Két bolygó kellene a magyaroknak

Több mint kilenc bolygónyi erőforrásra lenne szükség, ha mind úgy akarnánk élni, ahogy a luxemburgiak, de még a magyarok életvitele is igényelne még egy Földet. Néhány évtized múlva már tízmilliárd emberrel osztozunk az erőforrásokon, miközben egyre távolabb sodródunk a fenntarthatóságtól.

Amíg Magyarországon - és az európai országok nagy részében - a népességfogyás ijesztő üteméről sajtóznak, a Föld népessége soha nem látott mértékben gyarapodik. Az emberiség lélekszáma az 1970-es évek óta megduplázódott, a folyamat pedig várhatóan a 21. században sem lassul. A már amúgy is túlzsúfolt ázsiai régióhoz egyre jobban felzárkózik Afrika, amely 1950 óta majdnem meghatszorozta a népességét, az évszázad végére pedig be is éri azt. Az ENSZ becslései szerint 2056-ra már tízmilliárd embernek kell osztoznia a Föld erőforrásain, ami a jelenlegi életvitelünk mellett nehezen elképzelhető. Innovatív technológiákkal és fenntartható életmóddal a Föld képes lenne arra, hogy akár tízmilliárd embert is eltartson, jelenleg azonban a világ másfélszer akkora lábon él, mint amit megengedhetne magának - és ez a fejlett nyugati társadalmakban jellemzően a globális átlagnál jóval nagyobb.

Egymillió magyar tűnhet el 2030-ig

Magyarországon 1981 óta csökken a népességszám, és bár az utóbbi évek politikai intézkedései nagy hangsúlyt fektettek a születésszám növelésére, ez önmagában kis eséllyel tudja csak megfordítani a tendenciát. Tanulhatunk valamit a Ratkó-korszak politikájából, a népességüket megtartó kelet-európai országoktól, vagy a sokasodó nyugat-európaiaktól? Szakértőt kérdeztünk - kattintson!

1970 óta a bolygó adósai vagyunk

Az ökológiai lábnyom az erőforrás-menedzselésben használt mérték, ami elsősorban a környezetvédelem kapcsán kerül terítékre. Azt mutatja, hogy a társadalomnak milyen mennyiségű természeti erőforrásokra (elsősorban termőföldre és ivóvízre) van szüksége az életszínvonalának fenntartásához. Hogy megtudjuk, fennáll-e még az egyensúlyi állapot, az emberiség ökológiai lábnyomát össze kell vetni a Föld eltartóképességével, más néven biokapacitásával. Mindkét érték sokat nőtt az utóbbi ötven évben, ám nem egyenlő mértékben: míg a biokapacitást fél évszázad alatt nagyjából 30 százalékkal tudtuk bővíteni (szárazságtűrő növények telepítésével, mezőgazdasági területek termékenyebbé tételével), addig az emberiség ökológiai lábnyoma ugyanennyi idő alatt 190 százalékkal emelkedett. Az egyensúlyi állapotot már évtizedekkel ezelőtt, az 1970-es években átléptük, vagyis azóta túlhasználjuk a bolygó erőforrásait. Azóta minden évben megemlékezünk a túlfogyasztás napjáról, vagyis arról a napról, amelytől az emberiség fogyasztása kimerítette azt a szintet, amit a természet még képes újratermelni egy év alatt.

Egyre több embernek kell osztoznia a bolygó erőforrásain. Fotó: 123rf
Egyre több embernek kell osztoznia a bolygó erőforrásain. Fotó: 123rf

Tavaly ez a dátum augusztus elsejére esett, vagyis mindössze 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Eszerint a bolygó lakossága annyit fogyaszt, mintha 1,7 bolygónyi termőföld, ivóvíz és egyéb erőforrás állna a rendelkezésére. Miután elhasználtuk az újratermelhető erőforrásokat, a természet "hiteleiből" élünk, ami egyre jobban kimeríti a környezetet.

"Ezt körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy bankszámlát: van egy tőkénk, amit beteszünk a bankba, és ha minden hónapban csak a kamatokat vennénk ki, a tőke jó eséllyel még az unokáinknak is rendelkezésére állna. Ha viszont minden hónapban egy kicsit túlköltekezünk, és hozzányúlunk az alaptőkéhez, szép lassan nem csak a betett pénzünk csökken, de az érte fizetett kamat is" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. Ennek a végén a hasonlat szerint teljesen elfogy a tőkénk, ami a valóságban természeti katasztrófákkal, és az ökoszisztémák összeomlásával jár.

Ennek jeleit már most is a bőrünkön tapasztalhatjuk, a globális felmelegedés hatásai Magyarországon is érezhetőek - szakértők szerint a gazdák az utóbbi húsz év legaszályosabb tavaszát szenvedik el éppen. A helyzet azonban még nem teljesen reménytelen, a WWF kommunikációs vezetője szerint nem tehetjük zsebre a kezünket, nem engedhetjük meg magunknak a "pesszimizmus luxusát".

A világ népességének alakulása kontinensekre lebontva 1950-2100 között. Az előrejelzés alapján a 21. század végére a Föld lakossága meghaladja a 11 milliárdot, és az évtized második felére Afrika (szürke sávval jelölt) népessége a többszörösére emelkedik, beérve ezzel Ázsiáét (sárga sáv). Európa (kék) és Észak-Amerika (világoszöld) összlakossága is elenyésző lesz a két kontinens árnyékában. Forrás: KSH
A világ népességének alakulása kontinensekre lebontva 1950-2100 között. Az előrejelzés alapján a 21. század végére a Föld lakossága meghaladja a 11 milliárdot, és az évtized második felére Afrika (szürke sávval jelölt) népessége a többszörösére emelkedik, beérve ezzel Ázsiáét (sárga sáv). Európa (kék) és Észak-Amerika (világoszöld) összlakossága is elenyésző lesz a két kontinens árnyékában. Forrás: KSH

Az ökológiai lábnyomnak különböző komponensei vannak: a halászati területek, erdők, legelők, szántók, beépített területek, illetve a szén-dioxid kibocsátás mértékének összessége teszi ki. Ez utóbbit szén-lábnyomnak is nevezik, ami azt jelenti, hogy a szén-dioxid elnyeléséhez mekkora földterületre van szükség. Az emberiség ökológiai lábnyomának 60 százalékát teszi ki ma ez a bizonyos szén-lábnyom, ez az arány nagyjából a magyar viszonyokat is jól tükrözi.

Egy ország gazdasági fejlettsége persze befolyásolja a társadalmának ökológiai lábnyomát is, de nem mindenhol azonos mértékben. A magasabb életszínvonalnak köszönhetően a leggazdagabb országok fogyasztása többszöröse lehet a fejlődő országokban élőknél. Egyre több ország tesz azonban komoly lépéseket a fenntarthatóságért: nagyobb arányban használ például megújuló energiahordozókat, vagy jobban meg tudja oldani az újrahasznosítást is.

Általánosan elmondható, hogy a városokban élők ökológiai lábnyoma kétszer, sőt akár négyszer is nagyobb, mint a vidéken élőké. A tipikus "városi társadalmaknak" ezért lényegesen magasabb a környezeti terhelésük. Országokra lebontva óriási különbségek figyelhetőek meg: Luxemburg például 9-szer túlhasználja az erőforrásokat, magyarán ha minden ember úgy élne, mint ahogy ők, kilenc bolygóra lenne szükségünk a fenntarthatóság megőrzéséhez. Ez az arány Ausztráliában közel 5 és fél, az USA-ban pedig 4,9, de még a szerényebb magyarországi életvitel is 1,92 bolygót igényelne. Legkisebb lábnyoma a fejletlenebb országoknak (Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán) van, a globális átlag pedig jelenleg 1,7 Földnyi, és folyamatosan emelkedik.

Antal Alexa szerint a magyar lábnyom - főként a kibocsátás - szempontjából jelentős például a mátrai erőmű, illetve az, hogy - főleg a szegényebb térségekben - még mindig sokan lignittel és szénnel fűtenek a hideg hónapokban. "2010-ben, majd 2016-ban is végeztünk kutatást a lakosság bizonyos szokásairól. A felmérésből kiderült, hogy a szelektív hulladékgyűjtés a magyarok körében is egyre népszerűbb, viszont még mindig számos dologban fejlődnünk kell a szezonális étkezéstől kezdve a pálmaolajat tartalmazó termékekkel kapcsolatos problémákig, amelyről sajnos még mindig nagyon kevesen tudnak" - magyarázta a kommunikációs vezető.

Mi is csökkenthetjük a lábnyomunkat

"Szakértők véleménye szerint innovációk beépítésével és átgondoltabb életvitellel a Föld akár tízmilliárd ember eltartására is alkalmas lenne. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy minden szinten meghozzuk azokat a döntéseket, amelyekkel nem csak a gazdaság, de a hétköznapi életmód is fenntarthatóvá válik" - mondta el Antal Alexa. A változáshoz nem elég karba tett kézzel várnunk a kormányzati intézkedéseket, a saját környezetében mindenki hozzájárulhat egyéni lábnyoma mérsékléséhez.


Az egyik legfontosabb lépés az étkezésünk ésszerűbbé és fenntarthatóvá tétele lenne: a külföldről importált termékek helyett keressük fel rendszeresen a helyi piacokat, és őstermelőktől vásároljunk hazai portékát. Ezek a termékek nem csak frissebbek és egészségesebbek, de a szállítás és a csomagolás miatti környezeti terhelésük jóval alacsonyabb. Keressük a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, és ebből főzzünk magunknak ahelyett, hogy készételeket vásárolnánk. A lakásunk megfelelő szigetelése is segíti, hogy kevesebb energiával elérjük a kívánt hőfokot - ez nem csak a pénztárcánkat tehermentesíti, de a környezetünket is. Fenntartható módon élni a fogyasztásorientált, nyitott piacú társadalomban különösen nagy kihívás, a legfontosabbak mégis az olyan banálisnak tűnő lépések lennének, mint hogy például ne vásároljuk kilószámra a ruhákat, vagy ne cserélgessük néhány havonta a televíziónkat és az autónkat még akkor se, ha egyébként anyagilag megengedhetnénk magunknak. Összességében egy tudatos, felelősebb életvitelre van szükség ahhoz, hogy a világot a mai szépségében adhassuk tovább a következő generációknak.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+7, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az erősen felhős ég mellett többfelé várható eső, záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag