A HPV-szűrés olyan szűrővizsgálat, amellyel a humán papilloma vírus jelenlétét lehet kimutatni a hüvelyben, illetve a méhnyakon, és amellyel az adott vírustörzset meg is határozzák.
Mi az a HPV-szűrés?
Utóbbiból kiderül, hogy az adott törzs magas kockázatú-e, így hosszabb távon okozhat-e méhnyakrákot megelőző állapotot, illetve méhnyakrákot. Leggyakrabban a HPV 16-os és a HPV 18-as áll a méhnyakrák hátterében, de magas kockázatú a 31-es, a 33-as, a 35-ös, a 39-es, a 45-ös, az 51-es, az 52-es, az 56-os, az 58-as, az 59-es, a 66-os és a 68-as törzs is.
Mikor van szükség HPV-szűrésre?
Harminc éves kor felett ma már HPV-szűrést javasolnak méhnyakszűrésként, míg fiatalabb korban inkább hagyományos citológiai vizsgálatot. Ennek oka, hogy 30 éves kor alatt nagyon magas a HPV-átfertőzöttség (hazai felmérések 20-25 százalékban mutattak ki HPV-fertőzést a 20-25 éves, szexuális életet élő lányoknál), így túl sok lenne az olyan eredmény, amely ugyan kimutatja a vírus DNS-ét, de nem jelent emelkedett kockázatot.
Ennek hátterében az áll, hogy ebben az életkorban jellemzően csak átmeneti a HPV-fertőzés, a rák kockázatát viszont csak a tartós állapot emeli. A fertőzés 30-35 éves kor felett már nagyobb eséllyel tartós, így emeli a rák kockázatát – emiatt már van értelme a HPV-szűrővizsgálatnak. Mivel a negatív eredményt követően – tehát ha nem mutatnak ki magas kockázatú vírustörzset – 3 évig egészen biztosan nem alakul ki rákmegelőző állapot, ilyen vizsgálaton elég 3 évente részt venni.
Mit diagnosztizálnak vele?
A DNS alapú HPV-vizsgálattal egy esetleges HPV-fertőzést tudnak kimutatni, és meg tudják mondani azt is, hogy magas kockázatú vírustörzs okozza-e. Erre a HPV-tipizálás ad lehetőséget.
Mi zárható ki a HPV-szűréssel?
A negatív HPV-vizsgálat közel 100 százalékos eredményt ad, így a HPV-fertőzés a szűréssel gyakorlatilag kizárható. Ilyen esetekben az elkövetkezendő 3 évben egészen biztosan nem alakul ki rákmegelőző állapot, de 5 éven belül is csak néhány tizedszázalék az esélye. Ha hagyományos sejtkenetet vennének, és az negatív lenne (de nem derülne ki a magas kockázatú HPV jelenléte), akkor a rák előtti állapot 3 éven belüli kialakulási kockázata a negatív lelet ellenére majdnem 40 százalékos. Emiatt került előtérbe 30 éves kor felett a HPV-szűrés.
Milyen betegség szűrhető vele?
A vizsgálattal a HPV-fertőzést lehet szűrni.
Hogyan végzik a HPV-szűrést?
Ha a vizsgálatot nőgyógyász végzi, akkor a hüvely feltárását követően nyákmentesíti a méhnyakat, majd sejteket sodor le a felszínéről, illetve a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról. Ezeket folyadéktartalmú edénybe helyezi, majd laboratóriumba küldi. Ott a folyadékból sejtanalízissel sejteket nyernek ki, majd azokon DNS kivonását követően HPV DNS-meghatározást végez egy citopatológus szakorvos, aki megnézi, hogy a levett mintában jelen van-e a humán papilloma vírus DNS-e, és ha igen, akkor melyik típusa.
Már léteznek olyan önmintavételi eljárások is, amelyek otthon is megbízhatóan alkalmazhatók. Persze, ezzel a teszttel nem váltható ki a hagyományos nőgyógyászati szűrővizsgálat, csak a méhnyakszűrés.
Az önmintavételi módszereknél egy tamponfelhelyezőhöz hasonló applikátorral, vagy pedig egy pálcaszerű eszközzel kell levenni a mintát. Ezeket mindig úgy alakítják ki, hogy a lehető legtöbb sejtet össze tudják gyűjteni. A mintavételi eszközt álló vagy fekvő helyzetben kell becsúsztatni a hüvelybe, majd típustól függően körbe kell forgatni. Ezt követően ki kell húzni, hagyni kell picit száradni, majd be kell helyezni egy mintavételi csőbe. A mintát ezt követően postán lehet feladni, de akár személyesen is be lehet vinni a laborba. Az elemzést ott végzik el.
Mennyi időt vesz igénybe a HPV-szűrés?
A mintavétel nem tart tovább 15 percnél.
Milyen szakorvos végzi?
A HPV-szűrést szülész-nőgyógyászok végzik, és citopatológus szakorvosok értékelik ki. Önmintavételi szettel bárki elvégezheti otthon a mintavételt, a kiértékelést pedig ezt követően is citopatológus végzi.
Hogyan kell készülni rá a HPV-szűrésre?
Figyelni kell rá, hogy a mintavétel ne menstruáció alatt történjen, illetve semmilyen idegen anyag, vegyszer ne kerüljön a hüvelybe. A mintavétel előtt nem szabad hüvelyzuhanyt használni, de az általános higiéniára azért figyelni kell.
Milyen veszélyei lehetnek?
Semmilyen veszélye nem lehet a HPV-szűrésnek, a beavatkozás teljesen ártalmatlan.
Jár vele fájdalom?
A mintavétel csak minimális kellemtelenséggel jár, fájdalommal nem.
Kinél nem végezhető?
Gyerekeknél és 30 éves kor alatt teljesen értelmetlen a HPV-szűrés. Utóbbiaknál a vizsgálatot azért fölösleges elvégezni, mert esetükben a fertőzöttség nagyon gyakori, de nem tartós, így önmagában nem jelent tényleges kockázatot a daganatképződés szempontjából.
Tudnivalók a férfiak HPV-szűréséről
A férfiak daganatképződésében a HPV 16 játszhat szerepet, amely miatt náluk elsősorban fej-nyaki daganatok alakulhatnak ki, ennek szűrése azonban jelenleg nem megoldott (a mintavételi eljárás kidolgozásán jelenleg is dolgoznak hazai kutatók: ennek legalább olyan érzékenynek kell lennie, mint a méhnyakszűrésnek).
A szűrővizsgálat kidolgozása azért nehéz, mert a HPV 16-hoz köthető fej-nyaki daganatok kialakulási kockázata jóval alacsonyabb, mint a HPV 16-hoz köthető méhnyakrák-kockázat, férfiak esetében pedig a fertőzöttség nem jelent terápiás kockázatot sem. Emiatt nincs a férfiaknál rutinszerű HPV-szűrés. Nem megoldott a HPV-hez köthető végbélnyílás-daganatok szűrése sem, de ilyen módszer kidolgozását és bevezetését már tervezik (leginkább a homoszexuális) férfiaknál. Viszont a szűrés hatékonysága ez esetben sem közelíti meg a méhnyakszűrését.
Az előbbiekből látszik, hogy a férfiak számára jelenleg elérhető HPV-szűrésnek a rák előtti állapot kimutatása szempontjából nincs értelme. Ebben próbálnak a kutatók előrébb jutni, jelenleg ugyanis pusztán a fertőzöttség tényéből nem tudnak következtetéseket levonni (a fertőzöttséget pedig kezelni sem lehet). A férfiak szűrésének jelenleg akkor van értelme, ha kiderül, hogy partnerük HPV-pozitív, ők pedig attól tartanak, hogy a vírusfertőzés náluk is kialakult. Ilyenkor a szűrés a fertőzés megjelenését igazolhatja vagy cáfolhatja.
Ha nem jelent meg, akkor a férfiak általában szívesebben vesznek részt az oltási programban (pedig a HPV-oltásnak a meglévő fertőzés sem akadálya). A szűrésnek sokszor pszichés oka is van, vagyis a férfi vagy partnere tart az esetleges fertőzöttségtől. A férfiaknál azonban még a pozitív HPV 16-eredmény sem von maga után külön teendőket, szorosabb szűréseket (míg a nőknél már igen).
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász, klinikai onkológusnak, a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság elnökének.