Nagy érdekes tény, hogy bár a szaglás is az egyszerű érzékelési módok közé tartozik az élőlények életében, mégis keveset tudunk róla. A szaglásért felelős receptorok hihetetlenül fontos munkáját senki nem vonja kétségbe, ám azt, hogy hogyan is érzékeljük a szagokat, és miként különítjük el őket, azzal kapcsolatban akadnak hézagok.
Az érzékeléstől a megkülönböztetésig
A szagok és illatok érzékeléséről Arisztotelész állított fel elsőként valamiféle elméletet: szerinte az illatos anyagok sugárzást bocsátanak ki, amit szaglószervünk érzékelni képes, és az általa felállított alapszagok a következők voltak: csípős, zamatos, savanyú és fanyar. Epikurosz szerint az illatos anyagok apró részecskéket - atomokat - adnak le, és ezeket az orr érzékeli.
Az 1900-as évek elején Henning már hat alapminőséget különböztetett meg, jelesül a fűszert, a virágot, a gyümölcsöt, a gyantát, a dohányt és a rothadtat.
A modern gondolkodók közül John Amoore elmélete szerint orrunkban korlátozott számú receptor található, melyek mindegyike adott molekulák felismerésére hivatott, és amikor inger éri, egy alapszagnak megfelelő jelet állít elő. És hogy mi az alapszagok? Olyasmi jelentőséggel bírnak szerinte, mint az alapszínek, melyek keveredéséből a többi szagélmény kialakul. Amoore szerint a következő alapszagok léteznek:
- szúrós, például ecet, hangyasav
- rothadó, kén-hidrogén, záptojás
- éter
- kámfor
- mósusz, orvosi angyalgyökér
- virág, rózsa
- kénes, avas vaj
Ezek az elméletek azóta is módosultak, finomodtak, de továbbra is vita van. Egyesek szerint akár húsz alapszag is létezhet, mások kevesebbet azonosítottak. Volt olyan, aki a szagokat valamiféle térbeli elrendezés segítségével osztályozta, más pedig térbeli skálázással különböztette meg azokat.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy az egyes szagmintákat hogyan érzékelték az emberek: pontosan feljegyezték, hogy mit is éreztek a kísérleti alanyok. Kiderült, hogy a szagérzetekben néhány alapvető szag uralkodik, a többi pedig ezeknek a keveréke. Az agyunk azonban a szagokat a jellegük, az intenzitásuk és tartósságuk szerint ismeri fel, de ezek mindegyike túl szubjektív, azaz a szagok, alapszagok leírása nehéz, mert nincsenek rögzített viszonyítási pontok.
Még keveset tudunk a biztoshoz
Egyelőre úgy tűnik, fontosabb lenne megismernünk a szaglás menetét, a receptorok működését a fenti kérdésen kívül, nem véletlen, hogy 2004-ben a szaglóreceptorok kutatásáért és a szaglórendszer szerkezéért Richard Axel és Linda B. Buck amerikai kutatók Nobel-díjat kaptak.
Köszönjük Dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvos segítségét a cikk elkészítésében!
