Részben lezárult a járványügyi vizsgálat a Pilisszentlászlón előfordult szamárköhögéses esetekkel kapcsolatban. A Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatal Népegészségügyi Intézetének munkatársai az iskolában tanuló 195 diák oltási könyvét ellenőrizték. Megállapították, hogy 194 esetben a dokumentumokban a kötelező védőoltásokról szóló igazolások hiánytalanul szerepelnek.
A népegészségügyi intézet jelentése szerint összesen 5 felnőttnél és 1 gyermeknél merült fel a szamárköhögés gyanúja. Az eddig elvégzett laboratóriumi vizsgálatok 4 felnőtt esetében igazolták a fertőzést. A felnőttek megbetegedésében szerepet játszhatott, hogy az immunitás az életkor előrehaladtával hanyatlik, ezért a tíz évnél régebben oltott pedagógusok önkéntes oltásához a népegészségügyi intézet oltóanyagot biztosított, melyet a tantestület tagjai közül többen már meg is kaptak - olvasható az ÁNTSZ oldalán .
A szamárköhögés a Bordetella pertussis nevű baktérium által okozott légúti megbetegedés. Kínzó köhögési rohamokkal jár, melyet mély, húzó belégzés kísér jellegzetes hanghatással – innen a betegség elnevezése. Az újszülöttek, csecsemők megfertőződésekor a rohamok között leállhat a légzés, ami segítség nélkül a gyermek halálához vezethet. Idősebb gyermekeknél, felnőtteknél a fertőzés nem ennyire veszélyes, de ilyenkor is hosszú, súlyos, a szervezet számára megterhelő megbetegedést okoz.
A baktérium cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő szamárköhögésnek tipikus esetben 3 szakasza van. A náthára hasonlító, lázzal, orrfolyással, hurutos köhögéssel járó bevezető szakasz 1-2 hétig tart. A köhögési rohamokkal járó szakasz 4-6 hétig is elhúzódhat, a rohamokat gyakran kíséri hányás, kifejezett légszomj, fulladásérzés. Szövődményként más baktériumok által okozott tüdőgyulladás társulhat hozzá, emellett görcsroham, agyi károsodás is kialakulhat. Az utolsó szakaszban a rohamok és egyéb tünetek fokozatosan enyhülnek, de ez is több hétig elhúzódik. A megbetegedést antibiotikummal kezelik, ami időben elkezdve a beteg fertőzőképességét megszünteti, de a tapasztalatok alapján a betegség lefolyását kevéssé befolyásolja - ismerteti az ÁNTSZ.
A védőoltás 1954-es bevezetése előtt rendszeresen fordultak elő nagy szamárköhögés-járványok hazánkban, főként gyermekközösségekben, 1951-ben 25 ezer, 1953-ban 57 ezer megbetegedést és 378 halálesetet regisztrált a közegészségügyi-járványügyi szolgálat. A védőoltások bevezetésével fokozatosan megszűntek a járványok a gyermekek körében. Ugyanakkor a gyermekkori oltások nem biztosítanak életre szóló védettséget, így a felnőttek megbetegedhetnek. A betegség lefolyása ilyenkor jóval enyhébb, mint az oltatlanok esetén, bár a betegek általában még ezt az enyhébb formát is nagyon súlyosnak élik meg.
A gyermekek az első szamárköhögés elleni oltást - az oltási naptár szerint - már 2 hónaposan megkapják, majd számos további oltással biztosítjuk a megfelelő védettséget. Évtizedeken át az utolsó szamárköhögés elleni komponenst is tartalmazó oltást 6 éves korban adtuk a gyermekeknek. Az oltóanyagok fejlesztése tette lehetővé, hogy 2009-től változtassunk az oltási naptáron, azóta a serdülők 6. osztályban is kötelezően megkapják a szamárköhögés elleni védőoltást, ami felfrissíti a védettséget.
Jelenleg a gyermekek 99%-a oltott szamárköhögés ellen, az így kialakuló ún. nyájimmunitás védi a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem-oltható személyeket. (Azaz a baktérium a beteg környezetében "nem talál" fogékony személyt, mert az oltás miatt mindenki védett, így nem tud terjedni, járványt okozni.) Nagyobb oltatlan gócokban (pl. oltás-ellenesek csoportjában) viszont könnyen terjed a baktérium, sokan megbetegedhetnek.
A felnőttek egy ismétlő oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget, a kombinált oltóanyag három betegség a diftéria, a pertussis és a tetanusz (magyarul: torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs) ellen véd, és újabb 10 évre hosszabbítja meg a védettséget. Hazánkban jelenleg két gyártó terméke érhető el, melyeket a háziorvos tud receptre felírni, és térítés ellenében szerezhető be a patikákban.
Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba. A kisgyermekek az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség életveszélyes lehet számára. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemőt a fertőzéstől az ún. nyájimmunitás védheti meg. Ehhez szükséges, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt ismétlő oltást kérjenek saját maguk számára.
