Ha a magas vérnyomás mögött valamilyen jól beazonosítható szervi eltérés áll, másodlagos hipertóniáról beszélünk.
Kialakulása és kezelése szempontjából a magas vérnyomást két csoportra oszthatjuk: elsődleges, illetve másodlagos hipertóniára. Az elsődleges típus esetén a panaszok mögött nem lehet közvetlen szervi okot diagnosztizálni, azt több tényező együttes hatása váltja ki. Ezzel szemben a másodlagos magas vérnyomás mögött egyértelműen beazonosítható szervi eltérés áll – a két típus közül ez a ritkább, a hipertóniás esetek körülbelül 10-20 százaléka tartozik ide.
A másodlagos hipertónia okai
A magas vérnyomás többféle betegség is kiválthatja. Mivel a vese az egyik legfontosabb vérnyomás-szabályozó szervünk, leggyakrabban ennek a megbetegedése okoz hipertóniát. Ritkábban valamilyen endokrinológiai kórkép (például Cushing-szindróma, aldoszteron-túltermelés), a hipotalamusz betegsége, vagy az aorta szűkületét okozó fejlődési rendellenesség húzódik a panaszok hátterében.
A másodlagos magas vérnyomás kezelése elsősorban az alapbetegség gyógyítására fókuszál, ezért nincsen általános gyógymód. A szakorvos a betegség, illetve a páciens általános egészségi állapotának ismeretében dönt a megfelelő terápiáról.
Jelek, melyek magas vérnyomásra utalhatnak
A magas vérnyomás, vagy hipertónia az egyik legveszélyesebb betegség, hiszen tüneteit nehéz azonosítani, sőt, sokszor teljesen tünetmentesen jelentkezik. Azonban, ha figyelmeztető jelei nincsenek is, következményei mindenképpen, többek között a stroke, és az infarktus kockázatának jelentős növekedése. Kattintson a részletekért!