Angiográfiás vizsgálat

 Szabó Emese

 

 dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvos

 

Rövid leírás

Az angiográfia olyan érfestéses vizsgálat, amelynek során az artériákat kontrasztanyaggal megfestik, így a belsején látni lehet az esetleges sérüléseket, aneurizmákat, vérrögöket, szűkületeket, érelmeszesedéseket, egyéb éren belüli elváltozásokat.

Mikor van rá szükség?

Angiográfiára szükség lehet katéteres műtét előtt, a műtét tervezhetősége, illetve az ér állapotának felmérése céljából, de alkalmazhatják diagnosztikus célból is. Előbbi esetben a vizsgálat össze is köthető az érsebészeti beavatkozással. Ilyenkor az eret a festés után, ha szükséges, meg is tágítják, belehelyezhetnek sztentet, illetve kitisztíthatják.

A diagnosztikus jellegű angiográfiát nem invazív eljárással, hanem CT vagy MR alkalmazásával végezhetik. Ezzel szemben az invazív érfestés a verőérbe helyezett katéteren át, röntgen átvilágító alkalmazásával történik. A különbség egyebek mellett az, hogy a CT-angiográfia az ér szűkületét ugyan kimutatja, de annak méretét nem mindig tudja egyértelműen meghatározni. Előfordul például, hogy a szűkület nem akkora, mint amekkorának a CT mutatja, és érfestés során, áramlástanilag nem bizonyul szignifikánsnak, tehát a normálistól jelentősen eltérőnek. A pontos mértéket csak katéteres angiográfiával lehet meghatározni, és azzal már tudják mérni az áramlásokat is. Így ténylegesen kiderül a szűkület funkcionális állapota, és az is, hogy komolyabb beavatkozásra szükség van-e, vagy sem. A CT-vel összekötött angiográfia inkább arra való, hogy egy szűkület gyanúját tisztázni lehessen (erre bizonyos ereknél, például a hasi verőérnél, a csípőartériánál vagy a végtagereknél ma már a duplex-ultrahang is alkalmas). Ha CT-angiográfia igazolja a gyanút, katéteres angiográfia-vizsgálattal meg lehet határozni a pontos paramétereket, és ha kell, el lehet végezni beavatkozást is.

Mit diagnosztizálnak vele?

Az angiográfiával sokféle betegség és elváltozás diagnózisát fel lehet állítani. Ilyen például az érelmeszesedés és az érszűkület, a különböző érfal-anomáliák, így például a gyulladásos, megvastagodott érfal. Azonosítható a módszerrel vérrög is, alkalmazásával pedig meg lehet találni az aneurizmákat is. Gyerekeknél ki lehet vele mutatni ereket érintő fejlődési rendellenességeket, fel lehet fedezni, ha az erek nem úgy futnak, ahogyan normális esetben futniuk kellene.

Hogyan kivitelezik a beavatkozást?

Az angiográfiának többféle formája van. A klasszikus érfestésnél katéteresen mennek be az adott érbe, és magát ez eret festik meg a katéteren keresztül. Ez lehet bármelyik szervet ellátó verőér, lehetnek a nagy erek, az aorta vagy a végtagerek. Lehet festeni akár az agyi ereket és a koszorúereket is. A beavatkozást műtéti körülmények közt végzik, az erekbe pedig artérián át jutnak be. Az artéria lehet a csukló artériája, de lehet a combhajlat artériája is. A beavatkozást helyi érzéstelenítésben végzik. A katéteres érfestés során röntgen átvilágítóval nézik az erek állapotát. Emiatt kell a beavatkozás során az orvosnak és a betegnek is védőfelszerelést viselnie. A mozgóképet az orvos a röntgen kivetítőjén keresztül azonnal látja, abból képet is készíthet.

A másik típus a nem katéteres érfestés, ami egyre inkább terjedőben van. Ez az MR-angiográfia és a CT-angiográfia. Ilyenkor az érpályába vénásan juttatnak kontrasztanyagot, azzal festik meg az ereket, majd azokat képalkotó vizsgálattal képezik le. Katéterezésre tehát nincs szükség. A kontrasztanyagot jellemzően a kar vénáján adják be. Ezt a módszert a katéteres koszorúérfestés helyett is alkalmazhatják. A CT röntgensugár felhasználásával, míg az MRI mágneses rezonancia alkalmazásával történik.

Mennyi időt vesz igénybe?

Az angiográfia általában nem hosszabb fél óránál, de bonyolult eseteknél – ha beavatkozás is történik, tehát a vizsgálat már nem csak diagnosztikus jellegű – több mint egy órás is lehet a folyamat.

Milyen szakorvos végzi?

A beavatkozást intervenciós kardiológusok és intervencióban jártas radiológusok végzik, illetve kivitelezik.

Hogyan kell rá készülni?

Az angiográfia előtt az orvosok kérnek laborvizsgálatot, nézik a beteg vérképét, véralvadási paramétereit, vizsgálják a vesefunkcióját is. Mindig fontos tisztázni, hogy a betegnek lehetnek-e gyógyszerérzékenységei, allergiás-e jódra vagy kontrasztanyagra.

A vizsgálat előtt a betegeknek bőségesen kell folyadékot fogyasztaniuk. A beavatkozás előtt 4-6 órával már nem ehetnek, de a reggeli gyógyszereiket néhány kivételtől eltekintve bevehetik. Kivételnek a vérhígítók, illetve az új típusú véralvadásgátlók számítanak, de vannak olyan gyógyszerek is, amelyeket a cukorbetegek szednek, és amelyeket szintén nem szabad bevenni. A tilalom oka, hogy ezek a gyógyszerek növelik annak esélyét, hogy a kontrasztanyag veseszövődményeket okozzon. Ezeket a cukorbetegeknek már 2 nappal a vizsgálat előtt sem szabad szedniük.

Mire kell utána figyelni?

Az angiográfiás vizsgálat után bőséges folyadékfogyasztásra van szükség annak érdekében, hogy a kontrasztanyag könnyebben tudjon kiürülni a szervezetből. Ha a vizsgálat katéteres volt, akkor a megszúrt artérián rajta kell tartani a nyomókötést. Ha a csuklóartériát szúrták meg, akkor 6 órás nyomókötésre van szükség, ha a combartériát, akkor 24 óráig kell viselni a nyomókötést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegnek 24 órán keresztül feküdnie kell.

Jár sugárterheléssel?

A röntgen és a CT miatt az angiográfia sugárterheléssel jár, de annak mértéke csekély.

Jár vele fájdalom?

Pusztán az angiográfia miatt a beteget nem szokták altatni, a beavatkozás különösebb fájdalommal nem jár. A tűszúrés helyén a bőrt érzéstelenítik.

Kinél nem végezhető?

Terhesség esetén csak akkor végeznek angiográfiát, ha az anya élete veszélyben van. Ennek oka, hogy a magzatra a röntgensugárzás káros lehet.

Milyen szövődményi lehetnek?

Szövődmény a véraláfutás lehet, különösen akkor, ha a betegek nem tartják be a pihenésre vonatkozó utasításokat. Előfordulhat kontrasztanyag-érzékenység, ami kiütést és hányingert okozhat, melegségérzet pedig szinte mindenkinél jelentkezik. A súlyos, keringési és légzési problémákkal járó kontrasztanyag-allergia nagyon ritka.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak!



Utolsó módosítás: 2019.08.01.

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+14, +20 °C
Minimum:
+7, +13 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a Tiszántúlon gyengén felhős, másutt közepesen vagy erősen felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag