Járványok
Egy orvosi tévedés, amely megváltoztatta a világot
A tudomány olykor úgy ér el komoly haladást, hogy a tudósok gondolatait rabságba ejti egy hamis elképzelés. Ezáltal pedig átlépnek kérdéseken, aztán hirtelen egy másik probléma helyes megoldásánál találják magukat. Az influenza kórokozójával kapcsolatban például évtizedekig tartotta magát egy tévedés.
Koronavírus: 4 járvány, amely felforgatta a világot
A járványok mindig is fontos hatással voltak a történelemre, hiszen teljesen új irányt adtak a társadalmi változásoknak. A fejleményekből arra lehet következtetni, hogy a COVID-19 pandémia is azok közé tartozhat, amelyekre az utókor a felforgató jelzőt illeszti majd.
Beoltják-e a vadon élő állatokat a járványok ellen?
A járványok kitörésében fontos szerepet játszanak azok az állatok, amelyekben kifejlődnek, mutálódnak vagy az emberek közelébe jutnak a veszélyes kórokozók. Nyilvánvalóan felmerül, hogy a vadon élő állatoknak adott vakcinák már az előtt megakadályozhatják a járvány kialakulását, hogy az állati kórokozóknak esélyük volna az emberekre átterjedni. De lehetséges ez?
Koronavírus: miért baj, ha endemikussá válik?
Ahogy a koronavírus-fertőzések száma világszerte tovább nő, a SARS-CoV-2 vírust, és az általa okozott COVID-19 betegséget és annak hatását egyre jobban kiteljesedő terminológiával írják le a tudósok. A szélesebb közönség is egyre több szakkifejezést ismert meg a víruskitöréstől a pandémián át az endémiáig. De kell-e félnünk, ha azt halljuk, például, hogy az új koronavírus endemikussá válik?
A járvány, amely Európa közel felét elpusztította
Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.
Gyógyszerkereső
Délelőtt nagyrészt közepesen vagy erősen felhős idő várható, majd délutánra egyre nagyobb területen szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Az ország délnyugati és középső harmadán zártabb maradhat a felhőtakaró, ott valószínű a legkevesebb napsütés. Elszórtan - főként hazánk északnyugati kétharmadán - valószínű kisebb eső, zápor, néhol zivatar sem kizárt. A Dunántúlon az északnyugati, az északkeleti megyékben a délnyugati szél megélénkül, helyenként - záporok, zivatarok nyomán is - megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 17 fok között alakul. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.