A méhnyakrák kialakulásának hátterében az esetek többségében HPV-fertőzés áll. Mit takar ez a rövidítés, és mik róla a legalapvetőbb információk?
A HPV a humán papilloma vírus nevének rövidítése, melynek eddig több mint 170 típusát azonosították. Egy olyan egy DNS-víruscsoportról van szó, amely az emberi hámsejtekben szaporodik, jó- és rosszindulatú daganatok kialakulásáért egyaránt felelős. Utóbbiak hátterében leggyakrabban 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 35-ös, 39-es, 45-ös, 51-es, 52-es, 56-os, 58-as, 59-es, 66-os, és 68-as törzsek állnak.
A magas kockázatú HPV törzsek által okozott daganatok közül a legismertebb a méhnyakrák, de mellette a vírus okozhatja a szeméremtest, a hüvely és végbélnyílás rákos megbetegedését is. Felelős lehet a középgaratban, a torok- és nyelvgyöki mandulán kialakuló rákos elváltozásokért is. A fej-nyaki és végbélnyílási daganatok 95 százalékáért a HPV 16 felel, és a 18-as törzs mellett valószínűleg ez az egyetlen olyan, ami a férfiakra is veszélyt jelenthet. A nem magas kockázatú törzsek főképp a bőrön, illetve a külső nemi szerveken okoznak szemölcsöket.
A kórokozó nagyon gyakori, világszerte ez az egyik legelterjedtebb szexuális úton átadódó vírus: a világ lakosságának 80 százaléka életében legalább egyszer megfertőződik valamelyik típusával. Míg a főleg kézen és lábon szemölcsöket okozó alacsony kockázatú HPV könnyen terjed, addig a méhnyakrákhoz vezető, a hüvelyben és a méhszájon fertőzést okozó típus, illetve a szeméremtesten megtelepedő változat csak szexuális úton adódik át. Óvszer használata mellett a méhnyakrákot okozó típus nem tud eljutni a méhszájig, de más módon, például kéz közvetítésével azért történhet fertőződés. Emiatt ellene még az óvszerhasználat sem jelent biztos védelmet. A HPV leggyakoribb rosszindulatú típusai, illetve a nemi szervi szemölcsök legnagyobb százalékát okozó változatai ellen védelmet jelentenek a Magyarországon is elérhető oltóanyagok.