Tegnap délutánig tizennyolc beteg került kórházba a kór miatt. A járványt vélhetően kullancscsípéssel fertőződött kecskék teje okozza.
Tovább nőtt a vírusos agyhártyagyulladásban szenvedő betegek száma Zalában, és tegnap már Vas megyében is megjelent a kór. Kedden - mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk - tizenhárom beteget ápoltak Zalaegerszegen, szerdán pedig újabb két pácienst vettek föl a fertőzőosztályra, és Szombathelyen is kezelnek három embert. A Zala megyei és a szombathelyi Markusovszky kórház fertőzőosztályainak orvosai szerint pácienseik állapota rossz, de nincsenek életveszélyben, és egyiküknél sem lépett fel eddig szövődmény, ami ritkán ugyan, de bénulást, sőt akár halált is okozhat. Az orvosok szerint, ha a betegeknél nem lép fel szövődmény, akkor két hét múlva elhagyhatják a kórházat.
Az eddigi adatok alapján úgy látszik, hogy kecsketej okozta a járványt. Kiderült ugyanis, hogy a betegek kivétel nélkül a Zala megyei Lakhegyen lévő kecsekfarm tulajdonosától vásároltak tejet, amit forralás nélkül fogyasztottak el. Ribiczey Pál, a Zala Megyei Kórház infektológiai osztályának főorvosa mindebből arra következtetett, hogy a farmon egy vagy több kecskét fertőzött kullancs csípett meg, s a jószágok forralás nélkül elfogyasztott teje juttatta a betegek szervezetébe a vírust.
Mint megtudtuk, a zalaegerszegi kórházba egy hete vették fel az első, ma már agyhártyagyulladás miatt kezelt beteget. Ribiczey Pál arra a kérdésünkre, hogy miért csak tegnapelőtt derült fény a járványra, azt közölte: az elmúlt egy hétben folyamatosan érkeztek a kórházba a hasonló tünetekre panaszkodó betegek, s időbe telt, amíg kiderült, hogy az esetek a kecsketejjel vannak összefüggésben.
A járvány miatt vizsgálatot indított a Zala megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság. Kardeván Endre, a szervezet vezetője, a megye főállatorvosa tudósítónknak elmondta: a kecskefarmot lezárták, az állatoktól vett vért pedig már Budapesten, az Országos Epidemiológiai Intézetben vizsgálják, hogy kiderüljön, valóban fertőzött kullancs okozta-e a járványt. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi fertőzött tejet értékesíthetett a gazda, s abból mennyien ittak, Kardeván Endre nem tudott válaszolni. Mint mondta: a betegség lappangási ideje miatt, és mert a kecskék csak két-három napig "ürítik magukból a vírust", utólag lehetetlen kideríteni, mely napokon és mennyi tej volt fertőzött. (A termelő kecskesajtot is árult, ám az nem okozhat betegséget, mert az érlelés során kipusztulnak belőle a kórokozók.) Mindezek ellenére - folytatta az igazgató - az eddigi adatok alapján nem várható a betegek számának drasztikus emelkedése, mivel a farm őstermelő tulajdonosa mindössze hetven fejőskecskét tart, ráadásul csak otthonában, valamint a zalaegerszegi és a szombathelyi piacon árulta termékeit, üzembe, boltba nem szállított. Kardeván Endre megjegyezte: azok, akik a lakhegyi kecskefarmtól vásárolt tejet forralás nélkül fogyasztották, forduljanak orvoshoz még akkor is, ha nem jelentkeztek náluk a kór tünetei: a hányás, a magas láz, a rossz közérzet.
Az igazgató kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az őstermelő az összes szükséges engedéllyel rendelkezett, a farmon minden előírást betartott. A férfi a szabályok szerint árulta a nyers, azaz hőkezelés nélküli tejet, és - a megbetegedett vevők állítása szerint - annak a kötelezettségének is eleget tett, hogy felhívta a vevők figyelmét arra: fogyasztás előtt forralni kell a tejet. Mindezek alapján - folytatta az igazgató - a gazda nem okolható a történtekért, így valószínűleg szankciókra sem számíthat. Mint fogalmazott, "az állatoknál nincs tünete a fertőzött kullancs csípésének, így bárhol, bármikor előfordulhat hasonló eset, éppen ezért fontos a tehén- és a kecsketejet is kizárólag forralás után fogyasztani."
A fertőzésről szerettük volna megkérdezni a kecskefarm tulajdonosát is. A középkorú férfi - aki egyébként maga is megbetegedett, és kórházba került - az orvosán keresztül azt üzente, hogy nem kíván nyilatkozni a történtekről. Beszéltek viszont helyette a Zalaegerszegtől húsz kilométerre lévő lakhegyiek. A megkérdezett helybeliek kivétel nélkül rendes, tisztességes, jó hírű gazdaként említették a farm tulajdonosát. Méhes Máténé például úgy fogalmazott:
- Én nem csak a betegeket sajnálom, hanem Rákócziékat is. Tudom, mennyit küszködött a gazda és családja, mire beindította a farmot. Tragédia, hogy a többéves, verítékes munkával szerzett jó hírük egyetlen kullancscsípés miatt is odaveszhet.
Forralás után biztonságos a fogyasztás
Nemcsak nyers kecsketej terjesztheti az agyhártyagyulladás vírusát, a fertőzött tehén teje is veszélyes lehet - mondta lapunknak dr. Kapiller Zoltán, a Kullancsszövetség elnöke. Forralással azonban elejét vehetjük a fertőzésnek, hiszen a vírusok magas hőmérsékleten
elpusztulnak.
Dr. Kapiller Zoltán szerint a 14 megbetegedést okozó lakhegyi kecsketenyészet nem hibáztatható a fertőzések miatt, mivel jelenleg nincsen olyan állatorvosi vizsgálat, amely kimutatná az állatoknál amúgy tünetmentesen lezajló fertőzés jelenlétét. A felelősség ilyen esetekben a szakember szerint a fogyasztókat terheli, hiszen egyrészt a vírusos agyhártyagyulladás oltással kivédhető, másrészt a tej felforralására egyéb vírusok és baktériumok kivédése miatt is szükség van. Az agyhártyagyulladás elleni védőoltást mindenképpen érdemes minden olyan embernek kérnie, aki kapcsolatba kerül bármilyen zöld területtel - legyen az egy kirándulás során az erdő vagy akár a városi parkok -, hiszen a kullancscsípés csak egy a fél tucat fertőződési lehetőség közül.
A kecsketej egyébként könnyen emészthető, a magas vitamin-, ásványisó- és aminosav-tartalma miatt pedig az egyik legegészségesebb tejfajta. Ezek mellett a tehéntejnél több benne a szérumfehérje, így több ellenanyagot és növekedési faktort tartalmaz. Egyes kutatások szerint még bizonyos allergiák kezelésében is használható. Ám hiába egészségesebb a kecsketej, ha a kecskéket mozgékonyságuk, életmódjuk miatt a teheneknél valamivel gyakrabban "támadják" meg
a kullancsok. A kullancs ugyanis elsősorban az erdős, bőséges aljnövényzetű területeket kedveli,
a tehenek nyílt legelőin hamar elpusztul.
A fertőzött tej "áldozatai" valószínűleg a bioélelmiszerek hasznos divatja miatt minél természetesebb formájában szerették volna fogyasztani a tejet, s feltehetőleg emiatt nem forralták fel. (H. A.)
