Koronavírus Kórház
Koronavírus: ezért kell az oltás egy intenzíves ápoló szerint
"Mi ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy a betegeink meggyógyulnak" - jelentette ki Szkupeny Johanna, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet felnőtt intenzív terápiás osztályának főnővér-helyettese, hozzátéve, hogy ez csak akkor történhet meg, ha az emberek beoltatják magukat az új típusú koronavírus ellen.
Koronavírus: 10 év alattiak fekszenek intenzív osztályon
Már a harmadik járványhullám alatt is több mint 100 gyerek került kórházba súlyos COVID-19-cel. A Heim Pál Gyermekkórházban pedig jelenleg is több koronavírusos kisgyerek van intenzív osztályon és lélegeztetőgépen, többnyire 10 év alattiak.
Koronavírus: csak látszólag csökkent a lélegeztetett betegek száma
Hétfőtől megváltozott a hazai kórházak adatszolgáltatási módszere, így már csak azokat a koronavírus-fertőzötteket lehet lélegeztetett betegként megjelölni, akiket invazívan, altatásban lélegeztetnek, azokat viszont nem, akik oxigénmaszkos légzéstámogatásra szorulnak. Emiatt most olyan, mintha javultak volna az adatok. A változtatással azonban több baj is van egy biostatisztikus szerint.
"Az oltottak nagyobb eséllyel jutnak ki élve az intenzívről"
Újra megfeszített küzdelem folyik a kórházak intenzív osztályain a koronavírusos betegek életéért. A COVID-osztályon azt tapasztalják, hogy amikor a beoltatlan betegek kikerülnek a kórházból, szinte minden esetben meggondolják magukat és úgy döntenek, hogy mégis kérik az oltást.
Vészesen fogy a kórházi férőhely a szomszédban
Szlovákiában egyes kórházakban kritikus a helyzet, Horvátországban katonai sátrakkal bővítik az egyik legnagyobb zágrábi kórház férőhelyeit, Szlovéniában pedig újabb COVID-osztályokat nyitnak. Közben egyes helyeken tovább szigorítottak, illetve van, ahol pénzjutalmat ajánlottak fel azoknak, akik beoltatják magukat a koronavírus-fertőzés ellen.
Gyógyszerkereső
Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.