A kisbaba órákig üvölt, megfeszül, felhúzza a lábait, semmi sem nyugtatja meg - a családi konzílium gyorsan felállítja a diagnózist: hasfájós a baba. Mégis kevés olyan misztikus csecsemőkori panasz van, mint ez, amit az orvosok kólika infantilisnek neveznek.
Típusos esetben pár hetes kortól három-négy hónapos korig tart az időszak, amikor a vigasztalhatatlan sírás naponta jelentkezik, jellemzően az étkezést követően. A jelenség pontos okai nem ismertek, így gyógymódot sem könnyű találni. Az esetek több mint 90 százalékában ugyanis nincs komoly szervi elváltozás, bélszűkület, székrekedés, reflux vagy allergia. (A maradék néhány százalékban előfordulhat gyomor-bél rendellenesség). A probléma viszont igen gyakori: minden ötödik-tizedik csecsemőt érint.
Jellegzetes tünetek:
- megmagyarázhatatlan sírás
- a baba jól fejlődik és gyarapodik
- a sírás hasonló napszakban jelentkezik, leginkább délután, este
- naponta több óra hosszat tart
- a hét több napján jelentkezik, és már hetek óta tart
- a gondos orvosi vizsgálat sem talál kóros eltérést
Bár a pontos okát máig nem tudni, valószínűleg szerepet játszik benne, hogy a csecsemők kicsiny hasüregében viszonylag sok bél található, amelyek "rendetlenül", vagy igencsak erőteljesen mozognak. Ráadásul a csecsemők ebben az életkorban testsúlyuk tíz-húsz százalékának megfelelő anyatejmennyiséget isznak meg, ami hatalmas mennyiség. Nem véletlen, hogy ahogy fejlődik a kicsik bélrendszere, növekszik a hasüreg, lassan múlik a hasfájás is, három-négy hónapos korra pedig rendszerint teljesen elmúlik.
A legérzékenyebb szerv
A születés utáni időszakban a gyomor és a belek a csecsemő legérzékenyebb szervei. A belek mozgását, a táplálék feldolgozását több hormon is szabályozza. Közülük az egyik legfontosabb a motilin. Skandináv kutatók azt állapították meg, hogy a csecsemőkori kólikában szenvedő babák vérében magasabb a motilinszint.
Vagyis a kólikás csecsemőkben a motilin nagyobb koncentrációja a normálisnál fokozottabb mértékben mozgatja a beleket, és ennek a hevesebb bélmozgásnak lesz hasfájás a következménye. További érdekes megfigyelés, hogy az anyatejjel tápláltakban alacsonyabb motilinszintet mértek, mint a tápszeres babákban. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a kólika szoptatott csecsemőknél ritkább.
A gáz a gond?
Sokan úgy tartják, a hasfájásban a szoptatás közben lenyelt levegő a ludas, ám a közhiedelemmel ellentétben nem szopás közben nyeli a levegőt a baba, hanem előtte, amikor sír. Büfiztetni nem kötelező, és nem is jelent biztosítékot arra, hogy nem fog fájni a baba hasa. Attól viszont biztosan felébred, és sírni is fog, ha a szopás közben békésen elszundító babát felvesszük, és például a hátát ütögetjük.
Sok édesanya szintén a gázok miatt diétázik, nem eszik puffasztó táplálékot, nehogy ezzel tején keresztül gázbuborék, vagy olyan anyag kerüljön a baba szervezetébe, amely puffaszt. Sződy Judit szoptatási szakértő szerint azonban felesleges diétázni, hiszen a gáz úgy keletkezik, hogy ha az édesanya rostos ételt eszik, bélbaktériumok lebontják azt. Ám ha szoptat, sem a rost, sem a gáz nem tud átjutni a babába. A tejfehérje fogyasztásával viszont valóban vigyázni kell, mert ez allergiás bélgyulladást okozhat a kicsiben, amelyet a hasfájás mellett véres széklet jelez. Ilyenkor - dietetikus bevonásával - tejfehérje diétát kell tartani.
