Hogyan hat az alváshiány a gondolkodásra?

Kövessen minket!

Ha egy fontos vizsga vagy munkahelyi prezentációra történő készülés miatt éjszakázik, jobb, ha kétszer is meggondolja: valószínűleg éppen azt a neurológiai rendszert károsítja ezzel, amit a siker érdekében fel szeretne használni.

Az alváshiány a kognitív készségekre gyakorolt negatív hatása egyáltalán nem újdonság. Már kiskorunktól kezdve mindenkitől ezt halljuk. Mostanáig azonban nem sokat tudtunk a károsodás hátterében álló biológiai okokról.

Ted Abel, a Biological Basis of Behavior program igazgatója munkatársaival az alvásmegvonás hatásainak vizsgálata érdekében betanított néhány egeret arra, hogy felfedezzen bizonyos objektumokat egy mezőn. Miután az állatok megismerték az adott helyszíneket, a kutatók másnap azzal vizsgálták meg az emlékezőtehetségüket, hogy elmozdítottak bizonyos tárgyakat. Az egerek teljesen kipihent állapotban emlékeztek arra, hol volt a tárgy eredetileg, amikor azonban mesterségesen ébren tartották, álmosan már nem tudták felidézni eredeti elhelyezkedésüket.
Abel azt is hozzátette, hogy még csak nem is volt olyan drasztikus mértékű az alvásmegvonás. Az egerek körülbelül fele annyi időt aludtak, mint szoktak, ami az emberek esetében négy órának felelne meg. Ez is jól mutatja, hogy már ennyi alváshiány is elegendő ahhoz, hogy drasztikus hatást gyakoroljon a memóriánkra.

Amikor a kutatók mélyebbre ástak az eredményért felelős folyamatba, kimutatták, hogy a gliasejtek, vagyis támasztósejtek állnak a háttérben. Kiderült, hogy a gliasejtek által felszabadított egyik molekula, az adenozin okozza az alváshiány hatásait. Tulajdonképpen az adenozin védi meg az agyat attól, hogy üresjáratban fusson, mert a maga egyedi biológiai nyelvén közli velünk, hogy aludnunk kell.

Az idegi működés tanulmányozása alvás közben kulcsfontosságú az emlékek tárolásának alaposabb megismeréséhez. Az egyik népszerű tévhit szerint alvás közben az agyunk leáll, tulajdonképpen lekapcsolja magát, hogy regenerálódni tudjon. Ez azonban távol áll az igazságtól. Az idegsejtek valójában rendkívül nagy sebességgel tüzelnek alvás közben, még gyorsabban, mint ébrenlétkor. Ráadásul az aktív neuronok gyakran ugyanazok, amelyek a térbeli tesztek közben is tüzeltek, vagyis Abel szerint az emlékek alvás közben újra lejátszódnak, valószínűleg álmok formájában.

A kutatók azt remélik, hogy kutatásuk segít jobban megismerni az Alzheimer-kórt és a többi neurodegeneratív betegséget, valamint az olyan neuropszichiátriai rendellenességeket, mint a skizofrénia - mindkét típusú rendellenesség összefüggésben áll az alvás megváltozásával.
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Olvassa el kapcsolódó cikkeinket

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-5, 0 °C

Hazánkban hétfon délelőtt keleten több órára kisüt a nap, nyugaton megnövekszik a felhőzet és kisebb havazás lehet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag