Az anyaság csapdája

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A szülés visszavonhatatlan választóvonal a magyar nők életében. Az esélyegyenlőségről, a családi munkamegosztásról és a sok gyerekről szóló álmokat választja el a sutba dobott karrier, a konzervatív nemi szereposztás és az örök rohanás hétköznapjaitól.
Rózsaszín és világoskék ruhában járnak, bébiételt esznek, miközben két lábon járó nonstop gyerekműsort sugárzó tévékészülékként üzemelnek. Így jellemzi anyatársait Judith Warner amerikai publicista. Könyve vérig sértette fél Amerikát, a másik fele viszont komolyan elgondolkodott a főállású anyaságról. Amerika messze van, a kérdés azonban nem. Igaz, őszinte viták sincsenek arról, milyen hatással lehet egy nő életére a gyermekvállalás. Pedig a "karrier vagy család" sorozatosan ismétlődő privát döntése a társadalom egészére van hatással.
Egy 38 országban végzett összehasonlító felmérés szerint a magyar nők konzervatívabbak az európai átlagnál, többségük "visszavágyódik" a háziasszonyszerepbe. Sőt egyre inkább ragaszkodnak a tradicionális mintákhoz. Pontosabban: vélt ideákhoz, hiszen a családi tűzhely melegét őrző anyukákról legföljebb képeskönyvemlékeik lehetnek, a mai anyukák anyja és nagyanyja ugyanis dolgozott. Ők maguk koedukált osztályokba jártak, ahol hozzászoktak ahhoz, hogy teljesítményüket a fiúkéhoz mérik. A versenyhelyzet a munkahelyen csak fokozódik, amiből anyaként sem képesek kilépni. A szuperanyuképzetet tovább fokozzák a társadalmi elvárások, miközben a fiatal nők közül egyre többen választják tudatosan a gyermektelenséget. S ha mégsem, kevesebb gyermeket szülnek a tervezettnél.
Kötetnyi nemzetközi összehasonlító elemzés hívja fel a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb gyermek születik. Köztudott az olasz nők évek óta tartó "szülési sztrájkja": a gyermeknevelés minden gondját a nő nyakába varró szemlélet erősebb visszatartó erő valamenynyi fogamzásgátlónál. Viszont a magas női foglalkoztatottságot, a jó színvonalú, megfizethető és könnyen elérhető gyermekintézményeket produkáló, liberális skandináv országokban jóval több gyermek születik. Nyugat-Európa ezt próbálja másolni. Magyarországon arról folyik a politikai polémia, hogy mekkora állami támogatással vehetők rá a nők a gyerekszülésre. Az egyik javaslat az utolsó bér 75 százalékát fizetné a főállású anyaságot vállaló nőknek.
Ennyi pénz azonban soha nem lesz az államkasszában. A Tárki négy tényezőt figyelembe vevő számításai szerint egy gyermek felnevelése évi 500 ezer, 1,2 millió forintba kerül. Könnyen belátható, hogy a gyermekvállalás terheiből még a bőkezű állam is csak igen kis részt képes átvállalni. Ráadásul a nagyvonalú anyasági támogatások rendkívül kevés hatással bírnak a szülési kedvre. Ugyanakkor gyakorta téves pályára állítják a családokat. Az anyák otthon tartása komoly szegénység-kockázatot rejt. Kutatásokkal igazolták, hogy az a gyermek, akinek az anyukája dolgozik, sokkal nagyobb bizonyossággal kerüli el a szegénysorsot.
A rendszerváltozás utáni tömeges munkanélküliség kezelésére azonban - a korai nyugdíjazás, az elnéző leszázalékolási gyakorlat mellett - a nők családi tűzhely mellé való visszaterelése tűnt a legegyszerűbb konfliktuskezelési módszernek. A korábban bevezetett gyes, gyed megőrzése mellett ezt szolgálta az 1993-ban bevezetett gyet intézménye, a főállású anyaság. A legalább három gyermeket nevelő anyáknak, a legkisebb csemete nyolcéves koráig folyósítható szociális ellátás beleszámít a szolgálati időbe. Összege ma 27130 forint. Igaz, mellette négy órát dolgozhat az anyuka. A főállású anyák azonban sem most, sem korábban nem álltak munkába. S nem csak ők vannak ezzel így. A magyar nők csaknem fele szociális-jóléti ellátásból vagy eltartóik jövedelméből él - ez derül ki Frey Mária szociológus kutatásaiból. - A munkaerőpiacot 1990 és 2004 között elhagyók hatvan százaléka nő.
A nők fizetett munkában való alacsony részvétele hazánkban függ össze legszorosabban a gyermekvállalással. Magyarországon a kisgyermekes anyáknak alig harmada dolgozik. Ebben vélhetőleg a nemzetközi gyakorlatban példátlanul nagyvonalú gyermekgondozási támogatások is szerepet játszanak. Csakhogy mindezért cserébe nem nő a születések száma. A gyermekgondozási ellátást igénybe vevők köre - köztük a főállású anyák negyven-ötvenezres csapatával - viszont 280 ezerben állandósult.
A gyesről, gyetről való viszszatérés korántsem könnyű. A korábban munkaviszonnyal rendelkező nők alig háromnegyedének maradt fenn változatlan formában a munkahelye, és minél később szándékozik valaki visszatérni, annál kevesebb esélye van erre. Az anyukák - legalábbis a számok tanúsága szerint - nem törik magukat túlságosan: 45 százalékuk szeretne korábbi munkahelyére visszatérni, további 25 százalék viszont másutt folytatná. A többiek viszont egyáltalán nem tervezik a munkába állást. Nyolcvanezer 25-35 év közötti nő nem akar többé az otthonán kívül dolgozni. Megoldatlan gyermekfelügyeletre alig ötödük hivatkozik, a többiek egyéb okot jelöltek meg. Minél több a gyerek, minél messzebb él a család a fővárostól, annál valószínűbb, hogy háztartásbeliként folytatja.
Talán változna a kép a rugalmas munkakezdés és a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésével. De ez sem csodaszer. A részmunkaidős munka többnyire csökkent értékűnek számít a munkaadók szemében - a karrier szinte kizárt. A 4-6 órában foglalkoztatottaknak ráadásul a minimálbérnél is kevesebb fizetést lehet adni, így a kétkeresős családban fennmarad az aszimmetrikus szülői munkamegosztás: a férj hozza a pénzt, a nőnek meg marad a háztartás és a gyermeknevelés gondja.
Nem mintha a teljes állást betöltőknél nem ez lenne a helyzet. Tóth Herta szociológus egy multinacionális vállalat hazai részlegénél végzett vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy miközben a nők és a férfiak ugyanannyi időt töltenek a munkájukkal, addig a férfiak szinte egyáltalán nem végeznek házimunkát, a női menedzserek viszont a cég ügyei mellett az otthoni teendők elvégzéséért is felelősek.
Az örök rohanás felől nézve nagyon csábítónak tűnik az otthon békéje. Csakhogy a munka világából kilépve nem csupán az időbeosztás változik. Más lesz a világ maga. A férj lesz a mérték és a szűrő, hiszen a külvilág történései elsősorban általa érkeznek haza. A függő viszony apránként feloldja az önálló személyiséget, a kényelem pedig kioltja a küzdőszellemet. Mindez fel sem tűnik, amíg a gyerekek otthon vannak, és jól mennek a dolgok. Ám eljöhet az a pont, amikor ez már nem lehetséges. S akkor a negyvenes éveiben járó nő - háta mögött egy ígéretes, ám félbehagyott karrierrel és számos gyerekkel - válaszút elé kerül: jó képet vág az egymást váltó szeretőkhöz, vagy válik.
A főállású anyaság csapda. A nők többsége csupán belemenekül ebbe a pozícióba, amelyet legkésőbb nyolc év után úgy kell feladnia, hogy közben csak romlottak az esélyei egy kedvezőbb társadalmi helyzet elérésére - figyelmeztet Tóth Olga, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa, aki szerint egyetlen felmentést csak a tanulás adhat.
Sok múlik egyetlen kötőszón: "és" helyett "vagy". Ne kelljen választania a nőknek a család és a karrier között. Ám ahhoz, hogy mindkettőt vállalhassák, társadalmi szemléletváltásra lenne szükség. Az egyenlő munkamegosztáson alapuló családmodell kialakulásáig pedig olyan jogi szabályozók szükségesek, amelyek érdekeltté teszik a munkaadókat a valóban családbarát cégvezetésben, miközben az állam biztosítja a gyerekek rugalmas, vonzó napközbeni elhelyezését.
Aligha meglepő, hogy mástól családbarát egy munkahely a férfiak, illetve a nők szemében. A cégvezetők - többnyire férfiak - szerint attól családbarát a cég, ha sok családos rendezvényt szerveznek, miközben a női munkavállalók azt díjazzák leginkább, ha hazamehetnek ápolni a beteg gyermeküket.
Egy tavalyi felmérés szerint a cégvezetők elsősorban olyan "családbarátnak" szánt intézkedéseket hoznak, amelyek költsége leírható az adóból.
Hitek és tévhitek az influenzáról
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a reggeli párásság megszűnik, a köd, illetve a belőle képződött rétegfelhőzet is fokozatosan ritkul, zsugorodik.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag