A már kialakult magas vérnyomás kezelése legtöbbször élethosszig tartó folyamat, amelynek célja a lehetséges szövődmények megelőzése. A megfelelő vérnyomásértékek beállítása és fenntartása a háziorvos és a beteg közös feladata, azaz az eredményes terápia minden esetben a két fél bizalmon alapuló együttműködését igényli.
Milyen életmódbeli változtatásokkal enyhíthetők a vérnyomásproblémák? Részletek itt.
A pontos diagnózis felállításakor meg kell határozni a hipertónia súlyosságát, illetve azt, hogy elsődleges vagy másodlagos, tehát önálló vagy más kórfolyamat nyomán fellépő betegségről van-e szó. Ugyancsak vizsgálni kell a beteget az esetlegesen már fennálló szövődmények vonatkozásában. Az így kapott eredmények alapján határozható meg a szükséges terápia, amely az esetek többségében életmódbeli változtatásokon, gyógyszeres kezelésen és rendszeres kontrollvizsgálatokon alapul.
A cél tehát, hogy a vérnyomás értékét tartósan sikerüljön legalább 138/83 Hgmm-re csökkenteni. Az ehhez szükséges gyógyszert vagy gyógyszereket háziorvos írja fel, a beteg feladata azonban, hogy az azok szedésére, illetve az életmódbeli változtatásokra adott útmutatásokat lelkiismeretesen és következetesen betartsa. Leegyeztetett időközönként kontrollvizsgálatokon is meg kell jelennie, különösen a gyógyszerelés beállításának időszakában, illetve fontos, hogy bármilyen gyanús panasz vagy gyógyszermellékhatás jelentkezése esetén keresse fel a szakembert.
A háziorvos feladatkörébe tartozik, hogy figyelmet fordítson a hipertóniát kísérő esetleges egyéb társbetegségekre is, valamint hogy segítsen a páciensnek megérteni és elfogadni a kórkép krónikus jellegét. E tekintetben fontos lehet hangsúlyozni, hogy a gyógyszerszedés jelentette kényelmetlenségek messze elmaradnak azoktól az egészségügyi veszélyektől, amelyek a kezeletlen magasvérnyomás-betegség nyomán idővel felléphetnek. Szintén tisztázni kell, hogy a gyógyszereket akkor sem szabad önkényesen elhagyni, ha a vérnyomás már beállt az elfogadható szintre.
Érdemes szót ejteni a hipertóniás sürgősségi állapotról és krízisről is. Mindkét esetben jelentős fokú vérnyomás-emelkedés jelentkezik, de míg előbbi nem jár súlyos szervi elváltozással, addig a hipertóniás krízis olyan akut szervkárosodásokat foglalhat magában, mint a stroke, a szívinfarktus, a szív- vagy veseelégtelenség, az aortarepedés, a terhességi görcsállapot, illetve az erős artériás vérzés. A sürgősségi állapot kezelése gyakran a beteg otthonában is kivitelezhető, a szervkárosodással is társuló vérnyomáskiugrás viszont potenciális életveszélyt jelent, így a háziorvos ilyenkor általában azonnal értesíti a mentőszolgálat munkatársait, akik intenzív ellátást végző kórházi osztályra szállítják a beteget.