A magas vérnyomás diagnózisának felállításakor több tényezőt is figyelembe kell vennie a háziorvosnak, mi több, akár szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet a probléma hátterének felderítése érdekében.
Hogyan zajlik a 24 órás vérnyomásmérés? Részletek itt.
Természetesen az elsődleges diagnosztikai eszköz a vérnyomásmérés, fontos azonban, hogy egyetlen mérés adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az úgynevezett fehérköpeny-szindróma például számos esetben befolyásolja az értékeket, így előfordulhat, hogy az orvosi szobába belépve kóros eltérés jelentkezik a betegnél, később viszont már normális vérnyomást mutat nála a műszer. Ahhoz tehát, hogy a hipertónia biztonsággal kimutatható legyen, két, de inkább három, nyugalmi állapotban, különböző napokon történt mérésre van szükség. Emellett szóba jöhet a 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) is, amely esetén a páciens egy kisméretű készüléket viselve folytathatja a megszokott életvitelét, miközben az eszköz rögzíti a különböző napi tevékenységekre jellemző értékeit.
Amennyiben az ismételt mérések átlaga meghaladja a 140/90 Hgmm-t, magasvérnyomás-betegségről beszélünk. Ilyen esetekben fontos tisztázni, hogy a probléma elsődleges vagy másodlagos formában van-e jelen, azaz nem áll-e mögötte valamilyen más kórfolyamat kiváltó tényezőként. A páciens alapos kikérdezése életmódjáról és a családi kórtörténetről, esetleges gyógyszeres kezeléseiről minden esetben elengedhetetlen. Iránymutató továbbá az EKG-vizsgálat, valamint a vér- és vizeletvizsgálat, beleértve például a vesefunkciós paramétereket, a vércukor-, a koleszterin- és a triglicerinszintet. Szív- és hasi ultrahangra, mellkasröntgenre, illetve szemfenékvizsgálatra szintén szükség lehet. A felsorolt diagnosztikai eljárások révén fény derülhet az esetlegesen fennálló szövődményekre, szervi elváltozásokra, így a vizsgálatokat érdemes évente megismételni.