A méhnyakrákkal és a HPV fertőzéssel kapcsolatban számtalan tévhit kering, és még annál is több kérédés merül fel a betegség kapcsán. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.
1. Okozhat halált, bénulást, vakságot, vagy meddőséget a HPV-oltás?
A szakemberek szerint a HPV-ről terjedő ilyesfajta rémhírek hátterében egy 2008-as eset állhat, amely szerint Angliában egy fiatal lány meghalt, nem sokkal a HPV-oltását követően. Azóta pedig az a tévedés alapja, hogy összefüggés volt a két dolog között. Ha ugyanis beoltanak valakit, aki ezután váratlanul meghal, sokan gondolhatják, hogy biztosan az oltás volt az oka. Később persze kiderült, hogy nem volt bizonyítható, hogy a haláleset összefüggésben állt volna a vakcinával, de addigra a lavina már elindult.
A legtöbb oltóanyaggal kapcsolatban léteznek ilyen és ehhez hasonló hisztérikus történetek, de jelenleg nincs olyan ismert eset, ahol a HPV-oltáshoz lett volna köthető valakinek a halála, vagy épp egy olyan komoly, életkörülményeket hosszú távon is befolyásoló szövődmény, mint például a meddőség, vagy a bénulás. A bénulásos esetekről korábban készült egy átfogó svájci tanulmány is, amiből kiderült, hogy az oltóanyagra adott immunválasz következtében átmenetileg létrejöhet az idegsejtek ingerületvezetési zavara, de ez nem vezet tartós bénuláshoz. A két- és négykomponensű oltóanyagoknál 100 ezer lakosra kivetítve is csak 8-15 embernél fordulhat elő kellemetlen mellékhatás, mint például a láz, a szédülés, vagy a kettős látás.
2. Igaz, hogy a HPV-oltás növeli a méhnyakrák kockázatát?
Fontos tudni, hogy attól, hogy valakit beoltanak HPV-ellen, attól nem lesz sem HPV-fertőzött, sem pedig rákos. A négykomponensű oltás hatékonysága például a HPV 16-os és 18-as vírustörzzsel szemben száz százaléknak mondható. Azt a szakértői is alátámasztják, hogy az oltóanyag egyéb magas kockázatú vírustörzsekkel szemben mutatott hatékonysága elenyésző, vagyis várhatóan az oltóanyag méhnyakrákkal szemben mutatott összhatékonysága “pusztán” 44 százalék. De ez nem jelenti azt, hogy az oltást követően megnő a méhnyakrák előfordulásának a kockázata, sőt.
3. A HPV elleni védőoltás tartalmazza a HPV-vírust?
A HPV elleni vakcina természetesen nem tartalmazza magát a vírust. Ez egy olyan oltóanyag, amit rekombináns DNS technológiával készítenek, ez pedig azt jelenti, hogy nem valódi vírust adnak be a páciensnek. Ha ugyanis így tennének, az daganatot okozhatna. Ilyenkor egy, a vírushoz tökéletesen azonos fehérjeszerkezettel bíró, vírusszerű részecskét adnak be, amely nagyon magas immunválaszt generál, de amelyből hiányzik a vírus örökítőanyaga. Ha pedig ez hiányzik, az oltóanyag nem tud daganatot okozni.
4. Ha a HPV-fertőzés magától elmúlik, miért kell a védőoltás?
Az oltásellenesek érvei között gyakran szerepel az is, hogy ha a HPV-t mindenki legalább egyszer elkapja élete során, és az tünetmentesen el is múlik, miért kell beoltatni magunkat ellene. Az igaz, hogy a fertőzések 90 százaléka valóban következmények nélkül, magától elmúlik, de a maradék 10 százalék esetében viszont fennáll a méhnyakrák-daganat kialakulásának esélye.
Ez persze azt is jelenthetné, hogy az érintettek 90 százalékának nem is kellene megkapnia az oltást, hiszen nála nem is alakul ki rák, hiába esik át fertőzéseken. Ez persze csak akkor állná meg a helyét, ha pontosan meg lehetne állapítani, ki tartozik azok közé, akiknél hosszú távon rák alakulhat majd ki, mert akkor csak őket oltanák be. De mivel erre még nincs lehetőség, marad a mindenki számára javasolt és elérhető védőoltás.
5. Érdemes oltatni HPV ellen, ha rendszeresen járok szűrővizsgálatra?
Hazánkban a méhnyakrák szűrésekor a citológiai vizsgálatot automatikusan elvégzik, a HPV-szűrést azonban nem. A méhnyakrák szűrés a már kóros elváltozást mutatja ki, de amennyiben negatív eredményt hoz, az még nem jelenti azt, hogy HPV-vel sem vagyunk fertőzöttek. A daganatos megbetegedés korai felfedezése érdekében fontos a rendszeres méhnyakrákszűrés, ám a kóros esetek egy részét még szűréssel sem lehet felfedezni.
Fontos tehát, hogy rákszűrésünk alkalmával kérjünk külön HPV-szűrést is. A védőoltás magát a HPV fertőzést tudja megakadályozni, amely a rákos megbetegedések közel 100%-áért felelős. A méhnyakrák ellen tehát a leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha beadatjuk a védőoltást és azt követően is rendszeresen járunk méhnyakrákszűrésre.
6. HPV-ellen beoltottként is rendszeresen kell méhnyakrákszűrésre járni?
A méhnyakrákot ma már szinte 100%-ban megelőzhetjük, ehhez azonban a védőoltás mellett a rendszeres szűrésre is szükség van. Utóbbi azért kiemelten fontos, mert ha a méhnyak kóros elváltozását időben felfedezik, akkor az még a rák kialakulása előtt kezelhető. Szűréssel a rákmegelőző állapotoknak körülbelül a 70 százaléka mutatható ki.
A védőoltás abban segít, hogy a HPV okozta kóros elváltozások meg se kezdődhessenek a méhnyakon. Bár a védőoltás nagyfokú védelmet nyújt, itt sem beszélhetünk 100 százalékos eredményességről.
7. Hány évig nyúlt védelmet a HPV elleni védőoltás?
A Magyarországon elérhető méhnyakrák elleni védőoltásokat 9-55 éves korú nőkön vizsgálták. A védőoltás a szexuális életet még nem élő kislányoknak éppúgy ajánlott, mint a szexuálisan aktív nőknek, mivel minden nemi életet élő nő ki van téve a rákkeltő HPV-vel történő fertőzés és újrafertőződés veszélyének.
Napjainkban pontosan még nem tudni, életre szóló védettséget nyújt-e a HPV elleni védőoltás, de az eddigi több mint 15 éves tapasztalatok nagyon biztatóak. A vakcina által kiváltott hosszú távú, erős immunválaszt támasztja alá az is, hogy a 15 éven aluli lányoknak három helyett két adag is elegendő.
8. Hány HPV-típus ellen óv a védőoltás?
A HPV 16-os és 18-as genotípusa felelős a méhnyakrákos megbetegedések 70 százalékáért, a védőoltás azonban nemcsak ezek ellen véd, hanem jelentős védettséget nyújt a többi rákkeltő HPV-típus ellen is. Bár a betegségnek összesen több mint száz típusa ismert, ezek közül mindössze 14 magas kockázatú, azaz rákkeltő. A HPV-vel korábban nem fertőzött nők esetén 93%-os védelmet igazoltak bármely rákkeltő HPV okozta méhnyakrák ellen.
9. Milyen mellékhatásai lehetnek a HPV elleni védőoltásnak?
A védőoltásnak súlyos mellékhatása mindezidáig nem ismert, néhány kellemetlenség azonban kísérheti a vakcina beadását. Röviddel az oltás után például megemelkedhet az ájulás és a bőrfertőzések kockázata, pár napig pedig karfájdalom, láz és fejfájás kísérheti az oltást.
A mellékhatások jelentése egyrészt az egészségügyi szakemberek kiemelt feladata, másrészt pedig a mellékhatások felügyelete a WHO-nak is az egyik fókuszterülete. Fontos tudni, hogy világszerte már több mint 100 millió adag méhnyakrák elleni vakcinát adtak be, így ha bármilyen komoly egészségügyi kockázata lenne, már nem lenne forgalomban.
10. Miért épp a 7. osztályos lányok kapnak ingyenes védőoltást?
Az oltás hatékonysága leginkább attól függ, hány éves korban adják be. A legnagyobb hatékonyságot a szexuális élet megkezdése előtt álló, 10-15 éves korú lányok esetén bizonyították, ez az oka annak, hogy 7. osztályban kapják meg a fiatalok.
Ma már klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy felnőtt nőknél is hatásos a HPV elleni védőoltás, függetlenül attól, hogy korábban volt-e HPV-fertőzésük, vagy nem. A felnőtteknek azért is érdemes megfontolniuk az oltás lehetőségét, mert sem egy monogám párkapcsolat, sem pedig az óvszerrel történő védekezés nem garantálja a fertőzés elkerülését. A HPV-t ráadásul többször is el lehet kapni, a védőoltás az újabb fertőzések ellen nyújt védelmet.
11. Mik a méhnyakrák tünetei?
A méhnyakrák kialakulása akár 10-20 évig is eltarthat, mivel a betegség sokáig tünetmentes. A daganat kialakulását jelezheti rendszertelen vérzés, amely jellemzően élénkpiros színű, és ami jelentkezhet akár nemi aktus közben is. Előfordulhat sárgás, kellemetlen szagú hüvelyi folyás is, amely olykor véresen festékezett is lehet.
Ha a daganat elzárja a méhüreget, erős alhasi fájdalmat okozhat, ha a menstruációs váladék felgyülemlik. Ez pedig akár szeptikus állapotot is okozhat. A daganat növekedésével egyre gyakoribb lehet a deréktáji fájdalom, a gyötrelmes széklet- és vizeletürítés, valamint a kínzó, hasogató közösülés. Előrehaladott stádiumban a daganat betörhet a hólyagba vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly kialakulását okozhatja. A daganat ezen felül elszoríthatja a húgyvezetéket is, amelynek hatására a vesemedencében vizelet gyülemlik fel.
12. Örökölhető betegség a méhnyakrák?
A rákos megbetegedések kialakulásában a magas kockázatú HPV-törzseknek van kiemelt szerepe, az eddigi vizsgálatok alapján a méhnyakrákos betegeknek csak néhány százalékánál játszott szerepet az öröklődés. Ráadásul az említett esetekben sem maga a méhnyakrák, hanem inkább a rosszindulatú betegségre való nagyobb hajlam az, ami örökölhető.
13. Meg lehet gyógyulni a méhnyakrákból?
A méhnyakrákból való felépülés és gyógyulás esélyeit nagyban befolyásolja, hogy mennyire korai stádiumban diagnosztizálják az elváltozást. Korai esetekben egy kisebb sebészeti beavatkozással tumormentessé tehető a beteg, többszörös áttétek esetén azonban erre nincs lehetőség.
A méhnyakrák áttétei jellemzően akkor alakulnak ki, ha a daganatos sejtek bekerülnek a nyirokkeringésbe, bejutnak a nyirokcsomókba, esetleg távolabbi szervekbe. A tumorsejtek a közelben található szervekre is átterjedhetnek, leggyakrabban a húgyhólyagot és a végbelet veszik célba. Ezekben az esetekben a gyógyszeres, kemo-, illetve biológiai terápiák jöhetnek szóba, melyek célja, hogy a betegséget krónikus lefolyásúvá tegyék.
14. Mi a különbség a biológiai és a kemoterápiák között?
A kemoterápiák elsősorban olyan sejtekre hatnak, amelyek gyorsan osztódnak. Mivel a kemoterápia nem válogat az egészséges és a daganatos, gyorsan osztódó sejtek között, az egészséges szövetek is károsodhatnak. Ilyen például a haj, a csontvelő valamint a bél nyálkahártyája.
A biológiai terápiák a daganatos sejtek valamely jellemző tulajdonságára, vagy az egészségestől eltérő működésükre irányulnak, így hatásuk sokkal célzottabb, mint a kemoterápiáké. A biológiai terápiák alkalmazási területe tehát jól meghatározott. Minden egyes gyógyszer esetében külön rögzítik, milyen stádiumban és kombinációban lehet alkalmazni. A maximális hatás érdekében egyébként a két terápiás megközelítést együtt szokták alkalmazni.
15. Kiújulhat a méhnyakrák a gyógyulás után?
Sajnos a méhnyakrák újra kialakulhat annál, aki már egyszer legyőzte a kórt. Amennyiben valaki kemoterápiás kezelést, vagy besugárzást kap, valamivel nagyobb esélye van arra, hogy egy második daganatos betegség fejlődjön ki nála az elkövetkező évtizedekben. Ez azonban rendszeres kontroll és szűrővizsgálatokkal idejében felfedezhető és kezelhető.
16. Mitől függ, hogy milyen kezelést kap egy méhnyakrákos beteg?
Mennyi ideig tart a méhnyakrák kezelése?
A kezelés hossza minden esetben az alkalmazott protokolltól függ, amelyet az onkoteam határoz meg. Amennyiben a kezelés során elfogadhatatlan mellékhatás, vagy progresszió következik be, a terápiát a tervezett idő előtt módosíthatják vagy leállíthatják.
A kezelést leginkább az befolyásolja, hogy milyen stádiumú, azaz mennyire előrehaladott a méhnyakrák. Természetesen a páciens általános állapota, illetve a kísérő betegségei is befolyásolják, hogy műtétet, esetleg sugár- vagy gyógyszeres terápiát alkalmaznak-e nála. A kezelés módját általában nem egy orvos választja ki, hanem egy, több különböző területen dolgozó orvosokból álló munkacsoport, az úgynevezett onkoteam.
A különböző onkológiai kezelések másképpen terhelik meg a szervezetet. Előfordul, hogy a beteg úgy érzi, könnyebb elviselni a beavatkozásokat, ha nem esik ki a mindennapi rutinból, és ha nem adja fel a munkáját még átmenetileg sem. Fontos azonban, hogy minden esetben a kezelőorvossal kell egyeztetni, hogy a beteg folytathatja-e a munkát a kezelések között, vagy jobb, ha betegállományban pihen.
17. Visszautasítható, vagy leállítható a kezelés?
Természetesen minden betegnek joga van visszautasítani a számára felajánlott kezelést. Enélkül azonban semmi nem állítja meg a daganatos sejtek korlátlan szaporodását, és a kór végül legyőzi a beteget.
Kezelés közben a páciensek nagy része érezheti úgy, hogy az eljárás rosszabb, mint maga a betegség. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy míg a kezelések egy bizonyos idő után véget érnek és gyógyulást is eredményezhetnek, addig a terápiák abbahagyása többnyire a daganatos betegség előretöréséhez és idő előtti halálhoz vezethet.
18. Léteznek alternatív készítmények méhnyakrák ellen?
Az alternatív készítményeket nem tesztelték klinikai vizsgálatokban, így hatásosságukról sincs meggyőző bizonyíték. A készítmények alkalmazásához fűződő ígéreteket tehát semmi nem igazolja.
19. Szülhet gyermeket egy méhnyakrákos beteg?
Az, hogy szülhet-e majd gyermeket egy méhnyakrákkal diagnosztizált beteg, leginkább attól függ, mennyire korai stádiumban fedezték fel nála a daganatot, és hogy milyen kezelésre volt szüksége. Bizakodásra adhat okot, hogy Magyarországon alkalmazták először az úgynevezett Wertheim-ART műtétet, amely méhmegtartó műtét olyan nők esetén alkalmazható, akiknek még nincs gyermekük, vagy fiatalok és tervezik a családbővítést.
Az eljárás lényege, hogy a méhnyak eltávolítása után a méhet a hüvelycsonkhoz varrják vissza. Mivel ez a műtét különösen bonyolult, kevés szakember tudja elvégezni az országban. Egy ilyen műtét után elvileg teherbe tud esni az egykori beteg, de sem a megtermékenyülés, sem pedig a szülés sikere nem garantált.
20. Érdemes belépni egy betegklubba, vagy sorstársközösségbe?
Az Európában is egyre népszerűbbé és ismertebbé váló betegklubok nagyon fontos szerepet játszhatnak a daganatos betegek életében. Az ember alapvetően társas lény, még akkor is, ha egy-egy nehéz helyzetben legszívesebben elrejtőzne a világ elől. A betegek számára megnyugtató érzést jelenthet a sorstársközösséghez való tartozás, mert így kevésbé érzik magukat egyedül és kirekesztve. Ezek a klubok sok hasznos információval könnyíthetik meg a betegek mindennapi életét, valamint segíthetik a kezelés elviselését.
Érdemes a közösségi oldalakon is szétnézni, mert elérhetőek több száz fős, titkos csoportosulások is, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és feltehetik kérdéseiket betegségükkel kapcsolatban.