A méhnyakrákszűrés a méhnyakról vett hagyományos sejtkenet-mintavételt jelenti. Cikkünkben dr. Koiss Róbert PhD szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus, a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság elnöke segített tisztázni a legfontosabb fogalmakat.
Mi a különbség a méhnyakszűrés és a méhnyakrákszűrés között?
2016 óta a méhnyakszűrés kifejezést is használják a méhnyakrákszűrés megnevezés mellett. Az új fogalmat azért vezették be, mert a vizsgálattal tulajdonképpen nem rákot szűrnek, hanem rákmegelőző állapotot. Magyarán a beavatkozás nem a méhnyakrák diagnosztikáját, hanem a megelőző állapot időben történő felismerését szolgálja.
Harmincéves kor felett ma már HPV-szűrést javasolnak méhnyakszűrésként, míg előtte hagyományos citológiai vizsgálatot, a sejtkenet-mintavételt. Ennek oka, hogy 30 éves kor alatt nagyon magas a HPV-átfertőzöttség (hazai vizsgálatok a szexuális életet élő 20-25 éves lányok közel negyedénél mutattak ki ilyen fertőzést), így túl sok olyan álpozitív eredmény lenne, amely csak a vírus DNS-ének megtalálását jelenti, de nem az ahhoz köthető rákmegelőző állapot kockázatának emelkedését. Ebben az életkorban ugyanis többnyire csak átmeneti a HPV-fertőzés: nagyon kicsi az esélye, hogy tartóssá váljon, és rákmegelőző állapotot okozzon.
Milyen gyakran van kell méhnyakrákszűrésre menni?
A hazai tradíció a szűrés évenkénti elvégzését támogatja. Népegészségügyi szempontból elég lenne a hároméves rendszeresség, a hivatalos behívókat is ilyen rendszerességgel küldik ki. Viszont ma Magyarországon az évenkénti szűrések ellenére is nagyon rossz az átszűrtségi arány, mert minden évben ugyanaz a csoport megy el a vizsgálatra, a részvételi arány pedig nem is növekszik. A szűrésen 21 és 65 éves kor között mindenképpen rendszeresen részt kellene venniük a nőknek – legalább háromévente.
Mit diagnosztizálnak vele?
A méhnyakrákszűrréssel a méhnyakrák előtti állapotot, illetve 30 éves kor felett a HPV-fertőzést mutatják ki. Legrosszabb esetben már magát a méhnyakrákot diagnosztizálják a vizsgálattal, ugyanakkor eredetileg a szűrésnek nem ez a célja, hanem a megelőző állapot felismerése.
Milyen betegség szűrhető vele?
A méhnyakszűréssel a méhnyakrákot megelőző állapot szűrhető, de kimutatható a méhnyakrák, illetve ha 30 éves kor felett a HPV-fertőzöttség is. Ebben az életkorban ez a vizsgálat sokkal érzékenyebb méhnyakszűrést jelent: ha a mintában nem találnak magas kockázatú HPV-vírust, akkor a rák előtti állapot kialakulásának kockázata 5 éves távlatban szinte nulla. Ha ilyenkor hagyományos sejtkenetet vesznek le, és az negatív (de csak, mert nem derül ki belőle a magas kockázatú HPV jelenléte), akkor a rák előtti állapot 3 éven belüli kialakulási kockázata a negatív lelet ellenére majdnem 40 százalékos.
Hogyan végzik a méhnyakrákszűrést?
A vizsgálat elején egy Cusco-tükör nevű eszközzel feltárják a hüvely területét, látótérbe hozzák a méhnyak felszínét. A méhnyakat megtörlik, nyákmentesítik, majd egy citobrush nevű eszközzel (ez egy üvegmosó keféhez hasonlít) sejteket sodornak le a felszínéről, illetve a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról. Ezeket a sejteket úgynevezett folyadéktartalmú edénybe helyezik, amelyet laboratóriumba küldenek. Ebből a folyadékból a sejteket sejtanalízissel nyerik ki, és ha történik ilyen vizsgálat, akkor elküldik HPV DNS-meghatározásra is.
A sejtanalízissel kinyert sejteket, illetve a levett sejtkenetet citopatológus szakorvos (magyarul sejttanász) elemzi. A szakorvos a sejtek alakjából következtet arra, ha méhnyakrák-kialakulási folyamat indult meg. Ennek első lépése az úgynevezett rák előtti állapot, amelynek különböző súlyossági fokai vannak. Ilyenkor valódi rákról még nem lehet beszélni, de arról igen, hogy a sejt már elkezdett kórosan burjánzani.
A végső állapot a méhnyakrák, amelynél az orvos már a mintavételnél daganatos sejteket sodor le. Ilyenkor a citopatológus az elemzés során már valódi daganatos sejteket lát. Méhnyakrákról csak ilyenkor lehet beszélni, viszont ennek azonosítása már nem a méhnyakszűrés része. Ennek ellenére sajnos előfordul, hogy valaki szűrésre megy, de sejtkenete már ezt a képet mutatja.
Mi köze a méhnyakráknak a HPV-hez?
Az elmúlt 5 évben a méhnyakszűrés fogalma, illetve értékelése megváltozott. Ennek oka, hogy az elmúlt 10 évben tisztázódott a méhnyakrák etiológiája (eredete). Már tudjuk, hogy mind a rák előtti állapot, mind maga a rák magas kockázatú HPV-fertőzéshez köthető (a rák előtti állapotok és a méhnyakrákok 98 százaléka). Emiatt 30 éves kor fölött ma már egyértelműen a HPV-alapú szűrést javasolják a sejtkenet vizsgálata helyett. Ez persze csak a hagyományos szűrésre vonatkozik, nem arra, ha a sejtkenet kóros elszíneződésű, vagy a szűrés eredményeként fertőzési képet, kóros citológiát látnak. Ilyen esetekben 30 éves kor alatt is végeznek HPV tesztet.
Jelenleg az egészségbiztosító a DNS-alapú HPV szűrést csak akkor támogatja, ha a sejtkenet kóros citológiát mutat, de ez a jövőben várhatóan változni fog. Emellett szól az is, hogy a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium ma már egyértelműen életkor-specifikus szűrést szeretne alkalmazni, és 30-35 éves kor felett mindenképpen javasolná a HPV-alapú méhnyakszűrés bevezetését.
Hogyan végzik a HPV-szűrést?
A HPV-szűrés ugyanazzal a mintavételi eljárással történik, mint a hagyományos citológiai mintavétel, azzal a különbséggel, hogy a citopatológus nem a sejtek alakját vizsgálja, hanem a levett mintában megnézi a humán papilloma vírus DNS-ét, tehát az örökítőanyagát. Ez alapján végzi az esetlegesen kimutatott HPV tipizálását is. HPV tesztet önmintavételes módszerrel otthon is lehet végezni, a mintát pedig a kiértékelés miatt elég csak beküldeni postán a laborba.
Mennyi időt vesz igénybe a méhnyakrákszűrés?
Ha nem történik kolposzkópia, csak szigorúan a méhnyakszűrést nézzük, akkor a mintavételi eljárás körülbelül 15 percet vesz igénybe.
Milyen szakorvos végzi?
A méhnyakszűrést nőgyógyászok végzik, de már kiképeztek erre védőnőket is. A kiértékelést minden esetben citopatológus szakorvos végzi.
Hogyan kell készülni a méhnyakrákszűrésre?
A mintavétel előtt egyedül arra kell figyelni, hogy ne a menstruáció alatt történjen, mert a vér elfedi a sejteket és így értékelhetetlenné teszi a mintát. Ezen túlmenően csak az általános higiéniás szabályok betartására kell figyelni.
Mire kell figyelni a méhnyakrákszűrés után?
A vizsgálat után különösebben nem kell figyelni semmire, de előfordulhat, hogy a mintavétel után fellép egy kis vérzés. Ennek oka, hogy a beavatkozás egy üvegmosókefe-szerű eszközzel történik, a lesodort sejteknél pedig olyan kötőszövetes alap marad vissza, amely vérezhet. Emiatt viszont nem léphet föl fertőzés – nincs szükség tampon használatára sem, a vérzés pár óra alatt megszűnik.
Milyen veszélyei vannak a rákszűrésnek?
Semmilyen veszélye nem lehet a méhnyakszűrésnek, a beavatkozás teljesen ártalmatlan.
Milyen fájdalommal jár szűrés?
Nem jár fájdalommal a vizsgálat, csak egy kis kellemetlenség érezhető közben. Ezt részben a feltárás okozhatja, hiszen annak során picit tágítják a hüvelyt, részben pedig, hogy a sejtek lesodrásakor menstruációszerű görcs léphet föl.
Kinél nem végezhető?
Méhnyakszűrés mindenkinél végezhető, de szűz lányoknál nem javasolják. Náluk a sejtkenet vagy a HPV-alapú szűrés teljesen értelmetlen lenne.