Jelölt profilja

Szonday Szandra

  • Település: Budapest
  • Munkahely:
  • Foglalkozás: író

Blogomon, írásaimon keresztül felhívni a figyelmet a Marfan-szindrómára, tüdő- és szívbetegségekre, gerincferdülésre, és segíteni a betegeket: reményt adni, példát mutatni, lelki támogatást nyújtani.

A SZÍVES NAPLÓ-blog, és ami mögötte van
Ritka genetikai betegségem (Marfan-szindróma) miatt már többször szembe kellett néznem a halállal. Már kisgyerekként több műtéten kellett átesnem. 1998-ban félévet töltöttem egy németországi kórházban, hogy hosszas előkészítés után megoperálják 160 fokos gerincferdülésemet - itthon már nem vállaltak. Minderről 15 évesen naplóregényt írtam, mely Meg vagyok húzatva?! c. jelent meg 2000-ben. 2003-ban 3 hónapot töltöttem intenzív osztályon lélegeztetőgépen egy tüdőgyulladás miatt – az orvosok lemondtak rólam… De felépültem, és azóta éjszakai légzéstámogató géppel, oxigénpalackkal igyekszem teljes életet élni. Egyetemet végeztem, doktori iskolába jártam, cirkuszkutatóként dolgozom. Számos szakmai publikációm és két verseskötetem is megjelent.

Jó napot! Szonday Szandrát szeretném jelölni! Szandra nevét 1998-ban hallottam először, amikor kiderült, hogy súlyos gerincbetegségét csak Németországban tudják megoperálni. Egy ország fogott össze, hogy kiutazhasson. Sokat lehetett róla olvasni, hallani, és már akkor megdöbbentett a kislány nyíltsága, érettsége, ahogy szembenézett a nehézségekkel. Könyvét, a Meg vagyok húzatva?!-t többször is olvastam, izgalmas, mégis humoros, őszinte napló, ami, úgy gondolom, nem csak a betegeknek segíthet, hanem mindenkinek, aki problémával találja szembe magát. https: moly.hu/konyvek/szonday-szandra-meg-vagyok-huzatva Szandra sorsát azóta is figyelemmel követem. A sors továbbra is mostoha volt hozzá: először apját, majd huszonévesen édesanyját is elveszítette - aki mindig mellette állt, harcolt Szandráért... De hiába kellett újból az életéért, lélegeztetőgépen, intenzíven küzdenie, hiába derült ki, hogy ismét műtétre (szívműtétre) szorul, hiába kell oxigénpalackkal járnia, Szandra küzd, tanul (kitűnő tanulóként végzett, két diplomát szerzet, ill. doktori iskolába is felvették), alkot - és segít. Most éppen blogot ír szívműtétjéről, mindennapjairól. Talán a sorsa predesztinálta erre? Az biztos, hogy betegségéből a legjobbat hozta ki, tapasztalatait másokkal megosztva, írásaiban feldolgozva. Hiszen azt mondják, aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni... És Szandra kijött a pokolból. Ahogy versében írja: Nyártól nyárig tart az élet, mégis: erős gyökér új levelet hoz majd Blogja: https://szivesnaplo.blog.hu/


TOVÁBBI AJÁNLÁSOK:

Szonday Szandra igazi túlélő, írásaiból más beteg emberek is erőt, bátorságot merítenek, sokaknak közvetlenül is segít a nehéz időkben. Bebizonyította, hogy súlyos betegséggel, a sors megannyi próbatétele mellett is lehet teljes életet élni, tanulni, dolgozni, alkotni, családot alapítani. Szandra egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával született, emiatt pici kora óta élete a túlélésről szól. Ráadásul mindkét szülőjét rákban veszítette el, édesapját 8 évesen, édesanyját, aki legfőbb támasza volt, 25 évesen. 15 éves korára életét veszélyeztető módon meggörbült a gerince, csak Németországban vállalták el a gerincoperációját, fél évig volt kórházban. Meg vagyok húzatva?! című könyvében meghatóan mutatja meg, hogyan lehet a fájdalmakat, nehézségeket humorral, életszeretettel és kötelességtudattal átvészelni. Súlyos betegsége ellenére folyamatosan tanult és alkotott, esztétika és magyar szakon is diplomát szerzett az ELTÉ-n, versei jelentek meg antológiákban, két önálló verseskötetet is jegyez (Rubato, Lamento), amiket maga illusztrált rajzokkal és fotókkal, emellett számos publikációja megjelent - miközben többször is farkasszemet nézett a halállal. 2003-ban három hónapot töltött intenzív osztályon, lélegeztetőgépen, gégemetszéssel egy súlyos tüdőgyulladás következményeként, egy éve pedig kockázatos szívműtéte volt. Légzéstámogató eszközzel kell aludnia, de mindent megtesz, hogy állapotát szinten tartsa illetve javítsa. Szíves Napló blogját sokan követik, számos sorstársa fordul hozzá segítségért. Helytállása, a betegséghez és sorstársaihoz való viszonya példaértékű. Blogja: https://szivesnaplo.blog.hu/ FB-oldal: https://www.facebook.com/szondayszandraoldala/ Támogatói FB-csoport: https://www.facebook.com/groups/szivesnaplo YouTube-csatornája: https://www.youtube.com/user/thedrunkboat Instagram: https://www.instagram.com/szondayszandra/ Két éve derült ki, hogy a szívemnél lévő aortatágulatot műteni kell, különben megrepedhet az aorta, ami halálos. Ám az orvosok próbáltak túl kockázatosnak tartották. Végül Dr. Szabolcs Zoltán vállalta esetem, és 2017 decemberében műtőbe toltak. Az operáció várakozáson felül sikerült, amiben része lehetett a hosszas „edzésnek”, felkészülésnek is. Eközben kezdtem írni blogomat Szíves Napló címen, ahol az olvasók végigkísérhették történetemet: a diagnózist, a felkészülést, a műtét előtti és utáni időszakot.
Mindig is fontos volt számomra, hogy segítsek másoknak, bebizonyítsam, hogy a betegséggel együtt lehet élni. Szeretném megmutatni, hogy betegségünkből erőt is meríthetünk, hiszen rengeteg tapasztalatot, ismeretet nyerhetünk bajainkból, általa jobban megismerhetjük magunkat és a világot, elfogadóbbá válhatunk; másként értékelünk dolgokat. Igyekszem mindezt blogomon, verseimen, írásaimon keresztül átadni. Célom, hogy a betegséggel kapcsolatos információk minél több emberhez eljussanak. Blogomban tapasztalataimról, más betegekről írok, ill. orvostudományi cikkeket, tájékoztató anyagokat is készítek.
Blogom: https://szivesnaplo.blog.hu/
Youtube: https://www.youtube.com/user/thedrunkboat


Szandra nevét 1998-ban hallottam először, amikor kiderült, hogy súlyos gerincbetegségét csak Németországban tudják megoperálni. Egy ország fogott össze, hogy kiutazhasson. Sokat lehetett róla olvasni, hallani, és már akkor megdöbbentett a kislány nyíltsága, érettsége, ahogy szembenézett a nehézségekkel. Könyvét, a Meg vagyok húzatva?!-t többször is olvastam, izgalmas, mégis humoros, őszinte napló, ami, úgy gondolom, nem csak a betegeknek segíthet, hanem mindenkinek, aki problémával találja szembe magát. https://moly.hu/konyvek/szonday-szandra-meg-vagyok-huzatva Szandra sorsát azóta is figyelemmel követem. A sors továbbra is mostoha volt hozzá: először apját, majd huszonévesen édesanyját is elveszítette - aki mindig mellette állt, harcolt Szandráért... De hiába kellett újból az életéért, lélegeztetőgépen, intenzíven küzdenie, hiába derült ki, hogy ismét műtétre (szívműtétre) szorul, hiába kell oxigénpalackkal járnia, Szandra küzd, tanul (kitűnő tanulóként végzett, két diplomát szerzet, ill. doktori iskolába is felvették), alkot - és segít. Most éppen blogot ír szívműtétjéről, mindennapjairól. Talán a sorsa predesztinálta erre? Az biztos, hogy betegségéből a legjobbat hozta ki, tapasztalatait másokkal megosztva, írásaiban feldolgozva. Hiszen azt mondják, aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni... És Szandra kijött a pokolból. Ahogy versében írja: \\"Nyártól nyárig tart az élet, mégis: / erős gyökér új levelet hoz majd\\" Blogja: https://szivesnaplo.blog.hu/

Dokumentum letöltése Lezárult a szavazás Vissza a lista oldalra