A tüdőgyulladás nem veszélytelen betegség, ezt régóta lehet tudni. Különösen idős emberek esetében lehet végzetes. Ezt erősíti meg egy új tanulmány, amelyet egy Nagy-Britanniára kiterjedő felmérés alapján készítettek, és a Plos Medicine szaklapban jelent meg. Catherine Evans és a londoni King's College-ban dolgozó kollégái azt vizsgálták, hogy milyen okból hunytak el 2001 és 2010 között a százévesnél idősebb emberek.
Összesen 35 867 elhunyt adatait gyűjtötték össze. Minthogy a nők nagyobb számban érik meg ezt a kort, közülük jelentősen többen szerepeltek a felmérésben – írja a német Spiegel Online .
Az egyik leggyakoribb ok a tüdőgyulladás volt – a halottvizsgálati bizonyítványok 18 százalékán szerepelt ez a diagnózis. Más légúti megbetegedések további 6 százalékban fordultak elő.
Szintén gyakori volt a cerebrovaszkuláris (agy-vérkeringési) zavarok fellépése (10 százalék), amelybe beletartozik a Alzheimer-kór 6 százalékot képviselt, a rák pedig 4 százalékot.
A leggyakoribb halálok a végelgyengülés volt a százévesnél idősebbek között. A hivatalos iratok 28 százalékában tűnt fel ez a kifejezés. A halotti jegyzőkönyvek, halottvizsgálati bizonyítványok több mint egyharmadában azonban a fő okok mellett mást is megneveztek. Ezek szintén hozzájárulhattak a beteg halálához. Az esetek majdnem felében itt is a végelgyengülés szerepelt.
Evans kutatócsoportja ezek után megállapította, hogy a halál oka az egyre magasabb korú embereknél más, mint a náluk valamivel fiatalabb korosztályoknál. Így például a coronaria-szívbetegség a 80-85 közöttiek körében minden ötödik halálesetért felelős. A száz év fölöttieknél viszont csak minden tizedikért. A tüdőgyulladás ugyanakkor a 80-85 éveseknél 6 százalékban volt végzetes.
A száz évesnél idősebbek közül a legtöbben idősek otthonában hunytak el (61 százalék) vagy kórházban (27 százalék). Minden tizedik az otthonában halt meg.
