Magasvérnyomás-betegség esetén a kezelés célja nem csak az érintett vérnyomás értékének csökkentése, hanem ezzel párhuzamosan a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások kockázatának csökkentése, illetve a betegek életminőségének a javítása. Ehhez rendszeres szűrővizsgálatokra van szükség.
A magasvérnyomás-betegség esetében valójában sohasem maga a magas vérnyomás okoz halált, hanem valamilyen ezzel összefüggésben álló érrendszeri betegség. A magas vérnyomás ugyanis hosszú távon károsítja a verőereket, ezáltal rontva az életfontosságú szervek működését. A folyamat részeként először az érfalak rugalmassága kezd csökkeni, majd az erek keresztmetszete kezd beszűkülni, vagy éppen zsákszerűen kiboltosulni. A kóros elváltozások eredményeképp gyakorlatilag bármelyik szervünk károsodhat, de leginkább a szívben, az agyban, a vesében, verőerekben és a szemfenéken jönnek létre klinikai elváltozások. Éppen ezért e szervek állapotát rendszeresen ellenőrizni kell.
Milyen betegségeket lehet megelőzni a rendszeres szűrésekkel?
Szívkoszorúér-betegség
A magas vérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség az egészségesekhez képest. A megelőzés érdekében az érintetteknél rendszeresen kell terheléses EKG-t végezni, de szükség lehet terheléses szívultrahangra vagy a szívizom izotópos vizsgálatára is.
Agyi keringési zavarok
Az agyi erekben tartósan uralkodó magas vérnyomás következményképp kialakulhat agyvérzés, agyérgörcs, vagy vérrögképződés. Statisztikák szerint a magas vérnyomásos betegeknél az agyvérzés, azaz a stroke kockázata hatszorosa, mint a normális vérnyomású személyek esetében. Az agy ereinek vizsgálatára gyakran végeznek agyi érfestéses vizsgálatot (angiographiát), de szükséges lehet a nyaki ütőerek ultrahangos vizsgálata is.
Vesebetegségek
A kezeletlen magas vérnyomásos betegek 10-15 százalékánál veseelégtelenség a halálok. A vesék ugyanis különösen érzékenyek az ellátó erek károsodása miatti létrejött véráramlási zavarokra. Ha csökken a vesék erein átfolyó vér mennyisége, az a veseműködés gyors romlásához vezet. Ezen kívűl a hipertónia felgyorsítja az egyéb vesebetegségek, például a cukorbetegség okozta vesebántalom lefolyását is. A vesék működését elsősorban vér- és vizeletvizsgálattal ellenőrzik, de esetekben szükség ultrahangos vagy izotóp vizsgálatra, illetve a vese ereinek festésére.
Alapvető tudnivalók a magas vérnyomásról – részletek!
Szemfenék elváltozása
A látóideghártya, illetve a szemfenéki hajszálérrendszer elváltozása súlyos látáscsökkenéshez, rosszabb esetben vaksághoz vezethet. A szemfenéki vizsgálat eredménye alapján lehetőség van a magasvérnyomás-betegség előrehaladottságának megállapítására is.
Verőérrendszer elváltozásai
Elsődlegesen a végtagok esetleges érszűkületét kell figyelemmel kísérni, valamint a főverőér (aorta) falának meggyengülését, kóros kiboltosulását. Míg előbbi súlyos esetben a végtag elvesztését is okozhatja, addig az utóbbi súlyosbító tényezője lehet a kórosan elváltozott érfal szakadásának. Szükség lehet hasi- és nyaki Doppler-ultrahangos vizsgálatra, amelyek segítségével képet alkothatunk a veseverőerek, a hasi főverőér, a nyaki főütőerek keringési viszonyairól.