A len (Linum usitatissimum) az egyik legrégibb kultúrnövényünk, amelyet évezredek óta termesztenek az emberek a rostjáért (amelyből a legfinomabb textíliákat, a hófehér vagy festett, hűvös tapintású lenvásznakat tudják készíteni), valamint az ehető magjáért illetve az abból nyerhető olajáért.
Egyéves növény, a 30-80 centiméteres száron váltakozó oldalon ülő levelei lándzsásak. Ötszirmú virága kék – a különleges, mélykék szemű lánykákat ezért nevezik lenvirág-szeműeknek a XIX. századi regényirodalomban –, toktermésében találhatóak a fényes, félcentis, lapos, hegyes magjai. A lenmagot (Lini semen) már a i.e. II. évezredben is termelték és használták gyógyszerként.
Miért jó?
A lenmag nyálkaanyagot, többféle olajat (linol-, linolénsav, olajsav gliceridjeit), fehérjét, cianogén glikozid keveréket tartalmaz. Vitaminokban (A, B, C, D és E) gazdag, ásványianyag-tartalma is jelentős: kálium, foszfor, magnézium, kalcium, kén, vas, cink, nátrium, klór mangán, szilikon, réz, fluor, alumínium, nikkel, kobalt, jód, alybdenum, króm is van benne.
A modern táplálkozástudomány a lenmagnak elsősorban azt a tulajdonságát értékeli, hogy a benne bőségesen található olaj legnagyobb része a legfinomabb esszenciális (omega-3) zsiradék, amely az emberi szervezet számára jótékony hatású, sőt, gyakorlatilag nélkülözhetetlen. (A lenmag 35 százalék zsiradékot tartalmaz, aminek 72 százaléka esszenciális!) Ennek fogyasztása hozzájárul az optimális vérzsírszinthez, gátolja az érfalakon a meszes plakkok lerakódását.
Régóta gyógynövényként ismert, a népi gyógyászat különböző formákban tetőtől talpig szinte minden szervünkre jó hatásúnak tartja az agyműködés serkentésétől kezdve a légutak gyulladásos betegségeinek, köztük a hörghurut enyhítésén át az emésztőrendszer számos problémája mellett a legkülönbözőbb bőrpanaszokig, ízületi megbetegedésekig. Ajánlják természetes gyulladásgátlónak is, például külsőleg ekcéma, bőrgyulladások, kelések, furunkulusok kezelésére, de belsőleg is, a legkülönbözőbb légző- és emésztőszervi megbetegedések esetén is a nyálkahártyák regenerálására.
Bevethető bélrenyheség, bélmegbetegedések és székrekedés alkalmával, de nyákkészítmények formájában egyéb gyomor- és bélmegbetegedések kezelésére is. Teája a menstruációs görcsöket is enyhíti, prosztata-megbetegedések ellen is javasolt.
Hogyan fogyasszuk?
Fogyasztható teaként: két evőkanálnyi összezúzott lenmagot áztassunk egy bögre vízbe, ahol egy félóra alatt megduzzad. Leszűrve, melegítve kortyoljuk el. Egészben is fogyasztható, ilyenkor arra kell vigyázni, hogy bőséges – legalább tízszeres mennyiségű – folyadékkal nyeljük le. Borogatáshoz néhány evőkanálnyi lenmagot összetörve tesznek gézanyagból készített zacskókba, és ezt leforrázva, már nem forrón helyezik a gyulladt bőrfelületre, például furunkulus esetén. Főzetét nyálkahártya regenerálására tartják alkalmasnak, ilyenkor legalább tíz percig kell forralni.
A lenmag hasznos tápanyagainak egy része nem tud hasznosulni a szervezetben, mert a maghéj felületén található nyálkaanyag nem emészthető – ezért ajánlják, hogy fogyasztás előtt kicsit törjük össze a magokat. Természetesen az a legszerencsésebb, ha nemcsak alkalmilag, gyógynövényként, hanem egészséges táplálékként, sőt, kellemes, dióhoz hasonlító íze miatt is rendszeresen fogyasztjuk. Darált formában belekeverhetjük kefirbe, joghurtba, müzlibe, ízesíthetjük, díszíthetjük vele salátáinkat, belesüthetjük kenyerünkbe, süteményeinkbe stb. Ezekhez jó ötleteket kaphatnak a HáziPatika Egészségreceptek rovatából is, ahol olvasóink a magos kenyér, puffancs, sütemény receptjeit is megosztották velünk. Lenmagőrlemény, liszt is kapható, ezt is felhasználhatjuk ételeink főzéséhez, sűrítéséhez. Különlegesség a lenmag csíra is – bioboltokban ehhez is hozzájuthatunk.
Tippek-tanácsok
Elsősorban saláták ízesítésére alkalmas a hidegen sajtolt lenolaj, amely csemege-, vagy bioboltokban beszerezhető. Figyeljünk arra, hogy frissen vásároljuk és fogyasszuk el, hiszen könnyen megavasodik. A lenmag illetve a lenolaj cianogén glikozid, vagyis az ún. kéksavtartalma miatt kisgyermekeknek nem adható.
Jó tudni azt is, hogy a gyógyszerek felszívódását befolyásolhatja, ezért lenmagtermékek fogyasztása és a gyógyszerek bevétele között két óra várakozás ajánlott.
Mivel a lenmag székrekedés ellen leginkább azzal hat, hogy térfogata sokszorosára duzzadva ingerli a bél mozgását, ezért tilos alkalmazni bélelzáródás, gyomor-bélszűkület esetén.
Érdekességek
A svájci cölöpépítményeknél talált lenmagok, rostok alapján a történészek arra következtettek, hogy már a közép-kőkori ember is ismerte és hasznosította a lent rost- és olajnyerésre. Az ókori egyiptomi piramisokban és sziklasírokban is találtak lenmagokat a halottaknak adott "útravalóként". Orvostörténeti feljegyzés először Hippokratésztől maradt fenn a lenmagról, aki testi fájdalmak és hasmenés elleni gyógyszerként ajánlja, ezer évvel később pedig Paracelsus köhögéscsillapítóként nevezi meg a lenmagból főzött nyákot.
A lenmag felületén lévő nyálkának érdekes biológiai szerepe van: a növény jövőjét, további szaporodását van hivatva biztosítani, hiszen ez segíti a magokat, hogy egy részük akkor is megőrizze csíraképességét, ha egy állat megeszi ezeket és végighaladnak annak emésztőcsatornáján.
