Akadályok az étel útjában

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Emésztőrendszerünkben bárhol alakulhatnak ki tumorok, de vannak jobban veszélyeztetett területek. Ezekre jobban kellene vigyáznunk és odafigyelnünk, hiszen alig vannak kezdeti tünetek, miközben a daganatok csak korán felfedezve gyógyíthatók jó eséllyel.

Szájüregi daganatok

A szájüregi daganatok keletkezési helyük szerint igen sokfélék lehetnek. Szövettani képük szerint laphámrákok (karcinómák) vagy nyirokdaganatok (limfómák). A dohányzás és alkoholfogyasztás miatt főként a férfiakat érintik. A rosszindulatú csoport 10-15 százaléka ajakrák. A piros nyálkahártya többnyire a felsőajkon fehéressé válik, kifekélyesedik. Ismert a szájfenék hámjának rosszindulatú elváltozása, aminek a rossz szájhigiéné is kedvez. A garatban, illetve az az alatti területen kialakuló, gyakran áttétet adó daganatok sokáig tünetmentesek. A nyelv hámjának rákja a nyelvszél középső harmadában jellemző. Gyakran szájbeli sérülések okozta krónikus irritációk nyomán létrejövő, kifekélyesedő, karfiolszerűen növekvő sejtburjánzás. Keletkezhet tumor, főként karcinóma a lágy- vagy a kemény szájpadon, az utóbbiak jobb prognózisúak.

A szájüregi daganatok főbb tünetei az enyhe fájdalom, rossz lehelet, véres nyál, a nyaki nyirokcsomók duzzanata. Rendszeres fogászati ellenőrzéssel sokat tehetünk a megelőzés és az időbeni felismerés érdekében, hiszen többnyire jól látható helyen növő, könnyen felismerhető és szűrhető daganatokról van szó. Kezelésük műtéti, gyógyszeres vagy sugárkezelés. Idejében észrevéve a viszonylag sikeresen gyógyítható daganatok közé tartoznak.

Habár nem emésztőrendszeri daganat, mégis megemlítendő a gégerák, mert kialakulása és gyógyítása során maradandó nyelési problémákkal járhat.

A nyelőcsőrák

A nyelőcsőben (esophagus) képződő daganat szerencsére nem túl gyakori, de így is a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganat a világon, a tizedik hazánkban. Főként a hatvan fölötti korosztályt sújtja. Szövettani típusuk szerint a laphámrákokat és az adenokarcinómákat különböztetik meg, utóbbiak száma az elmúlt évtizedekben egyre nő. A laphámrákok kialakulásának kedvez a dohányzás és az alkoholfogyasztás, a két tényező együtt hatványozottan növeli a kockázatot. Az adenokarcinómák kialakulásának lényeges rizikófaktorai pedig az elhízás, a reflux, illetve az úgynevezett Barrett-nyelőcső. Ilyenkor a gyomorszáj nem záródik rendesen, és a nyelőcső felé gyakran távozó gyomorsav-tartalmú gyomortartalom felmarja a nyelőcső alsó harmadának hámját. A nyelőcsőben egyéb, kevésbé gyakori tumortípusok is megjelenhetnek.

Korai stádiumban tünetmentesek, az első tünetek az esetek 70 százalékában nyelési nehézségek, amit a nyelőcső szűkülete okoz (mechanikus dysphagia), és szilárd falatok nyelésekor zavaró. A másik kísérő jelenség a fogyás, az esetek felében pedig fájdalom jelentkezik. Magyarországon a felfedezett nyelőcsőrákok 70 százaléka már késői stádiumú, a nyelőcsövet szűkítő daganat. A kezelés csaknem mindig műtét vagy endoszkópos kezelés. A fő kérdés az, hogy a daganat kimetszhető-e, és hogy mely nyirokcsomókat kell eltávolítani. Könnyen képez áttétet. Csak a korai stádiumú nyelőcsőrák műthető.

Összességében csak a betegek ötödénél sikeres a gyógykezelés. A nyirokcsomók eltávolítása miatt a műtét a mellkas megnyitásával zajlik. A nyelőcsövet a kimetszett szakasz alatti és fölötti részek összevarrásával vagy egyéb bélcsatorna-szakaszokból származó saját szövettel kipótolva állítják helyre.

A gyomor daganatai

helicobacter pylori bacilus

A gyomorrák előfordulása csökkenő tendenciát mutat, de még mindig előkelő helyen van a daganatos halálozás okai között. Nálunk a hatodik leggyakoribb rosszindulatú betegség. Elsősorban a gyomor (gaster, venstriculus) vékonybél felé eső szakaszának elváltozásai ritkulnak, a refluxszal összefüggésbe hozható gyomorszáj (cardia) környéki daganatok száma emelkedik. Inkább a férfiak betegsége. Kialakulásában a dohányzás, a gyomorfekély és a Helicobacter pylori fertőzés rizikófaktornak számítanak. Kialakulhatnak polipokból, létrejöhetnek a gyomor-nyálkahártya hámjából, ezek általában adenokarcinómák, de vannak nem hámeredetűek is, például gyomor-bér rendszeri mesenchymális daganatok (GIST) vagy limfómák. Az áttétes daganatok a gyomorban ritkák. A zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend segít megelőzni a gyomorrákot.

Korai stádiumban sajnos nincsenek tünetei vagy nem jellegzetes emésztési zavarok formájában jelentkeznek, rossz közérzet, étvágytalanság, korai teltségérzet, étel- főként húsundor, hányinger zavarja az embert. A sötét széklet rejtett vérzésre utalhat. A fájdalom sem ritka. Gyanú esetén endoszkópos vizsgálattal kezdődik a daganat felderítése, majd szövettani mintát vesznek. Csak a gyomorrákok kevesebb mint ötödét sikerül korai stádiumban felfedezni. Kezelése csaknem mindig műtéti eltávolítás (gastrectomia), a gyomor egészének vagy - korai stádiumban - egy részének kimetszése, a tumor elhelyezkedésének megfelelő területtel kapcsolatban álló nyirokcsomók eltávolításával. A műtét után nem feltétlenül következik ún. adjuváns kemoterápia, inkább sugár- és kemoradioterápia jön szóba a kiújulás megelőzésére.

A vékonybél (intestinum tenue) daganatai

A vékonybélhám nagy felületének és sejtjei intenzív osztódása ellenére az elsődleges tumor itt igen ritka, előfordulása néhány ezrelék, amit a híg béltartalom és bizonyos enzimek jelenlétével, a hatékony daganatsejtek elleni immunrendszeri védekezéssel magyaráznak. Viszonylag gyakoriak viszont a melanóma-, tüdő-, emlő- és méhnyakrák-áttétek. A saját daganatok leginkább adenokarcinómák, karcinoid tumorok, ritkábban limfómák vagy az időskorra jellemző szarkómák. Mintegy kétharmaduk rosszindulatú. Negyven éves kor fölött, inkább nőkre jellemző tumorok. Általában az epevezeték és a hasnyálmirigy váladékának belépési helyéhez közel, a patkóbélben (duodenum) vagy az éhbél (jejunum) területén alakulnak ki.

Főként a sok húst és fehérjét fogyasztókat veszélyezteti, hajlamosító tényezők a lisztérzékenység, bizonyos polipok, a cisztás fibrózis, a gyomorfekély, a Crohn-betegség. A rosszindulatú tumorok 80 százaléka produkál tünetet: vérzést, hasi fájdalmat, teltségérzést, elzáródásos sárgaságot, lassú fogyást, hányást, vizes hasmenést. A hormontermelő tumorok további, az emésztés szabályozásában szerepet játszó hormontól függő tüneteket is mutatnak, a hőhullámoktól a bőrpíron át igen változatos formában. Szövődmények lehetnek a bélelzáródás, perforáció.

Az éhbél felső szakaszáig leginkább endoszkópos, utána lenyelhető kapszulaendoszkópos, illetve radiológiai vizsgálattal kezdik a diagnosztizálást. A kezelés általában a tumoros vékonybélszakasz műtéti eltávolítása, majd a folytonosság helyreállítása (szegmentális reszekció), illetve bypass-műtét, amikor a kieső szakaszt saját bélszakasszal, szövettel pótolják. A nem műthető esetekben a szűkületet úgynevezett stenttel tágítják.

A vastag- és végbélrákok - kolorektális tumorok

A leggyakrabban előforduló rosszindulatú tumorok. Nálunk évente mintegy 600 új esetet fedeznek fel. Kialakulásában életmódbeli és táplálkozási tényezők meghatározók. Az elhízás, a végbélben (rectum) fejlődő rák esetében a mozgásszegény életmód bizonyult rizikótényezőnek. Többnyire jóindulatú adenómákból - az adenomák öt százalékából -, polipokból alakulnak ki, hajlamosítanak rá a Crohn-betegség és egyéb krónikus gyulladásos bélbetegségek, kockázati tényező a családi előfordulás. Jól szűrhető, és a feltételezhető kockázat függvényében bizonyos kor fölött szűrendő betegség. A vastagbél (colon) legtöbb daganata adenokarcinóma. Terjedésével a hashártyát, a hüvelyt és a húgyhólyagot is veszélyeztetheti. A nyirok- és vérereken keresztül már a korai szakaszban áttétet képezhet.

Jó tudni!

Tudta-e? Az I-es stádiumban felfedezett kolorektális rákok túlélési esélye 93 százalékos, míg a IV. stádiumban csupán 8 körüli.

A végbélnyílás (anus) daganatai igen ritkák, homoszexuális férfiaknál ötszörös a kialakulás esélye, a HPV-fertőzöttség jelentős kockázati tényező. Hatékony megelőzési módszer székletürítés után a végbélnyílás környékének szappanos lemosása. Az általános daganattünetek - étvágytalanság, hányás, fogyás, vérszegénység - mellett főként székletürítési panaszok - hasmenés, székrekedés, ezek váltakozása -, véres széklet és görcsös hasi fájdalmak jelzik a vastagbél-tumorok létét, méghozzá legalább két-három tünet egyszerre. A tapasztalat azt mutatja, hogy e tünetek észlelésétől 3-6 hónap telik el, mire az emberek rászánják magukat, hogy orvoshoz forduljanak, ami jelentősen rontja gyógyulási esélyeiket.

Megállapítása és felismerése főként székletvizsgálat, tumormarkerek és endoszkópos vizsgálat - pontosabban az egész vastagbél áttekintését lehetővé tévő kolonoszkópia, valamint ún. kettős kontrasztos radiológiai vastagbél-vizsgálat alapján történik. Rákmegelőző állapotban endoszkópos kezelés is szóba jöhet, gyógyítása viszont mai tudásunk szerint csak nyílt vagy laparoszkópos technikával végzett műtéttel lehetséges. Közben az érintett nyirokcsomókat is eltávolítják, végül a bél folytonosságát igyekeznek helyreállítani. A vastagbélrákkal ellentétben a végbéldaganatok kezelésében a sugárterápia jól alkalmazható. A végbélnyílás laphámrákjánál a műtéti kezelés valamelyest visszaszorulóban van, a kombinált sugár- és kemoterápiák célja lehetőleg a záróizomzat megőrzése, ami sajnos nem mindig lehetséges. A vastagbél-daganatok szövődményként gyűrű vagy egyéb alakban szűkületet, elzáródást, vérzést vagy perforációt okozhatnak, ilyenkor sürgősségi műtétre kerülhet sor. Az áttétekből kiújuló daganat megelőzésére a műtétet csaknem mindig kemoterápiás kezelés követi.

GIST avagy gasztrointesztinális stróma tumor

Főképp a gyomor-bélrendszer ritka, rosszindulatú daganata, de érintheti az emésztőrendszer más részét is, idővel áttétképzővé válik. Tünetei a hasi diszkomfort-érzet, fájdalom, véres széklet vagy hányás, fogyás, fáradékonyság, nem térnek el a többi emésztőrendszeri daganattünettől. Felismerésében a képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, CT, stb.) és az endoszkópos vizsgálatok (gyomor- és béltükrözés), laborvizsgálatok fontosak. A sejtburjánzást egy jól meghatározható sejtműködést és -osztódást szabályozó fehérje rendellenes működése okozza. Kezelése általában sebészeti, így az áttétek méretét is szokták csökkenteni. Lehetőség van gyógyszeres (tablettás) kezeléssel a kórosan működő fehérje blokkolására is, de ez sajnos nem mindig hatásos.
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag