult. Arról senki nem beszél - tette hozzá -, hogy mennyi lenne az NVSZ költségvetése, ahogyan arról sem, hogy miért adna több finanszírozást a NEAK egy központosított rendszerben. Nincs válasz arra sem, hogy mi lenne az önkormányzati tulajdonban lévő tanácsadók (épületek) sorsa? Szerinte inkább ellenőrizni kellene, hogy az önkormányzatok kifizetik-e a védőnőknek, ami jár, és - az ASZSZ javaslatához hasonlóan - az elvégzett munka mennyiségét és minőségét kellene díjazni, nem csupán a gondozotti létszámot.
Forrás: medicalonline.hu
