Akadályok az étel útjában

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Emésztőrendszerünkben bárhol alakulhatnak ki tumorok, de vannak jobban veszélyeztetett területek. Ezekre jobban kellene vigyáznunk és odafigyelnünk, hiszen alig vannak kezdeti tünetek, miközben a daganatok csak korán felfedezve gyógyíthatók jó eséllyel.

Szájüregi daganatok

A szájüregi daganatok keletkezési helyük szerint igen sokfélék lehetnek. Szövettani képük szerint laphámrákok (karcinómák) vagy nyirokdaganatok (limfómák). A dohányzás és alkoholfogyasztás miatt főként a férfiakat érintik. A rosszindulatú csoport 10-15 százaléka ajakrák. A piros nyálkahártya többnyire a felsőajkon fehéressé válik, kifekélyesedik. Ismert a szájfenék hámjának rosszindulatú elváltozása, aminek a rossz szájhigiéné is kedvez. A garatban, illetve az az alatti területen kialakuló, gyakran áttétet adó daganatok sokáig tünetmentesek. A nyelv hámjának rákja a nyelvszél középső harmadában jellemző. Gyakran szájbeli sérülések okozta krónikus irritációk nyomán létrejövő, kifekélyesedő, karfiolszerűen növekvő sejtburjánzás. Keletkezhet tumor, főként karcinóma a lágy- vagy a kemény szájpadon, az utóbbiak jobb prognózisúak.

A szájüregi daganatok főbb tünetei az enyhe fájdalom, rossz lehelet, véres nyál, a nyaki nyirokcsomók duzzanata. Rendszeres fogászati ellenőrzéssel sokat tehetünk a megelőzés és az időbeni felismerés érdekében, hiszen többnyire jól látható helyen növő, könnyen felismerhető és szűrhető daganatokról van szó. Kezelésük műtéti, gyógyszeres vagy sugárkezelés. Idejében észrevéve a viszonylag sikeresen gyógyítható daganatok közé tartoznak.

Habár nem emésztőrendszeri daganat, mégis megemlítendő a gégerák, mert kialakulása és gyógyítása során maradandó nyelési problémákkal járhat.

A nyelőcsőrák

A nyelőcsőben (esophagus) képződő daganat szerencsére nem túl gyakori, de így is a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganat a világon, a tizedik hazánkban. Főként a hatvan fölötti korosztályt sújtja. Szövettani típusuk szerint a laphámrákokat és az adenokarcinómákat különböztetik meg, utóbbiak száma az elmúlt évtizedekben egyre nő. A laphámrákok kialakulásának kedvez a dohányzás és az alkoholfogyasztás, a két tényező együtt hatványozottan növeli a kockázatot. Az adenokarcinómák kialakulásának lényeges rizikófaktorai pedig az elhízás, a reflux, illetve az úgynevezett Barrett-nyelőcső. Ilyenkor a gyomorszáj nem záródik rendesen, és a nyelőcső felé gyakran távozó gyomorsav-tartalmú gyomortartalom felmarja a nyelőcső alsó harmadának hámját. A nyelőcsőben egyéb, kevésbé gyakori tumortípusok is megjelenhetnek.

Korai stádiumban tünetmentesek, az első tünetek az esetek 70 százalékában nyelési nehézségek, amit a nyelőcső szűkülete okoz (mechanikus dysphagia), és szilárd falatok nyelésekor zavaró. A másik kísérő jelenség a fogyás, az esetek felében pedig fájdalom jelentkezik. Magyarországon a felfedezett nyelőcsőrákok 70 százaléka már késői stádiumú, a nyelőcsövet szűkítő daganat. A kezelés csaknem mindig műtét vagy endoszkópos kezelés. A fő kérdés az, hogy a daganat kimetszhető-e, és hogy mely nyirokcsomókat kell eltávolítani. Könnyen képez áttétet. Csak a korai stádiumú nyelőcsőrák műthető.

Összességében csak a betegek ötödénél sikeres a gyógykezelés. A nyirokcsomók eltávolítása miatt a műtét a mellkas megnyitásával zajlik. A nyelőcsövet a kimetszett szakasz alatti és fölötti részek összevarrásával vagy egyéb bélcsatorna-szakaszokból származó saját szövettel kipótolva állítják helyre.

A gyomor daganatai

helicobacter pylori bacilus

A gyomorrák előfordulása csökkenő tendenciát mutat, de még mindig előkelő helyen van a daganatos halálozás okai között. Nálunk a hatodik leggyakoribb rosszindulatú betegség. Elsősorban a gyomor (gaster, venstriculus) vékonybél felé eső szakaszának elváltozásai ritkulnak, a refluxszal összefüggésbe hozható gyomorszáj (cardia) környéki daganatok száma emelkedik. Inkább a férfiak betegsége. Kialakulásában a dohányzás, a gyomorfekély és a Helicobacter pylori fertőzés rizikófaktornak számítanak. Kialakulhatnak polipokból, létrejöhetnek a gyomor-nyálkahártya hámjából, ezek általában adenokarcinómák, de vannak nem hámeredetűek is, például gyomor-bér rendszeri mesenchymális daganatok (GIST) vagy limfómák. Az áttétes daganatok a gyomorban ritkák. A zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend segít megelőzni a gyomorrákot.

Korai stádiumban sajnos nincsenek tünetei vagy nem jellegzetes emésztési zavarok formájában jelentkeznek, rossz közérzet, étvágytalanság, korai teltségérzet, étel- főként húsundor, hányinger zavarja az embert. A sötét széklet rejtett vérzésre utalhat. A fájdalom sem ritka. Gyanú esetén endoszkópos vizsgálattal kezdődik a daganat felderítése, majd szövettani mintát vesznek. Csak a gyomorrákok kevesebb mint ötödét sikerül korai stádiumban felfedezni. Kezelése csaknem mindig műtéti eltávolítás (gastrectomia), a gyomor egészének vagy - korai stádiumban - egy részének kimetszése, a tumor elhelyezkedésének megfelelő területtel kapcsolatban álló nyirokcsomók eltávolításával. A műtét után nem feltétlenül következik ún. adjuváns kemoterápia, inkább sugár- és kemoradioterápia jön szóba a kiújulás megelőzésére.

A vékonybél (intestinum tenue) daganatai

A vékonybélhám nagy felületének és sejtjei intenzív osztódása ellenére az elsődleges tumor itt igen ritka, előfordulása néhány ezrelék, amit a híg béltartalom és bizonyos enzimek jelenlétével, a hatékony daganatsejtek elleni immunrendszeri védekezéssel magyaráznak. Viszonylag gyakoriak viszont a melanóma-, tüdő-, emlő- és méhnyakrák-áttétek. A saját daganatok leginkább adenokarcinómák, karcinoid tumorok, ritkábban limfómák vagy az időskorra jellemző szarkómák. Mintegy kétharmaduk rosszindulatú. Negyven éves kor fölött, inkább nőkre jellemző tumorok. Általában az epevezeték és a hasnyálmirigy váladékának belépési helyéhez közel, a patkóbélben (duodenum) vagy az éhbél (jejunum) területén alakulnak ki.

Főként a sok húst és fehérjét fogyasztókat veszélyezteti, hajlamosító tényezők a lisztérzékenység, bizonyos polipok, a cisztás fibrózis, a gyomorfekély, a Crohn-betegség. A rosszindulatú tumorok 80 százaléka produkál tünetet: vérzést, hasi fájdalmat, teltségérzést, elzáródásos sárgaságot, lassú fogyást, hányást, vizes hasmenést. A hormontermelő tumorok további, az emésztés szabályozásában szerepet játszó hormontól függő tüneteket is mutatnak, a hőhullámoktól a bőrpíron át igen változatos formában. Szövődmények lehetnek a bélelzáródás, perforáció.

Az éhbél felső szakaszáig leginkább endoszkópos, utána lenyelhető kapszulaendoszkópos, illetve radiológiai vizsgálattal kezdik a diagnosztizálást. A kezelés általában a tumoros vékonybélszakasz műtéti eltávolítása, majd a folytonosság helyreállítása (szegmentális reszekció), illetve bypass-műtét, amikor a kieső szakaszt saját bélszakasszal, szövettel pótolják. A nem műthető esetekben a szűkületet úgynevezett stenttel tágítják.

A vastag- és végbélrákok - kolorektális tumorok

A leggyakrabban előforduló rosszindulatú tumorok. Nálunk évente mintegy 600 új esetet fedeznek fel. Kialakulásában életmódbeli és táplálkozási tényezők meghatározók. Az elhízás, a végbélben (rectum) fejlődő rák esetében a mozgásszegény életmód bizonyult rizikótényezőnek. Többnyire jóindulatú adenómákból - az adenomák öt százalékából -, polipokból alakulnak ki, hajlamosítanak rá a Crohn-betegség és egyéb krónikus gyulladásos bélbetegségek, kockázati tényező a családi előfordulás. Jól szűrhető, és a feltételezhető kockázat függvényében bizonyos kor fölött szűrendő betegség. A vastagbél (colon) legtöbb daganata adenokarcinóma. Terjedésével a hashártyát, a hüvelyt és a húgyhólyagot is veszélyeztetheti. A nyirok- és vérereken keresztül már a korai szakaszban áttétet képezhet.

Jó tudni!

Tudta-e? Az I-es stádiumban felfedezett kolorektális rákok túlélési esélye 93 százalékos, míg a IV. stádiumban csupán 8 körüli.

A végbélnyílás (anus) daganatai igen ritkák, homoszexuális férfiaknál ötszörös a kialakulás esélye, a HPV-fertőzöttség jelentős kockázati tényező. Hatékony megelőzési módszer székletürítés után a végbélnyílás környékének szappanos lemosása. Az általános daganattünetek - étvágytalanság, hányás, fogyás, vérszegénység - mellett főként székletürítési panaszok - hasmenés, székrekedés, ezek váltakozása -, véres széklet és görcsös hasi fájdalmak jelzik a vastagbél-tumorok létét, méghozzá legalább két-három tünet egyszerre. A tapasztalat azt mutatja, hogy e tünetek észlelésétől 3-6 hónap telik el, mire az emberek rászánják magukat, hogy orvoshoz forduljanak, ami jelentősen rontja gyógyulási esélyeiket.

Megállapítása és felismerése főként székletvizsgálat, tumormarkerek és endoszkópos vizsgálat - pontosabban az egész vastagbél áttekintését lehetővé tévő kolonoszkópia, valamint ún. kettős kontrasztos radiológiai vastagbél-vizsgálat alapján történik. Rákmegelőző állapotban endoszkópos kezelés is szóba jöhet, gyógyítása viszont mai tudásunk szerint csak nyílt vagy laparoszkópos technikával végzett műtéttel lehetséges. Közben az érintett nyirokcsomókat is eltávolítják, végül a bél folytonosságát igyekeznek helyreállítani. A vastagbélrákkal ellentétben a végbéldaganatok kezelésében a sugárterápia jól alkalmazható. A végbélnyílás laphámrákjánál a műtéti kezelés valamelyest visszaszorulóban van, a kombinált sugár- és kemoterápiák célja lehetőleg a záróizomzat megőrzése, ami sajnos nem mindig lehetséges. A vastagbél-daganatok szövődményként gyűrű vagy egyéb alakban szűkületet, elzáródást, vérzést vagy perforációt okozhatnak, ilyenkor sürgősségi műtétre kerülhet sor. Az áttétekből kiújuló daganat megelőzésére a műtétet csaknem mindig kemoterápiás kezelés követi.

GIST avagy gasztrointesztinális stróma tumor

Főképp a gyomor-bélrendszer ritka, rosszindulatú daganata, de érintheti az emésztőrendszer más részét is, idővel áttétképzővé válik. Tünetei a hasi diszkomfort-érzet, fájdalom, véres széklet vagy hányás, fogyás, fáradékonyság, nem térnek el a többi emésztőrendszeri daganattünettől. Felismerésében a képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, CT, stb.) és az endoszkópos vizsgálatok (gyomor- és béltükrözés), laborvizsgálatok fontosak. A sejtburjánzást egy jól meghatározható sejtműködést és -osztódást szabályozó fehérje rendellenes működése okozza. Kezelése általában sebészeti, így az áttétek méretét is szokták csökkenteni. Lehetőség van gyógyszeres (tablettás) kezeléssel a kórosan működő fehérje blokkolására is, de ez sajnos nem mindig hatásos.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32765

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +23 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban kedden délelőtt általában erősen felhős, borult lesz az ég, de délkelet felől elkezd vékonyodni, szakadozni a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag