Mi köze Leninnek a nőnaphoz?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Manapság a nők napját az egyik legkedvesebb ünnepként élik meg a legtöbben. Általában a "hétköznapi" ünnepnapok sorában egy finom gesztusként kezelik az "érintettek", azaz tulajdonképpen mindenki: a férfiak és a nők többsége aligha gondol bele, hogy milyen történelmi örökséget hordoz ez a nap, illetve az ekkor oly sokszor átadott hóvirág.

A nők választójogért (és egyben választhatóságért), az egyenlő bánásmódért, azonos fizetésért és általában a méltányosságért, az emberi jogokért folytatott több évszázados küzdelme a huszadik század elején ért el (az egyik) csúcspontjára. De ha valaki megnézi a Musztáng című filmet - amelyről mi is írtunk - akkor láthatja, hogy a nők egyenjogúsága sok országban még ma sem magától értetődő, társadalmilag általánosan elfogadott dolog.
Manapság többféle hagyomány él a nők évszázados küzdelméről, a nőnapnak Európán belül is többféle hagyománya van, amelyek csak részben vezethetők vissza történelmi tényekre. Így van "nyugati" és "kelet-európai" tradíciója is a nőnapnak. A történeti bizonyítékokat - pedig nem is olyan régi ez az ünnep - két francia szakértő, Liliane Kandel és Françoise Picq ingatta meg egy 1982-es tanulmányában, így a "minden nőnap kiváltó okaként" emlegetett 1857-es amerikai tüntetés abban a formában aligha történt meg, ahogy arra később visszaemlékezni szerettek volna a kultuszépítők. De a nőnap sem március 8-ára esett sokáig: február végén és március közepén ünnepelték ezt eredetileg.

Meddig betörhetetlen az ember?

A Mustang öt tizenéves lánytestvér sorsát mutatja be egy észak-török faluban, történetüket a legfiatalabb, Lale szemszögéből követjük végig. Olvassa el Bene Zsuzsa pszichológus írását.

Az 1857-es New York-i demonstrációt ennek ellenére a nyugati országokban még ma is a nőnap ősének tekintik, s Magyarországon is egyre többen emlegetik kiindulópontként ezt az eseményt.

Kelet-Európában, a "létező szocializmus" idején a baloldali, szociáldemokrata vagy kommunista gyökereket hangsúlyozták, s különösen a szovjet-orosz hagyományokat. Keleten már csak azért is másképp alakult a helyzet, mert itt a történelem sokkal viharosabb, kegyetlenebb volt, s errefelé az általános választójog a férfiak számára sem adatott meg kifinomult parlamentáris viták nyomán.

Pető Andrea, a CEU (Közép-Európai Egyetem) Társadalmi nemek tanszékének egyetemi tanára szerint a nőnap hagyományai több országból erednek, így az 1857. március 8-ai New York-i varrónőtüntetésen túl Hollandiában már 1890. május 12-től a királynő születésnapja volt a munka, később pedig (1911-től) a nők napja.

A mai ünnep eredete részben Németországba vezet vissza: 1907 augusztusában Clara Zetkin javasolta a szocialista nők gyűlésén, hogy vonuljanak fel minden évben a női jogokért. (Zetkin Hitler hatalomra jutásáig, 1933-ig tagja volt a német törvényhozásnak, sőt korelnökként ő nyitotta meg az 1932-es ülésszakot, a nácizmust keményen elítélve - írja róla a brit The Guardian.

A nőnap jelképe régen a hóvirág volt (Forrás: fortepan.hu)

A nőnap jelképe régen a hóvirág volt (Forrás: fortepan.hu)

Az 1857-es New York-i tüntetésnél élőbb hagyomány lehetett az 1910-es években egy szintén március 8-ára eső amerikai esemény: 1908-ban a New York-i textilmunkásnők tiltakoztak a tízórás munkanap és az alacsony bérek ellen. És ebben a városban zajlott ugyanekkor egy gyűlés is, amelyen a nők választójogot követeltek.

Ekkoriban az USA-ban még február 28-án tartották a nőnapot, Clara Zetkin csak 1910-ben javasolta a II. Internacionálé koppenhágai kongresszusán a nők választójogáért küzdve Európában is a hasonló rendezvényeket. Ezután azonban nem március 8-án, hanem 1911. március 19-én tartották Európában - Németországban, Svájcban, Ausztriában és Dániában - az első nemzetközi nőnapot. Ennek oka az volt, hogy a németeknek 1848-ban ezen a napon ígért a porosz uralkodó választójogot.

Oroszországban 1913. február utolsó vasárnapján ünnepelték meg a nők először a nőnapot, majd a gregorián naptár szerint 1917. március 8-án Clara Zetkin is részt vett abban a szentpétervári sztrájkban, ahol "kenyeret és békét" követeltek a nők. Ennek az eseménynek óriási a jelentősége, hiszen ez, és a hozzá kapcsolódó tüntetéssorozat vezetett az 1917-es orosz forradalomhoz, pontosabban annak első fázisához, a februári forradalomhoz és a cár lemondásához.

Oroszországban 1913. február utolsó vasárnapján ünnepelték meg a nők először a nőnapot

Oroszországban 1913. február utolsó vasárnapján ünnepelték meg a nők először a nőnapot

A nőnapot végül Lenin tette 1922. március 8-ára: ekkor nyilvánították hivatalosan ünnepnek a Nemzetközi Nőnapot. (Ezt egyébként először 1918-ban ünnepelték meg.) 1965-től március 8. a Szovjetunióban munkaszüneti nap lett, Chicagóban pedig - ahogyan ezt Pető közléséből tudjuk -, 1968. március 8-án tüntető nők élesztették újra a nőnap hagyományát. Ezután Keleten és Nyugaton is nagy hatást gyakoroltak az ENSZ hetvenes évekbeli intézkedései: 1975 a Nők Nemzetközi Éve volt, és ekkor nőnapi ünnepségeket is rendeztek. 1977-től pedig az ENSZ Közgyűlése hivatalos ünneppé tette ezt.

Pető Andrea a HáziPatika.com-nak hangsúlyozta, hogy korábban a nőnap a munkavállaláshoz, a nők foglalkoztatásához kötődött: több munkabért, kevesebb kötelező munkaórát akartak elérni a tüntetők. Később ez az általános választójogi követelésekkel kapcsolódott össze, elsősorban a baloldali nőmozgalmakban. A XX. század második felében már a női esélyegyenlőség és egyenjogúság számos vetülete került előtérbe.

Manapság pedig háromféle folyamat látszik kibontakozni. Egyrészt az európai baloldali mozgalmak - például a görög Sziriza - a nők munkavállalási feltételeit akarják javítani, ezzel visszanyúlnak tulajdonképpen a nőnap eredeti üzenetéhez. A jobboldali irányzatok viszont a nők anyaságát hangsúlyozzák, a nőnap szerintük így a férfiak és a nők közötti különbségek hangsúlyozását jelenti.

Végül pedig az európai államok többségében 2016-ban a nők és a férfiak egyenjogúsága, törvényben rögzített esélyegyenlősége egyfajta európai értékként mitizálódik, mintha ez mindig is az európai kultúra jellegzetessége lett volna. Ezek az állami szintű ideológiák azonban különösen azért váltak aktuálissá, mert a bevándorlás, a kulturális sokszínűség megjelenése miatt mostanában - utólag - kreálnak olyan polarizaló hagyományt a nőnapból, ünnepelve a női esélyegyenlőséget, amelynek állami támogatása korábban Európára nem volt általánosan jellemző.

A szerző az OSZK 1956-os Intézet munkatársa
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +35 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt észak felől átmenetileg csökken a felhőzet, többfelé kiderül az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag