A méhnyakrák szűrésekor idehaza a citológiai vizsgálatot automatikusan elvégzik, a HPV-szűrést azonban nem. A megfelelő korkép felállításához tehát érdemes ezt külön kérni.
A HPV-szűrést külön kell kérni
Az állami finanszírozású nőgyógyászati vizsgálat alkalmával citológiai, azaz sejtmintát vesznek, vagyis olyan sejteket keresnek, amelyek a rákot megelőző állapotra, vagy már magára a rákos elváltozásra utalnak. Ha felmerül a HPV gyanúja, akkor elvégzik a HPV-szűrést, mert így lehet eldönteni, hogy tényleg jelen van-e a szervezetben a fertőzés, és ha igen, akkor pontosan melyik típusról van szó.
A gyanús citológiai eredmény után térítésmentesen biztosítják a HPV-szűrést, amely nagymértékben növeli a szűrés érzékenységét. Ez annyit jelent, hogy nagyobb eséllyel találják meg azokat az eseteket, amelyek a citológiai vizsgálatnál nem kerültek kiszűrésre. Mivel a HPV magas kockázatú fajtái felelnek a máhnyakrákos megbetegedések csaknem száz százalékáért, ha a szűrés nem mutat ki HPV-t, akkor gyakorlatilag nincsen daganatos elváltozás. HPV-fertőzés nélkül ugyanis nem alakul ki rák előtti állapot és méhnyakrák sem.
Ha negatív a HPV-lelet, méhnyakrák sincs?
Abban az esetben tehát, ha a HPV-lelet negatív, vagyis nem lehet kimutatni a szervezetben a magas kockázatú vírustörzset, nagy valószínűséggel kizárható a méhnyakrák lehetősége. Vagyis a citológiai vizsgálat és a HPV-szűrés együttes alkalmazása ajánlott, hogy teljes biztonsággal kimondható legyen a negatív eredmény. Ha mind a citológia, mind pedig a HPV-lelet negatív eredményt ad, akkor három év múlva ajánlott legközelebb HPV-szűrésre menni.