Mi ez a beavatkozás?
Az EMG az elektromiográfia rövidítése, amely az izmok vizsgálatára szolgál: segítségével számos betegség diagnózisa felállítható. A beavatkozás során vékony tűelektródát szúrnak az izmokba, és az izom elektromos tevékenységét vizsgálják elernyedt és megfeszült állapotban is.
Mikor van szükség rá?
Általában akkor van szükség elektromiográfiára, ha valakinél izombetegségeket keresnek, illetve az izmok megfogyatkozásának, gyengülésének, fáradékonyabbá válásának hátterét próbálják feltárni. Indokolt lehet az EMG olyan kórképeknél is, amelyek nem az izmok saját betegségei, hanem csak másodlagosan okoznak izomkárosodást. Ilyen például a polineuropátia, amelynek kapcsán gyakran nézik azt is, hogy az izmokban milyen eltérések alakultak ki. Az EMG-nek olyan motoneuron betegségek diagnózisában is szerepe van, amilyen például a Stephen Hawking révén ismertté vált ALS.
Akármilyen kórképről legyen szó, az EMG segítségével az izom állapotát lehet felmérni, illetve a betegség krónikusságára lehet következtetni.
Mit diagnosztizálnak vele?
Az EMG segítségével az elsődleges izombetegségek, az úgynevezett miopátiák diagnózisát lehet felállítani. Alkalmas a módszer annak meghatározására is, hogy az idegbetegségek következményeként milyen károsodások alakultak ki az izmokban.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A beteg az EMG-vizsgálat során egy vizsgálóágyon fekszik. Egy vékony, 3-4 centiméteres tűelektródát szúrnak az izomba, majd az izom elektromos aktivitását regisztrálják. A tűt mindig olyan mélyre kell szúrni, hogy elérje az izmot. Mivel ehhez át kell szúrni a zsírréteget, a túlsúlyos betegeknél hosszabb tűre is szükség lehet.
A vizsgálatot nyugalomban, az izom ernyedt állapotában is elvégzik, illetve akkor is, amikor a beteg megfeszíti az izmait. Utóbbira az orvos mindig megkéri a beteget, ha pedig szükség van rá, elmondja neki, hogy az izomfeszítés érdekében milyen mozdulatot végezzen. A vizsgálathoz általában több tűszúrásra van szükség. A pontos szám mindig attól függ, hogy az orvosnak hány izmot kell megnéznie, illetve hogy a vizsgálat során mit tapasztal.
Mennyi időt vesz igénybe?
Az EMG-vizsgálat időtartama mindig a betegségtől függ. A motoneuron betegségeknél a beavatkozás például hosszabb – egyébként viszont lehet félórás vagy akár csak 5 perces is.
Milyen szakorvos végzi?
Elektromiográfiás vizsgálatot általában neurológus kér, de küldheti ilyen vizsgálatra a betegét ortopédus, traumatológus és reumatológus is. EMG-t ilyen beavatkozásban jártas neurológus vagy neurofiziológus szakorvos végez.
Hogyan kell készülni rá?
Nem szükséges különösebb előkészület az EMG-vizsgálathoz, de az érintett területet nem célszerű krémekkel kenni.
Mire kell figyelni utána?
Nincs semmilyen teendő a vizsgálat után, a beteg egyből távozhat, miután az orvos megnézte a tűszúrás helyét. Vérzés általában nem szokott előfordulni.
Jár vele fájdalom?
A vizsgálat tűszúrással jár, kellemetlen, de komolyabb fájdalmat nem okoz. Helyi érzéstelenítésre nincs szükség.
Kinél nem végezhető?
Mivel az EMG során elektromos ingerlés nem történik, a beavatkozás elvégzését nem zárja ki a pacemaker. A vizsgálat elvégezhető terhesség alatt is. Vérhígítók szedése mellet nem szívesen végeznek EMG-vizsgálatot – az ilyen esetek mindig egyéni mérlegelést igényelnek.
Milyen szövődményei lehetnek?
Az EMG-vizsgálatnak rendszerint nem szokott szövődménye lenni. Nagyon ritkán előfordulhat vérzés.
Hasznos tudnivalók
Az EMG-t általában az ENG-vel (elektroneurográfiával) együtt végzik. Fordítva ez nincs így, az ENG-vizsgálat nem jár együtt automatikusan EMG-vel.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Halabuk Cecília neurológus főorvosnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+2 °C
Délelőtt nagyrészt közepesen vagy erősen felhős idő várható, majd délutánra egyre nagyobb területen szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Az ország délnyugati és középső harmadán zártabb maradhat a felhőtakaró, ott valószínű a legkevesebb napsütés. Elszórtan - főként hazánk északnyugati kétharmadán - valószínű kisebb eső, zápor, néhol zivatar sem kizárt. A Dunántúlon az északnyugati, az északkeleti megyékben a délnyugati szél megélénkül, helyenként - záporok, zivatarok nyomán is - megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 17 fok között alakul. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.