Míg korábban a méhnyakrák főként az ötven körüli nők betegsége volt, mára a harminc-harmincöt éves, vagy akár fiatalabb korosztálynál is előfordulhat, és akár várandós hölgyeknél is kialakulhat.
Egyéb életmódbeli tényezők – például nagyon fiatalon megkezdett szexuális élet, gyakori partnercsere, dohányzás – mellett a szülések száma is növelheti a betegség előfordulásának kockázatát. Ha valaki 1-2 gyermeket szült, a méhnyak sérülése, igénybevétele következtében 1,79-szer, ha 3-4 gyermeket szült, 2,61-szer, ha pedig 5 vagy annál több gyermeket szült, 3,88-szor magasabb kockázata van a HPV fertőzésre, mint a még gyermekkel nem rendelkező nőknek.
Méhnyakrákműtét és termékenység
Mivel a méhnyakrákot egyre gyakrabban diagnosztizálják fiatalabb nőknél is, a termékenység, a fertilitás megőrzése fontos szempont. Kezdeti stádiumában a méhnyakrák nem a méhtest felé terjed, így a beteg túlélési esélyei akkor sem csökkennek, ha nem az egész méhét és a petefészkét távolítják el, hanem csak a beteg szöveteket. Ennek köszönhetően az érintett nőknek megmarad az esélye arra, hogy gyógyultan egészséges gyermeket szülhessenek.
Méhnyakrák- és HPV-szűrés terhesség alatt
A méhnyakrák- és HPV-prevenció különösen fontos, ha gyermeket tervezünk, és természetesen a kismamák számára is. A terhesség alatti nőgyógyászati vizsgálat a méhnyakrák- és a HPV-szűrésre is lehetőséget ad: a kolposzkópia mellett kenetes citológiai vizsgálattal. A szűrővizsgálat a babára nézve teljesen veszélytelen.
Manapság nagyon sokat hallhatunk a HPV okozta rosszindulatú elváltozásokról és a rákszűrés fontosságáról. Kevésbé tudjuk azonban, hogy mi a különbség a két szűrés között. Ha tudni szeretné, mit takarnak az egyes szűrővizsgálatok, kattintson ide!
Frissen felismert enyhébb citológia eltérés esetén (ASCUS, LSIL, AGC-NOS) elegendő a szülés utáni regenerációs folyamatok lezajlása után (nagyjából 6 hét) elvégezni ismét a citológiai és kolposzkópos vizsgálatot, a súlyosabb rendellenességre utaló (HSIL vagy AGC) eltérés esetén 3 hónap múlva kell ezeket megismételni. Invazív folyamat gyanújának esetén indokolt a szövettani vizsgálat is, amely ha cervicalis intraepithelialis neoplasiát (CIN) igazol, törekedni lehet a további beavatkozások terhesség utánra történő halasztására is. CIN I esetén elegendő a szülés utáni kontroll, míg CIN II és III esetében 3 havonta citológiai és kolposzkópos kontroll javasolt, az elváltozás rosszabbodása vagy invazivitás felmerülése esetén pedig ismételt biopsziás mintavétel.
Méhnyakrákműtét a terhesség alatt
Az esetleges HPV fertőzés magára a szülés folyamatára nincs jelentősebb hatással, a magzat hüvelyi úton is világra jöhet. Azonban a szülőcsatornán áthaladó magzat légutai megfertőződhetnek a vírussal, amely hatására légúti papillomatosis alakulhat ki.
A HPV megléte önmagában nem befolyásolja a terhesség folyamatát sem, de amennyiben a rákmegelőző állapot műtéti kezelésre szorul, az növelheti a vetélés és a koraszülés kockázatát is. A műtéti beavatkozás a méhnyak részleges kimetszését jelenti – a méhnyak megváltozott hámszövetét eltávolítják a méhszájról -, amelynek következtében megrövidülhet, illetve össze is szűkülhet a méhnyak, és megváltozhat a méhnyák termelődése. A beavatkozás a magzat fejlődésére is hatással lehet.
Magyar orvosok kialakítottak egy olyan műtéti módszert, amely segítségével az éppen várandós anyuka is megműthető, és a baba is épségben megszülethet. Ha a betegség kezdeti stádiumban van, akkor elég csupán a hüvely felső 1-2 centiméterét, a méhnyakat a csontos medencéhez rögzítő szalagokat kivenni. A műtét nagyjából 4-6 óráig tart, és nem zavarja meg magát a terhességet. A műtétet követően az anya a későbbiekben is vállalhat gyereket, így a termékenységet sem befolyásolja a beavatkozás.