Nekünk csak desszert, de a trópusi égövön nagyjából 400 millió ember számára alapvető élelmiszer a banán . Egy, a 90-es években felbukkant új gombatörzs azonban akár ki is írthatja a gyümölcsöt - írja az index.hu.
Amit mi banán alatt értünk, az valójában csak egy a több mint ezer alfaj közül: a becsületes neve Cavendish banán, és a kereskedelmi forgalomba kerülő, illetve úgy általában a termesztő országokat elhagyó gyümölcsöknek a 99 százalékát ez adja. Ez azonban nem mindig volt így: a 20. század első felében egy másik fajta, a Gros Michel banán dominált a piacon. A Gros Michelt aztán az 1950-es években egy gombafertőzés egész Latin-Amerikában kiirtotta. A vészt Panama-betegségnek nevezték el. A Cavendish immúnis volt a fertőzésre, így átvehette a helyét az ültetvényeken, ám a 90-es években felbukkant új gombatörzs ellen nem védett se a Cavendish, de más variáció a banánból.
Nagy a veszély
A Fusarium oxysporum nevű gomba, ami a földben él, a banán gyökerét támadja meg, és gyakorlatilag megfojtja a növényt azzal, hogy megakadályozza, hogy vizet és egyéb tápanyagokat vegyen fel a talajból. A Fusarium 90-es években megjelent új verziója a TR4 nevet kapta. Hatástalanok ellene a különféle rovarirtó szerek, és a spórái a földben akár 40 évig is életképesek maradnak. Vagyis ha a fertőzés megjelenik egy ültetvényen, ott belátható időn belül nem terem újra banán. A gomba egyébként lassú gyilkos, a fertőzésnek akár 9 hónapra is szüksége lehet hogy megöljön egy növényt és elkezdjen tovább terjedni.
Lenne megoldás, de nem használjuk
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A megoldás a problémára már évek óta létezik, de nem használják, mert az emberek általában félnek tőle - ez pedig a GMO . 2004-ben egy ausztrál tudós, James Dale, a brisbane-i Queensland Egyetem professzora egy Délkelet-Ázsiában honos, vadon termő banánfaj, a Musa acuminata malaccensis vizsgálatakor fedezte fel, hogy az ellenáll az új TR4-es gomba okozta betegségnek. A tudósnak sikerült azonosítani és izolálni a gént, ami a természetes védelmet adja a gomba ellen, ezt Dale RGA2-nek nevezte el.
Nyolc évnyi kísérletezésbe telt, mire génmanipulációval sikerült az RGA2-t bevinni a Cavendish-banánba, és létrehozni a TR4-nek ellenálló verziót belőle. Újabb háromba, míg végigfutott az összes teszt, és bizonyította, hogy az új Cavendish-variáció tényleg védett a gombafertőzéssel szemben. A szigorú ausztrál szabályok értelmében Dale azonban arra sem kapott engedélyt, hogy a génmódosított banánt emberi fogyasztási tesztnek vesse alá, magyarul megkóstolja. Azt tudjuk tehát, hogy a Panam-betegséget átvészeli, de azt nem, hogy finom-e. És még ha az is lenne, génmanipulált növényként nem kerülhetne a piacra.
Legjobban: