A magas vérnyomással kapcsolatban számos kérdés felmerülhet a páciensekben. Ezek közül válaszoljuk meg a leggyakrabban ismételteket.
Mit jelent a magas vérnyomás?
Magas vérnyomásnak nevezzük azt az állapotot, melyben az ütőerek falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás nyugalomban, legalább egy hetes időközzel 3 különböző alkalommal mért értéke meghaladja 140/90 Hgmm-ot.
Milyen tünetekkel jár a magas vérnyomás?
A magas vérnyomással az egyik legnagyobb probléma az, hogy a legtöbb betegnél semmilyen tünetet vagy panaszt nem okoz, és gyakran csak akkor kerül felismerésre, ha már a következményeként szív- és érrendszeri megbetegedések alakultak ki. A magas vérnyomás felismerésében nagyon fontos szerepe van az évenkénti, általános háziorvosi vizsgálatoknak, amelyek során vérnyomásmérés is történik.
Mit jelent a “vérnyomás beállítása” kifejezés?
A vérnyomás beállításának a célja, hogy normál tartományban tartsuk a vérnyomást: ez nem azt jeleneti, hogy a vérnyomás állandó értékű, hiszen ez nem is lenne jó – a különböző igénybevételek, a napi ritmus ugyanis más-más vérnyomásértéket kívánnak. Emiatt fontos a vérnyomás rendszeres naplózása, amellyel azt is tudjuk követni, hogy a terápia mennyire hatékony, illetve hogy jól állították-e be a vérnyomáscsökkentő gyógyszereinket.
Milyen az elérni kívánt, ideális vérnyomásérték?
A vérnyomást fiatalabb korban 130/80 Hgmm-re, idősebb korban pedig legalább 140/90 Hgmm-ig, a normális érték felső határáig kell csökkenteni.
Miért fontos a vérnyomáscsökkentés?
A magas vérnyomás okozta többletterhelést ereink nem viselik el tartósan sérülés nélkül: attól függően változik, milyen mértékben sérülnek, hogy mekkora a nyomás, illetve milyen hosszú ideig tart ez a többletterhelés. Az ereinkben lezajló folyamat érelmeszesedés kialakulásához, ennek felgyorsulásához vezet, amely akár végzetes agyvérzést vagy szívrohamot, illetve vesekárosodást, szemproblémákat is okozhat.
Mit jelent a vérnyomás két értéke?
A vérnyomás értéke két mérőszámból áll, melyek közül az első a szisztolés érték (ez a magasabb), a második pedig a diasztolés érték. A szisztolés érték mutatja az erekben uralkodó nyomást a szív összehúzódásakor, a második érték pedig a szív kamráinak elernyedésekor.
Van igazságtartalma annak a nézetnek, hogy a normális vérnyomás felső határát úgy számolhatjuk ki, hogy éveink számához hozzáadunk 100 Hgmm-t?
Ez a nézet nem helyes. Életkortól függetlenül a 140/90 Hgmm-es felső határértéket kell figyelembe venni. A vérnyomás értéke minél alacsonyabb, annál kisebb a veszélye annak, hogy a későbbiekben szív- és érrendszeri szövődmények alakuljanak ki.
Hogy kell helyesen mérni a vérnyomást?
A vérnyomás mérésénél fontos, hogy mindig hitelesített mérőeszközzel, szabályosan és megfelelő körülmények között történjen. Törekedjünk arra, hogy mindig azonos időpontban, a nap azonos órájában mérjük a vérnyomást. A mérés előtti 1-2 órában már ne dohányozzunk, kávézzunk, és a mérés előtt 5-10 perccel pihenjünk meg, üljünk nyugodtan. A mérést végezzük ülve, támasszuk meg közben a hátunkat, lazítsuk el az izmainkat. Mérés közben lehetőleg ne mozogjunk, ne beszéljünk, és az eszköz mandzsettáját helyezzük a szív magasságába. Ha szeretnénk ismételt mérést végezni, a két mérés között tartsunk legalább egy perc szünetet, majd a mért értéket vezessük be a vérnyomásnaplóba.
Mennyire kell komolyan venni a gyógyszerszedésre vonatkozó előírásokat?
A magasvérnyomás-betegség gyógyszeres kezelésére általában élethossziglan szükség van. Az úgynevezett nem gyógyszeres kezelések, mint az életmódváltás, mozgás, fogyás, lelki gondok rendezése, stb., ugyan elősegíthetik a vérnyomás beállítását, de nincsenek arra vonatkozó, bizonyító adatok, hogy hosszabb távon jobbak lennének, mint a gyógyszeres kezelés. A gyógyszert mindig az orvos előírásainak megfelelően kell szedni, nem szabad gyógyszert kihagyni, módosítani az előírt dózist. Ha úgy gondoljuk, hogy a vérnyomáscsökkentő adagolása nem megfelelő a számunkra, azt minden esetben jelezzük az orvosnak.
Milyen gyógyszerek javasolnak, ha vérnyomáscsökkentésről van szó?
A magas vérnyomás gyógyszeres kezelésének alappillérei lehetnek a thiazid vízhajtók (diuretikumok), a béta-blokkolók, az angiotenzinkonvertáló-enzim- (ACE-) gátlók, az angiotenzin-II receptor gátlók (ARB), a kalciumcsatorna-blokkolók és a reningátlók. Mindig az orvostól kérjünk arra vonatkozó ajánlást, számunkra melyik gyógyszer jöhet szóba a kezelésnél!
A gyógyszeres kezelés kiegészítéseként milyen egyéb módszerekkel lehet csökkenteni a magas vérnyomást?
A magas vérnyomás kezelésénél alapvető fontosságú az életmódbeli és a táplálkozási szokások megváltoztatása, a súlyfelesleg leadása, a dohányzás megszüntetése, az alkohol- és a kávéfogyasztás elkerülése, a sófogyasztás korlátozása. Emellett szükség van a kálium-, kalcium- és magnézium-bevitel növelésére is. A magas vérnyomásban szenvedőknek is fontos a rendszeres testmozgás, amely lehet akár séta, úszás, kerékpározás. A sportot végezzük orvosi ellenőrzés mellett, mert a hirtelen nagy igénybevétel a pulzusszám kóros emelkedéséhez vezethet. A stressz okozta feszültség csökkentése szintén jó hatású lehet.
Abba lehet hagyni a gyógyszer szedését, ha beállt a vérnyomás?
Téves hiedelem, hogy ha a vérnyomás tartósan normális, a kezelés elhagyható. A folyamatos gyógyszerszedést saját szakállunkra nem lehet abbahagyni, a további adagolást is az orvosra kell bízni, miután beállt a vérnyomás. Emellett fontos tartani az életmódbeli változtatásokat is: minél egészségesebben érdemes táplálkozni, rendszeresen mozogni, a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra nem célszerű visszaszokni, és a stresszhatásokat lehetőleg a minimálisra kell csökkenteni.