Allergiavizsgálat

 Szabó Emese

 

 prof. dr. Nékám Kristóf

 

Mi az az allergiavizsgálat?

Az allergiavizsgálatnak sok fajtája van, ilyen értelemben nem is beszélhetünk szigorúan körülhatárolt fogalomról - különösen akkor nem, ha alternatív módszereket is figyelembe veszünk. Ugyanakkor minden típusban közös, hogy alkalmazása során az allergiát kiváltó konkrét tényezőket próbálják azonosítani. Rendszerint ugyanis nem "allergiát" keresnek, hanem például cseresznyeallergiát, pollenallergiát vagy éppen hajfestékekkel szembeni allergiát - figyelembe véve a beteg személyes tapasztalatait. Az allergiavizsgálat két legismertebb és leggyakrabban alkalmazott módszere a vérvizsgálat és az allergiás bőrpróba.

Mit mutatnak ki az allergiavizsgálattal?

Allergiavizsgálattal lehetőség szerint azokat a konkrét allergéneket határozzák meg, amelyek az adott személynél allergiás reakciót okoznak. Ez Magyarországon leggyakrabban a parlagfű pollenje, de szó lehet egyéb pollenekről, macskaszőrről vagy éppen poratkáról is. A nem gyakori allergének esetén megesik, hogy a vizsgálat végén csak annyi derül ki, hogy a reakció ugyan allergiás, de pontos kiváltó okát nem tudják meghatározni.

Eg vérvizsgálat alapján megalapozatlan azt mondani, hogy valaki allergiásA laboratóriumi módszerrel, illetve bőrpróbával kimutatható "túlérzékenység" nem feltétlenül korlátozódik a látható allergiás reakciót keltő anyagokra. Azaz sok olyan ember van, akinek életében semmilyen panasza nincs, de ha vért vesznek tőle, akkor abban akár több anyaggal szemben is kimutatható "IgE" osztályba tartozó fehérje. Ez a laborvizsgálat során reagálhat egy táplálék fehérjéjére, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy magának az ételnek az elfogyasztása nem okoz semmilyen reakciót. Pusztán egy vérvizsgálat alapján tehát megalapozatlan azt mondani, hogy valaki allergiás, így fölösleges azt tanácsolni, hogy kerüljön bizonyos ételeket vagy valamilyen kozmetikumot. Az allergia fogalmába ugyanis a (legalább időszakosan megjelenő) tünetek is beletartoznak; ha sohasem jelentkeznek, nem beszélhetünk allergiáról.

A vérvételi eredmény vagy a bőrpróba lelete (pozitivitása vagy negativitása) nagyjából 70 százalékban vág egybe a beteg kórelőzményével, tüneteivel vagy azok hiányával. Ha mindkét vizsgálatot elvégezik, akkor a "találat" valószínűsége ideális esetben 90 százalékos is lehet mind negatív, mind pozitív irányban. Az egyezések ennél jobbak semmiképp sem lehetnek, mert a vizsgálatok sok más tényező hatását nem érzékelik. A legtöbb esetben egészen pontos oki diagnózisra nincs is szükség, mert a gyógyszerelés (az immunterápiák kivételével) gyakorlatilag nem különbözik, az allergén elkerülési lehetőségei pedig széles körben ismertek.

Milyen gyanú esetén van szükség a vizsgálatokra?

Allergiavizsgálatra akkor van szükség, ha valakinél feltételezik, hogy tünetei allergia miatt jelentkeznek. Ennek gyanúja a kórelőzmény megbeszélése során merülhet föl, ha a beteg elmondja a panaszait. A bőrtünetek közül ilyenek például a csalánkiütések, a viszketés (akár egy rendszeres kontaktus konkrét helyén, mint például egyes kozmetikumok esetében), a panaszok azonban gyakrabban érintenek egyéb szerveket. Lehet szó szemviszketésről és könnyezésről, szemhéjduzzanatról, füljáratviszketésről. Beszámolhat a beteg sípoló légzésről, rendszeres köhögésről, orrviszketésről és tüsszögésről. Előfordulhat éjszakai felébredés orrdugulás miatt, vagy tüsszögőroham következtében, miután a család macskája felugrott az ágyra.

Ha bármilyen tünet köthető egy konkrét étel, illetve élelmiszer rendszeres fogyasztásához, megalapozottan merülhet fel ételallergia gyanúja, bár a "való életben" a helyzet ennél jóval komplikáltabb szokott lenni. Szerencsére nagyon ritka az anafilaxiás sokk, amely például a darázscsípéseket követően kialakuló allergiás állapot legsúlyosabb következménye lehet, és jelentkezhet akár a keringés összeomlásának képében is.

Hogyan végzik az allergiavizsgálatot?

Az allergiavizsgálat első és legfontosabb lépése a beteg kikérdezése, a családi anamnézis felvétele, amely segíti az orvosokat az allergia kiváltó okának, okainak azonosításában. Az allergiavizsgálat részeként végezhetnek funkcionális vizsgálatokat, például légúti panaszoknál "légzésfunkciós" méréseket. Ez megmutatja, hogy a beteg értékei, így például hörgői falának rugalmassága, tágulékonysága hogyan viszonyul az egészséges populációéhoz, és mennyire befolyásolhatóak gyógyszerekkel esetleges kóros értékei. A pollenjelentések is segíthetik a tünetek kiváltó okának azonosítását.

Sok internetes hirdetéssel ellentétben "vaktában", pláne egészségesen nem érdemes olyan allergiavizsgálatot végeztetni, amely akár több száz allergénnel szemben valamilyen (gyakran nem is részletezett) reakció eredményeit tartalmazza, mert a tesztnek mindig célzottnak kell lennie. Ha például a beteg arra panaszkodik, hogy tünetei fűnyírás közben jönnek elő, esetleg a teknősbéka etetése közben (a teknősök táplálékára sokan allergiások), akkor az orvosnak már van kiindulópontja. A vizsgálatok listáját tehát mindig célirányosan, a tünetek és a beteg kikérdezése alapján állítják össze, előresorolva azokat az allergéneket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel szerepelnek az allergiás reakció kiváltóiként.

A szokványosan használt teszt alapvetően kétféle lehet: bőrteszt és/vagy vérvizsgálat. Mindkettőnek van előnye és hátránya.

Allergiavizsgálat vérvizsgálattal

A vérvizsgálat egyszerű vérvételt jelent. A minta kiértékelése (módszertől, eszköztől függően) néha csak perceket vesz igénybe. Hátránya, hogy in vitro vizsgálat: egyetlen, bár fontos paraméterről ad információt, amely a tünetekkel nincs közvetlen kapcsolatban. Emiatt olyan allergiás reakciót is kimutathat, amely tényleges panaszt nem okoz, így klinikai jelentősége kétséges. Ha azonban az egyes allergén fehérjékkel szembeni IgE antitestek vérkoncentrációja kiemelkedően magas, akkor nagy valószínűséggel tünetek jelenlétére utal vagy legalább arra, hogy ha az érintett kapcsolatba kerül az ominózus allergénnel, akkor tünetei jelentkeznek.

Allergiavizsgálat bőrteszttel

A bőrpróba előnye, hogy a bőr reaktivitása része az egész szervezet tényleges reakciókészségének, így a valódi élethelyzetet jobban tükröző eredményt ad. Megmutatja, hogy egy adott anyagra milyen bőrtünetek - például bőrpír és viszketés jelentkeznek - és mennyi időn belül alakulnak ki. Ebből már jobban lehet követeztetni a szervezet tényleges várható reakciójára. A módszer hátránya, hogy sokkal időigényesebb, mint a vérvétel: a bőrre minden allergia kiváltására gyanús anyag oldatát egyesével kell rácsöpögtetni, utána pedig egy vékony tűvel nagyon picit (egy milliméteresnél nem mélyebb sérülést okozva) meg kell szúrni a bőrt az oldat cseppjén keresztül. Az épp, hogy fölsértett terület elég ahhoz, hogy ha valaki tényleg allergiás, akkor tünetei jelentkezzenek.

A bőrteszt során minden allergia kiváltására gyanús anyag oldatát egyesével kell rácsöpögtetniIlyenkor a bőr legfelső rétegében lévő sejtek produkálnak allergiás reakciót azáltal, hogy például hisztamint és egyéb tünetkeltő anyagokat bocsájtanak a környezetükbe. Emiatt helyi bőrpír jelenik meg. Tényleges pozitivitásról (amely igazolja az allergiás túlérzékenységet) akkor beszélünk, ha - általában néhány perc alatt - csalánkiütésre emlékeztető kiemelkedés (göbcse) is képződik, annak a területnek az átmérője pedig, ahol a reakció megjelent, nagyobb 2 milliméternél Az alsó mérethatár megadásának oka, hogy a bőr magára a szúrásra is tud úgy reagálni, hogy minimális bőrpírral járjon. Összehasonlításképp: a nagy allergiás bőrreakció átmérői akár 50 milliméteresek is lehetnek. Sokan ismerik az "epikután" allergiateszteket is, amelyeket általában háztartási vegyszerekkel, kozmetikumokkal, fémekkel, festékanyagokkal szembeni allergia gyanúja esetén végeznek.

Ételallergia is diagnosztizálható a fogyasztott élelmiszer kivonatát tartalmazó bőrpróbával, de például a gyümölcsök egy részének allergiakeltő fehérjéi olyan instabilak tároló oldatban, hogy sokan a friss gyümölcsöt használják a bőrpróba kivitelezéséhez. Ha mindenképp meggyőzően alátámasztott eredményt kell elérni, például táplálékanafilaxia veszélyének kizárása miatt, akkor vak provokációs vizsgálatok is végezhetőek. Ilyenkor egyesével, hosszabb szüneteket tartva, kapszulába csomagolva adják be a gyanús élelmiszert (általában grammnyi mennyiségeket), és a betegnek jeleznie kell, ha bármelyik elfogyasztását követően tüneteket észlel magán. A kapszulák egy része nem tartalmazza a feltételezett allergént; de sem a beteg, sem az orvos nem tudja előre, hogy melyek az üres kapszulák. Valódi ételallergia esetén a beteg kizárólag akkor jelez tüneteket, amikor például a tejfehérjeport tartalmazó kapszulát vette be. A módszer nagy gyakorlatot igényel, hosszadalmas, bizonyos veszélyei is lehetnek, de kizárja az ételallergiákat gyakran kísérő pszichés tényezők szubjektív tüneteket gerjesztő hatását. A módszernek elsősorban akkor van létjogosultsága, ha kisgyereknél jelentkezik anafilaxiás reakció, és annak okát kell kideríteni.

Ha egy betegnél előzmények nélkül jelentkezik anafilaxiás reakció, a következő néhány órában vett vérmintából vagy vizeletből valószínűsíteni lehet, hogy allergia áll-e a háttérben. Mivel az anafilaxiás sokk életveszélyes lehet, lezajlását követően minden erőfeszítést meg kell tenni a lehetséges tünetkiváltó(k) kiderítésére.

Mennyi időt vesz igénybe az allergiavizsgálat?

A vérteszttel készülő allergiavizsgát csak egy vérvételt jelent, utána már csupán az eredményre kell várni. A bőrpróbás allergiavizsgálat előkészületei (a tűk és oldatok előkészítése, helyük kijelölése az alkaron) megvannak 4-5 perc alatt, és a fölcseppentések és szúrások sem tartanak tovább pár percnél. A beteg karjaira egyszerre 10-20 minta is felkerülhet, természetesen az egyedi azonosítás lehetőségével. A felcsöppentés és a szúrások után várni kell, amíg a reakciók ki nem alakulnak. Aki nagyon allergiás, annál elegendő lehet fél perc is, hogy megjelenjen a bőrpír és a viszketés. Ha nincs semmilyen reakció, akkor általában negyedórányi várakozás után kimondható, hogy a teszt eredménye negatív.

Minden bőrvizsgálat elengedhetetlen része két kontroll: az egyik egy sóoldatos bőrpróba, amelynek negatívnak kell lennie, és egy hisztaminoldattal végzett bőrpróba, amelynek viszont "pozitívnak": tehát bőrpírt, esetleg viszketést és csalángöböt kell kiváltania. Ezen kontrollok mutatják meg, hogy a bőr az adott időpontban technikailag alkalmas-e bőrpróbák feltételére.

Hogyan kell készülni az allergiavizsgálatra?

Az allergiavizsgálat előtt nem szabad olyan gyógyszereket szedni, amelyek befolyásolhatják az immunrendszer működését, így az allergiás reakció megjelenését és erősségét is. Ilyenek egyebek mellett az antihisztaminok és a szteroidok, az immunrendszer működését közvetlenül moduláló szerek, illetve egyes vérnyomáscsökkentők, gyulladáscsökkentők. Például ha valakinek anafilaxiás sokk miatt szteroidot adnak, akkor azt követően nagyjából egy hónapig nem végezhető allergiateszt. Az antihisztaminok szedését legalább 3-4 napra fel kell függeszteni a bőrpróbák végzése előtt.

Allergiavizsgálat előtt nem szabad olyan gyógyszereket szedni, ami befolyásolhatja a vizsgálat eredményét

Milyen veszélyei lehetnek az allergiavizsgálatnak?

A vérvételnek különösebb veszélye nincs, a bőrpróbánál viszont előfordulhat túlzott reakció. Erre akkor van esély, ha valaki egy adott anyagra nagyon érzékeny. Ilyen személyeknél a szokásosan 10-20 perc alatt elmúló pozitív bőrpróbák helye akár 24-48 órán keresztül is beszűrt maradhat. Arra nincs adat, hogy a világon bárhol, bármikor bárki allergiás bőrpróba miatt került volna életveszélybe. Gyakoribb probléma, hogy a bőr reakciókészsége bármilyen okból kifolyólag csökkent, az eredmény pedig negatív lesz egy olyan anyaggal szemben, amelyre a vizsgált személy valójában allergiás. Ilyenkor a beteg az eredményt értelmezheti úgy, hogy az adott anyagokra nem érzékeny, tehát elkerülésükre sincs szükség - ami a tünetek erősödésével járhat.

Járhat fájdalommal az allergiavizsgálat?

A vérvételes allergiavizsgálatnál csak a tűszúrással járó kellemetlenséget kell elviselni, fájdalommal pedig a bőrpróba sem jár, inkább csak kellemetlen. A bőrpróba helye egy ideig viszkethet, de a panaszok általában félórán belül elmúlnak.

Milyen szakorvos végzi az allergiavizsgálatot?

Allergiatesztet több szakterület orvosa is végezhet, így tüdőgyógyász, bőrgyógyász, fül-orr-gégész és allergológus-klinikai immunológus is.

Kinél nem végezhető?

Általában kétéves kor alatt nem végeznek allergiavizsgálatot, de nem azért, mert veszélyes lenne, hanem mert a kisbaba bőrének érzékenysége nem éri el azt a szintet, hogy határozottan azonosítható reakciót tudjon adni. Nincs sok értelme annak sem, hogy terhesség alatt végezzék, mert az anya immunválasza általában gyengébb. Emiatt előfordul, hogy a vizsgálat ugyan negatív eredményt ad, de a baba születése után előjön az allergia. Ha valakinél korábban olyan anafilaxiás reakció alakult ki, amelynek oka azonosítható volt, akkor természetes, hogy a célzott in vivo provokációs vizsgálatoktól a továbbiakban (egész életére) eltekintenek.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük prof. dr. Nékám Kristóf allergológusnak.



Utolsó módosítás: 2018.05.03.

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
-1, +5 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a ködfoltok fokozatosan megszűnnek, alapvetően napos időre készülhetünk.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag