Amint arról a kutatást vezető Mara Epstein, a bostoni Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának munkatársa beszámolt, ez az első kutatás, amely a prosztatarákos férfiak közt előforduló speciális halálokokat elemzi. A szakember megjegyezte, hogy a legtöbb férfinél, akik az elmúlt évtizedek során prosztatarákban haltak meg, csak idős korukban diagnosztizálták a betegséget, illetve még azelőtt, hogy a prosztataspecifikus antigénre (PSA) történő szűrést bevezették volna. A szakember abban bízik, hogy a című lapban megjelent tanulmány hatására a kezelőorvosok biztatni fogják betegeiket, hogy az egészségesebb életmódra történő átállással számukra is meghosszabbítható az élet.
A vizsgálat során Epstein és csapata több mint 700 ezer svéd és amerikai férfi haláleseteinek adatait nézte át 1973 és 2008 között. Ez idő közben a svéd prosztatarákos férfiak 52 százaléka, míg az amerikaiak 30 százaléka halt meg, közülük azonban közvetlenül a rák miatt "csupán" a svédek 35, míg az amerikaiak 16 százaléka. Összességében pedig a tanulmány ideje alatt kevesebb férfi halt meg prosztatarákban, míg a szívbetegség következtében elhunytak száma nem változott. A tanulmány utolsó öt éve során ismét változott az arány, ez idő alatt a svéd prosztatarákosoknak 29, míg az amerikaiaknak 11 százaléka halt meg közvetlenül a betegség miatt. A legtöbb haláleset az idősek között fordult elő, illetve azoknál, akiket még nem szűrtek PSA-ra, mely utóbbinak köszönhetően a rák sokkal korábban felismerhető.
Dr. Durado Brooks, az Amerikai Rák Társaság vezetője hozzátette, hogy a prosztatarák többnyire lassan fejlődik ki, ezért is csak ritkán halálos. Véleménye szerint nem minden esetben van szükség kezelésre, ezért nem biztos, hogy a PSA-szűrésnek valóban ilyen nagy jelentőséget kéne tulajdonítani. Egy másik szakember, dr. Louis Kavoussi csak részben ért egyet kollégájával, véleménye szerint a prosztatarák szűrésére igenis szükség van, csak sokkal pontosabban be kellene határolni, kiket is érdemes szűrni, illetve kiket szükséges kezelni.
