Ir
Egy betegség, amit nem veszünk komolyan
Sokszor lehet hallani az úgynevezett divatbetegségekről. Ez a szó azonban nemcsak degradáló, de nagyon félrevezető is, hiszen az olyan veszélyes kórokat, mint az anorexiát, a depressziót, vagy akár az inzulinrezisztenciát olyan színben tünteti fel, amivel nem kell foglalkozni. Ennek megfelelően sokan nem is törődnek azzal, hogy mi és miért történik a betegségek esetében, és ezért nem is vizsgáltatják ki magukat, ha tünetet tapasztalnak magukon.
Kipróbáltuk, így zajlik az inzulinvizsgálat
Sokakat érint, és bár odafigyeléssel visszafordítható, ha nem törődnek vele, súlyos egészségügyi problémák forrásává válhat. Röviden ez az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség előszobája. Mindaddig észrevétlen maradhat, amíg nem okoz nagyobb bajt, éppen ezért utánajártunk, hogyan lehet és miért nagyon fontos időben elcsípni.
"Sokan gondolják azt, hogy az IR egy divatbetegség"
A cukorbetegség előszobájaként is ismert inzulinrezisztenciát Magyarországon is rengeteg embernél diagnosztizálják. Érintettekkel beszélgettünk arról, hogyan ismerték fel a betegséget annak ellenére, hogy az rendszerint nem mutat semmilyen jellegzetes tünetet.
Tünetek nélkül is lehet valaki IR-es?
Világszerte egyre többeket érint az inzulinrezisztencia (IR), amely kezelés nélkül 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Bár szinte mindenki hallott már róla, mégis máig vannak félreértések a köztudatban ez állapottal kapcsolatban. Lássuk a négy leggyakrabban felmerülő kérdést.
Kapcsolódó videók
Beteghang: "szemetesnek használtam a testem"
Gácsi-Rózsa Ágnesnél egy nőgyógyászati vizsgálaton merült fel a gyanú, hogy inzulinrezisztenciával küzd. A hölgy maga is belátja, hogy korábbi életvitelével nagyban hozzájárult betegsége kialakulásához, a bajból erőt merítve azonban ma már egészségesen éli a mindennapjait.
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+4 °C
Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.