Mi a méhnyakrák?

A rovatot lektorálta: Mályvavirág Alapítvány

Méhnyakráknak a méh daganatos megbetegedését nevezzük, aminek konkrét kiváltó okát korábban nem ismerték, de ma már bizonyosan tudják. Magyarországon évente 1000-1200 új esetet fedeznek fel, pedig a ráktípus megelőzhető lenne.

A méhnyakrák a méhnyak daganatos megbetegedése, kialakulásában a humán papilloma vírus magas kockázatú törzseinek van döntő szerepe. A méhnyakrákok több mint 60 százalékát a HPV 16-os váltja ki, a maradék közel 40 százalékon pedig a 18-as, a 45-ös, a 31-es, a 33-as, a 39-es, az 51-es, az 52-es és az 58-as törzs osztozik. Növeli a rizikót a dohányzás is, de csak a HPV-vel összefüggésben – tehát pusztán a dohányzás nem okoz méhnyakrákot, csak akkor, ha mellette vírusfertőződés is történik. Ennek oka, hogy a cigarettázás rontja a sejtek mikrocirkulációját, és azáltal a HPV elleni ellenanyagok sejtekhez való eljutását.

A méhnyakráknak szövettani szempontból két típusa van. Az egyik a többrétegű laphámból kiinduló laphámrák, a másik pedig a nyakcsatornában lévő egyrétegű hengerhámból kialakuló mirigyhám rák (adenokarcinóma). Utóbbi típus később és nehezebben fedezhető fel, mint a méhszáj felszínén elhelyezkedő laphámrák, emellett agresszívebb is a viselkedése. Emiatt befolyásolja a terápia megválasztását az, hogy a méhnyakrák melyik szövettani típusáról van szó.

A betegség a késői stádiumban a méhnyakon is túlterjed: mehet a hüvely, illetve a méh körüli kötőszövetet irányéba is, de képződhet nyirokcsomó-áttét is. A daganat az esetek 30 százalékában marad kizárólag a méhnyakon. A méhnyakrákok 2 százaléka úgynevezett világos sejtes daganat, ami igen gyorsan jelenik meg, a rák előtti állapotot úgymond „átugorja”. Ezeket különösen nehéz kezelni, nem reagálnak jól sem a kemoterápiára, sem a sugárterápiára. Ezeknél az operáció is csak időszakos megoldást jelent, mert a daganat jellemzően korán kiújul, illetve ad áttétet.

Fontos tudni, hogy a méhnyakrák kezdetben nem okoz tüneteket, az induló szakaszban csak vérzési rendellenesség jelentkezik, ami főképp szexuális együttlét utáni vérzésben nyilvánul meg. Jellemző lehet még a bűzösebb folyás is. A későbbi stádiumokban, amikor már a medencefali, méhűri kötőszövet is érintetté válik, deréktáji és csípőlapátba sugárzó fájdalom, rendszeres alhasi fájdalom is kialakul. Amikor már a két húgyvezeték is érintetté válik, felléphet vizeletürítési zavar is.

A méhnyakrák kialakulását szűrővizsgálattal meg lehet előzni, azzal ugyanis kimutatható a rák előtti állapot is. A megelőzés másik módja az oltás, amire az ad lehetőséget, hogy már vannak olyan oltóanyagok, amelyek védelmet adnak a betegség hátterében álló magas kockázatú HPV törzsek ellen.