Mi ez a beavatkozás?
A csuklóartroszkópia - hasonlóan a térdtükrözéshez - diagnosztikai és egyben terápiás módszer. Lényege, hogy a csuklón nem ejtenek nagy sebeket, hanem úgynevezett minimál invazív módon, kis feltárással, néhány apró seben keresztül végeznek beavatkozást. Ez kevésbé terheli meg a beteget a hagyományos, úgynevezett nyílt műtéti technikáknál. A művelet során egy kevesebb mint 3 milliméter átmérőjű kamera teszi lehetővé, hogy a csuklóban körbenézzenek, felmérjék a porcfelszínek, illetve a szalagok állapotát. Segítségével tisztázni tudnak olyan kérdéseket, amelyeket fizikális vizsgálat, röntgenfelvétel vagy MR-vizsgálat együttes alkalmazásával sem tudnának egyértelműen megválaszolni. Emiatt az artroszkópia, illetve a korábbi vizsgálati eredmények ismerete lehetőséget ad rá, hogy a további terápia szempontjából fontos következtetéseket vonjanak le. Az artroszkópia egyben terápiás eszköz is: segítségével kisebb műtéti megterhelés mellett, de nagyobb pontossággal láthatók el egyes szalagsérülések, a porcfelszínek károsodásával járó állapotok, a sajkacsont vagy az orsócsont ízfelszínét érintő törések.
Mikor van szükség rá?
Csuklóartroszkópiát leggyakrabban szalagsérüléseknél és porckárosodásoknál végeznek, de hasznos lehet bizonyos csukló- vagy kéztőcsontok (például a sajkacsont) töréseinek, illetve a kéztőcsontok ficamainak ellátásánál is.
Diagnosztikai oldalról nézve akkor van szükség csuklóartroszkópiára, ha más vizsgálattal nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan milyen károsodás érte a csuklót. Erre az MR-vizsgálat sem feltétlen alkalmas, annak alapján ugyanis egyes sérüléseknek sokszor csak a gyanúja merül fel. Az artroszkópia azért pontosabb, mert a csuklót alkotó alkari csontok, illetve a 8 apró kéztőcsont közti ízületeket dinamikusan át lehet vele tekinteni (mozgás közben), míg a röntgenfelvétel vagy a mágneses rezonanciavizsgálat csak statikus képet ad. Ezen a területen a kamera remekül mutatja a szalagsérüléseket, porckárosodásokat, egyéb elváltozásokat. Segítségével a képalkotó eszközök által felvetett gyanú megerősíthető, és további terápiás terv állítható fel.
A beavatkozás megmutatja, milyen a porcfelszínek állapota, ezért alkalmas olyan porckárosodások felmérésére is, amelyek régi sérülések után vagy reumatológiai betegségek, porckopás talaján alakultak ki. Segítségével eldönthető az is, hogy előrehaladott porckopásnál elégséges lehet-e a későbbiekben a csukló részleges, a mozgástartomány egy részét megőrző elmerevítése, vagy pedig szükség van teljes elmerevítésre.
A csuklóartroszkópiával a szalagsérülések és a porckárosodások kezelhetőek is, de alkalmas a módszer olyan mindennapi betegségek minimál invazív ellátására is, mint például a ganglion, amely egy a csuklóízületből kiinduló, folyadékkal telt ciszta.
Sokízületi gyulladás esetén a csuklóartroszkópia alkalmas lehet az ízületi belhártya gyulladásos szövetének eltávolítására. Ez azért jelent segítséget, mert a csukló egyrészt emiatt fájhat vagy feszülhet, másrészt a gyulladás tovább károsíthatná a porcot és a környező szöveteket.
Mit diagnosztizálnak vele?
A beavatkozással szalagsérülések és porckárosodások diagnosztizálhatóak nagyon pontosan. A szalagsérülések azért érdekesek, mert a kamerával látni lehet a 8 apró kéztőcsont egymáshoz képest elfoglalt helyzetét, egy másik eszközzel az ízületbe nyúlva pedig azt is meg tudják nézni, hogy a csontok egymáshoz képest mennyire mozognak el. Ezzel pontosan meg lehet határozni a szalagsérülés mértékét és a további kezelési tervet.
Mit kezelnek vele?
Csuklóartroszkópiával főképp szalagsérüléseket, porckárosodásokat, egyes töréseket és ficamokat, ganglionokat lehet kezelni.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A csuklóartroszkópiát nem altatásban végzik, hanem jellemzően regionális érzéstelenítésben. Ennek során az aneszteziológus szakorvos az egész felső végtagot elérzésteleníti. Ezt követően a kezet speciális függesztőkészülékre helyezik, majd a csuklón több apró nyílást készítenek: általában kettőt vagy négyet (ezek körülbelül 3 milliméteresek, mivel a bejuttatandó optika 1,9-2,7 milliméteres). A beavatkozást ezekből a nyílásokból végzik: az egyiken kamerával nézik a területet, a másikon pedig olyan hosszú, ám apró végű eszközöket juttatnak be, amelyekkel magát a munkát kivitelezik (ezek vége szintén néhány milliméteres). Magát az eszközt a kézsebész fogja, a beavatkozást manuálisan végzi. A pici nyílásokon keresztül a sebész a gangliont vagy a cisztát, leszakadt porcdarabot, gyulladásos szövettömeget is el tudja távolítani. A beavatkozás végeztével az orvos a sebet kívülről sebragasztó tapasszal zárja - a nyílások kis mérete miatt varrat nem minden esetben szükséges.
A kézsebész a munkát a monitoron látott kép alapján végzi, ha pedig a beteg szeretné, akkor ő is nézheti a monitort. (Magát a műtéti területet a páciens nem látja.)
Mennyi időt vesz igénybe?
A diagnosztikus csuklóartroszkópia 20-30 perc alatt véget ér, az ízületi felszíneket és a szalagokat ennyi idő alatt át lehet tekinteni. Az artroszkópiás műtét időtartama 30 perc és 2 óra között mozog attól függően, hogy milyen feladatról van szó. Maga a beavatkozás általában egyéjszakás kórházi bennfekvést jelent: a beteg éhgyomorra megy be a kórházba, elvégzik a műtétet, majd másnap haza is mehet.
Milyen szakorvos végzi?
Bár nincs kézsebészeti szakvizsgához kötve, ideális esetben kézsebész szakorvos végzi. Az eszköz használata nagy gyakorlatot igényel, ezért fontos, hogy a beavatkozást mindig olyan szakember kivitelezze, aki gyakorlott a kéz sérüléseinek, betegségeinek ellátásában.
Hogyan kell készülni rá?
A beavatkozás előtt a beteget kivizsgálják: mindig készül röntgenfelvétel és gyakran MR is a beteg kezéről, illetve az érzéstelenítés miatt labor- és EKG-vizsgálaton is át kell esnie.
Mire kell figyelni utána?
A műtétek után - amennyiben szalagsérülés miatt végzik - szükség van hagyományos vagy könnyített gipszrögzítést viselni rövidebb vagy hosszabb ideig. Ha a rögzítés lekerül, a műtét típusától függően gyógytornára is szükség lehet. A szalagsérülések után például két-három hónapig komoly és intenzív gyógytornát kell végezni.
Jár vele fájdalom?
A műtéti érzéstelenítés 8-16 óráig kitart, addig a betegnek semmilyen fájdalma nincsen. Ezt követően a panaszok fájdalomcsillapítókkal jól uralhatóak. A beavatkozás a nyitott műtéthez képest sokkal kisebb problémát okoz, hiszen kisebb a seb, a műtéti megterhelés.
Kinél végezhető?
Mivel nem jár altatással, a csuklóartroszkópia elvégezhetőségét elsősorban a betegség jellege szabja meg, nem annyira az érintett általános állapota vagy életkora.
Milyen szövődményi lehetnek?
Mint minden műtéti beavatkozásnak, a csuklóartroszkópiának is lehetnek szövődményei. Ilyen lehet a vérzés, de kialakulhat utána gyulladás, sebfertőzés is. Előfordulhat, hogy az adott problémát nem tudják artroszkóposan megoldani, és arra kényszerülnek, hogy nyitott műtétet végezzenek.
Hasznos tudnivalók
A csuklóartroszkópiával ellátott betegségek túlnyomó többségét hagyományos, nyílt műtéttel is kezelni lehet, ilyen esetekben viszont a beavatkozás sokkal jobban megterheli a beteget. Az ízületi tok széles feltárása a későbbiekben nagyobb hegesedéshez vezethet, illetve sokkal hosszabb a felépülési idő és a mozgástartomány visszaszerzésének ideje is. Az eljárást külföldön rutinszerűen alkalmazzák a kézsebészeteken, nálunk viszont az eszköz- és szakemberhiány miatt csak egy-két helyen van mód az elvégeztetésére.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hetthéssy Judit Rékának, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika kézsebészének.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+2 °C
A felhős tájakon is szakadozik a felhőzet, és általában sok napsütés valószínű a gomolyfelhő-képződés mellett. Helyenként - nagyobb eséllyel nyugaton és északkeleten - valószínű zápor. Az északnyugati szelet a délnyugati és északkeleti tájak kivételével élénk széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 17 fok között valószínű. Késő estére 3 és 9 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.