Mi az a hipnoterápia?
A hipnoterápia neve a görög hypnos (alvás) szóból ered, de maga a hipnózis nem alvást jelent: ha közben az agyi működést EEG-vel vagy képalkotó eljárással nézik, akkor látják, hogy a felvétel egészen mást mutat: más agyi területek működnek, mint alvás közben. A különbséget mutatja az is, hogy a hipnotizált személlyel lehet kommunikálni, míg az alvóval nem. Emellett az alany emlékszik is arra, hogy mi történik a hipnózis alatt. Létezik úgynevezett aktív éber hipnózis is, amely ugyanúgy módosult tudatállapot, mint a hagyományos relaxációs hipnózis, de ennek pont a fordítottja: alanyát nem ellazítják, hanem például szobakerékpárt tekertetnek vele, vagy futópadon futtatják. Ezt a módszert egy magyar pszichológus, Bányai Éva fejlesztette ki.
Mikor van szükség hipnoterápiára?
A hipnózis olyan módszer, amelyet sokféle elmélet alapján sokféle problémánál lehet alkalmazni. Vannak például olyan viselkedésterápiás elméletek alapján végzett hipnoterápiák, amelyekkel különböző fóbiákat, például repülési fóbiát, vagy különböző függőségeket, például alkohol- vagy drogfüggőséget lehet kezelni. Létezik úgynevezett hipnoanalízis is, amelynél az analitikus terápia hipnózisban történik. A hipnózist mint technikát szinte az összes nagy elméleti módszerhez hozzá lehet kapcsolni. Kezelhető vele szorongás és depresszió is - utóbbira az aktív éber hipnózis nagyon jó hatással lehet.
A hipnózis pszichoszomatikus problémáknál is alkalmazható. Hatékony tud lenni például emésztési bajoknál, alvási problémáknál, izomfeszüléseknél, mozgásszervi gondoknál. Az aktív éber hipnózist gyakran alkalmazzák sportolóknál is, általa ugyanis remekül lehet növelni a sportteljesítményeket, könnyebben elviselhetővé teszi a gyűrődéseket. Színészek, zenészek, előadóművészek a lámpalázat önhipnózissal is tudják csökkenteni. Ehhez autohipnózis-technikákat kell megtanulniuk. Ugyanígy alkalmazhatnak autohipnózist azok a sportolók is, akik edzésen jól teljesítenek, de versenyeken szoronganak.
A hipnózist nemcsak a pszichiátria és a pszichológia használja, hanem fontos alkalmazási területe a fájdalomcsillapítás is. Jellemzően daganatos eredetű, illetve súlyos mozgásszervi fájdalmaknál alkalmazzák, de fogászati beavatkozásoknál is eredményes. Lehet adni úgynevezett poszthipnotikus szuggesztiókat is, amelyek a két hipnózisülés között is hatnak valamilyen szinten.
Hogyan végzik a hipnoterápiát?
A hipnózisnak alapvetően kétféle technikája van: az egyik a relaxációs hipnózis, amelynél a folyamat az ellazulás felé megy - kívülről nézve alvásszerű állapotnak tűnik -, míg a másik az aktív éber hipnózis, amelynek eléréséhez monoton fizikai terhelésre, például szobakerékpározásra vagy futópadon végzett futásra van szükség.
Magának a hipnózisnak több szakasza van. Az első a hipnózis indukció, amely a relaxációs hipnózisnál az ellazulási szakaszt jelenti, és amelynek során az alany eléri a módosult tudatállapotot. Ennél a hipnotizőr gyakran alkalmaz olyan képet, amelyen az alany elindul lefelé egy lépcsőn, és megy egyre mélyebbre. Ez idő alatt az alany is egyre jobban ellazul, minden lépcsőfoknál egyre mélyebb hipnózisba kerül. Fontos az is, hogy a hipnotizőr kizárja a külső ingereket. A szuggesztiók mellett a hipnotizőr forgathat kristálygömböt is az alany szeme előtt, de létezik úgynevezett konfúziós technika is, amelyet főképp akkor alkalmaznak, ha valaki nem hipnotizálható könnyen, valamilyen ok miatt ellenáll. Ebben az esetben ellentétes instrukciókat adnak, és azokkal zavarják össze az alanyt, aki egy idő után annyiféle instrukciót kap, hogy már nem tudja, minek kell ellenállnia, agya pedig úgymond lekapcsol, feladja a küzdelmet. Szokás hipnotizálni különböző testérzésekre is, például, hogy az alany érzi, hogy karját egyre jobban nyomja a szék karfája, vagy éppen hogy egyre jobban belesüpped a székébe.
Az aktív éber hipnózisnál mások a módszerek, ott az aktivitást segítik elő, a hipnotizált személy pedig ezzel kerül egyre mélyebb hipnózisba.
Az indukciós szakasz után, a módosult tudatállapot kialakítását követően következik az érdemi terápiás rész, mely során problémától függően a fóbiával vagy az én erősítésével foglalkoznak, jellemzően imaginációk alkalmazásával. Szenvedélybetegségeknél averziók is előkerülhetnek. Az alanynak például el kell képzelnie, hogy ahogy issza a kedvenc italát, úgy lesz egyre rosszabbul. Lehet olyan imagináció is, ahol a beteget arra kérik, nézzen bele kedvenc italába, és lássa benne, hogy egyre jobban tönkremegy.
A hipnózis legizgalmasabb része a regressziós hipnózis, amelynél az alany visszamegy a múltjába vagy az "előző életeibe". Itt az előző élet inkább egyfajta szimbolikus esemény: például aki valamilyen traumát élt át, mondjuk, megerőszakolták, megesik, hogy az eseményre hipnózis során sem tud visszatekinteni, mert ha megpróbálja, akkor olyan szorongás fogja el, hogy kilép miatta a hipnózisból. Ilyenkor úgymond az "előző életbe" lehet visszamenni, és ott már tartani lehet a távolságot, amely lehetővé teszi, hogy a történet ne személyes élményként kerüljön elő. Ilyenkor már érdemben lehet dolgozni a traumával.
A terápiás szakasz után a dehipnózis következik, amely során az alanyt visszahozzák a normál tudatállapotba. Ilyenkor poszthipnotikus szuggesztiókat adnak, amelyek hatására jó érzések jönnek elő.
Mennyi időt vesz igénybe?
A hipnózist általában soha nem elég egy ülésben végezni, mindig több alkalomra van szükség. Egy-egy ülés időtartama attól függ, hogy min szeretnének dolgozni. Egy repülésfóbia miatt alkalmazott kezelés például rövidebb lehet - főleg, mert csak fokozatosan lehet haladni, az alanyt nem lehet egyből egy vadászbombázóba "ültetni". A traumák feldolgozása, vagy egy-egy imagináció hosszabb üléseket igényel, ami a gyakorlatban nagyjából egy órát jelent. Ennél hosszabb ideig a hipnózist általában nem célszerű fenntartani, és a hipnotizőr kapacitása is véges.
Hogyan kell készülni rá?
Célszerű a hipnotizálás előtt minden olyan dolgot kerülni, amely zavarhatja a relaxációt vagy éppen az aktív éber hipnózis elérését. Nem szerencsés például tele hassal érkezni, de éhezve sem. Alkoholt sem szabad előtte fogyasztani.
Mire kell figyelni utána?
A dehipnózis teljesen visszahozza a normál tudatállapotot, utána akár autót is lehet vezetni.
Milyen veszélyei lehetnek a hipnoterápiának?
A hipnózis még képzett szakember kezében is rejthet veszélyeket, hiszen ő sem tudhatja előre, hogy mibe fut bele. Azt ugyanis nem lehet kizárni, hogy a hipnózis során olyan komoly trauma jön elő, amelyet az alany teljesen elfelejtett. Ha pedig etikátlan a hipnotizőr, akkor olyasmire is ráveheti alanyát, amit magától nem tenne meg. Ennyire hipnotizálni persze kevés embert lehet, de akit igen, az ellen akár szexuális abúzust is el lehet követni. Erre Magyarországon is volt példa.
Milyen szakorvos végzi?
Hipnózist az végezhet, aki rendelkezik az ehhez szükséges képesítéssel. Magyarországon orvosok és pszichológusok szerezhetik meg. Végezhetnek hipnózist fogorvosok is, de ők nem terápiás jelleggel, hanem altatás helyett, például egy bölcsességfog kivésésénél.
Kinél végezhető?
Csak kontaktusképes személyek hipnotizálhatóak, alapfeltétel ugyanis, hogy az alany tudjon figyelni a hipnotizőrre, tudja követni a szuggesztiókat.
Kinél nem végezhető?
A közhiedelemmel ellentétben nem az erős akaratú emberek hipnotizálhatóak nehezen, hanem akik gyenge akaratúak, a mindennapokban erősebben befolyásolhatóak. Ennek oka, hogy ők nem képesek annyira koncentrálni - akár valamilyen mentális zavar miatt, akár gyengeelméjűség vagy időskori demencia miatt. Ugyancsak gátló hatású a túl nagy izgatottság és a szorongás, vagy éppen a szerhasználat. Ilyen esetekben a hipnózis azért nem működik, mert az alany nem tudja megfelelően követni az instrukciókat.
Milyen szövődményi lehetnek a hipnoterápiának?
Szövődménye akkor lehet a hipnózisnak, ha trauma kerül elő, ami miatt romlik a beteg állapota. Ez a romlás egészen az öngyilkossági kísérletig mehet, de nem konkrétan a hipnózis, hanem a trauma felszínre kerülése miatt. Ilyen hatása annak a pszichoterápiának is lehet, amely nagyon belenyúl a személyiségbe. A "vásári" hipnózis emiatt nagyon veszélyes, ott ugyanis olyan ember végzi, aki végképp nem tud mit kezdeni az ilyen helyzetekkel. Ráadásul a trauma nem is feltétlenül az ülésen jön elő: lehet, hogy ott csak egy élménytöredék kerül felszínre, amelyből később bontakozik ki a trauma. Ilyenkor veszélyes, ha problémájával egyedül marad az alany.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+4 °C
Szakadozik a felhőzet, egyre kevesebb helyen eshet. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet élénk széllökések kísérik. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.