Autópálya mellett nem jó lakni

A nagy forgalmú autópályák közelében lakók vérnyomása azzal arányosan nő, hogy milyen közel laknak a sztrádához. Amerikai orvosok közölték legújabb eredményeiket a Journal of the American Heart Association című lapban.

Gregory Wellenius és a Brown Egyetemen dolgozó munkatársai 5400 nő vérképét, vérnyomás-ingadozásait és életmódbeli szokásait mérték fel San Diego környékén - írja a német Süddeutsche Zeitung online kiadása.

Zajos munka A folyamatos, hangos munkahelyi zaj mintegy kétszeresére növeli a szívbetegség kockázatát. A legveszélyeztetettebbek a fiatal dohányosok, ugyanis ez eleve kockázatosabbnak számító életmód. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el ! Akik száz méternél közelebb laknak egy forgalmas úthoz, 22 százalékkal nagyobb kockázattal számolhatnak, már ami a magas vérnyomás kialakulását illeti. A 22 százalékkal nagyobb rizikó azokhoz képest mutatható ki, akik legalább egy kilométerre laknak az autópályáktól. Akik 100-200 méterre laknak a sztrádáktól, azoknál 13 százalékkal nagyobb a kimutatható kockázat. Ahogy a távolság nőtt, a kockázat úgy csökkent.

"Egészségügyi okokból meg kell fontolnunk, hogy miként alakítjuk városi környezetünket, hogyan fejlesztjük tovább a településeinket, és hol építünk új közlekedési útvonalakat" - jelentette ki Wellenius. Sok helyen olyan pontokon épültek fel lakónegyedek és üzletközpontok, amelyek autópályák, illetve városi gyorsforgalmi utak közvetlen közelében vannak. "Az egészségügyi következményeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk" - hangsúlyozza a tudós.

Már régóta ismert, hogy a közlekedési útvonalak közvetlen szomszédságában élők nagyobb veszélyeknek vannak kitéve. Így már korábban is tudni lehetett, hogy azok az emberek, akik a városi autópályák közelében laknak, gyakrabban és korábban kapnak az átlagosnál infarktust, illetve agyvérzést . Ezen kívül a krónikus stressz tüneteit is mutatják az érintettek. Ez annak köszönhető, hogy szervezetük állandó, permanens "alarm"-reakciót, azaz "riadókészültséget" él át. Ezek tartós fennállása esetén betegségek bekövetkezése is valószínűbb.

Müncheni kutatók pedig korábban azt bizonyították, hogy a szénanátha és az allergiák gyakoribbak az úgynevezett Mittlerer Ring környékén (középső körgyűrűnek fordíthatnánk ezt), mint a "vidékiesebb" városi zónákban. Mindez közvetett hatásoknak is köszönhető: az allergiát keltő növények pollenjei több károsító anyaggal szennyezettek ezen a környéken, ezért agresszívebben "támadják meg", irritálják az emberi szervezetet.

Az aktuális kutatás eredményeiből az amerikai tudósok ugyanakkor nem tudták levezetni, hogy a vérnyomás emelkedésének kockázata pontosan milyen tényezőkkel magyarázható. Így nem világos, hogy a zaj, a levegőben lévő mérgezőanyagok vagy más tényezők vezetnek-e a növekvő rizikóhoz. Wellenius ugyanakkor kiemelte: a kutatás egyértelműen kimutatta, hogy az autópályák közvetlen közelében élők vérkeringése és véredényei legalább két évvel "idősebbek" voltak, mint azoké, akik elég messze laktak.