A vesebetegek diétás kezelése

Több olyan vesebetegség van, melynek kezelésében a gyógyszeres terápia mellett a diéta is lényeges szerepet játszik. A diagnózis megállapítása után a legfontosabb a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás.

Minél változatosabb étrend- és menüösszeállítás, gyakori étkezések bevezetése, egyszerre kis mennyiségek fogyasztása, minden túlzás elkerülése.
A diétás kezelés bevezetésére akkor kerül sor, amikor az a cél, hogy helyreállítsuk a tápláltsági állapotot, pótoljuk a vizelettel ürülő fehérjéket, megelőzzük, illetve csökkentsük a vizenyő kialakulásának lehetőségét, befolyásoljuk a vérnyomást.
Az idült vesegyulladásban, elsősorban magas vérnyomás észlelésekor a legfontosabb a sószegény étrend bevezetése, mely azt jelenti, hogy a táplálékkal naponta bevitt só mennyisége nem haladhatja meg a 3 g-ot.
A különbőző életkorban és eltérő vesebetegségeknél (pl.cukorbetegség következtében fellépő nefrózis szindróma esetében, melyre többek között a bokaduzzanat, a nagymértékű fehérjevizelés, tehát habos jellegű vizelet ürítése, a vérzsírértékek emelkedése és magas vérnyomásértékek a jellemzőek), a bőséges energia- és fehérjebevitellel az elvesztett plazmafehérje pótlása a fő feladat. A jelentős mennyiségű energiabevitel elsősorban a bőségesen fogyasztott fehérjékből és szénhidrátokból származik: gyümölcsök, zöldségfélék, főzelékfélék, burgonya. A szervezet akkor tudja jól felhasználni a fehérjét, ha ennek 70 százaléka származik értékes, és 30 százaléka kevésbé értékes fehérjeforrásokból. Az állati eredetű fehérjéket nevezzük értékes fehérjéknek, a növényi eredetű fehérjék pedig a kevésbé értékes fehérjeforrások közé tartoznak.

Idült veseelégtelenségben (melyre az igen meggyengült veseműködésre utaló tünetek és panaszok, valamint a veseműködésére jellemző ún. retenciós értékek kóros emelkedése jellemző), szintén igen lényeges a megfelelő diéta alkalmazása.
A veseelégtelenség igen kedvezően befolyásolható a csökkentett fehérjetartalmú diéta ( 40 g/nap ) bevezetésével, melynek hatására csökken a vérnyomás, valamint a szívgyengeség kifejlődésének veszélye. A csökkentett fehérjebevitel akkor hatásosabb, ha a táplálékban megkapott része főleg biológiailag értékes fehérjékből áll, és egyben foszforszegény is.
Az étrendet úgy kell összeállítani, hogy az energia jelentős része szénhirátokból származzék, azaz bőségesen legyenek jelen a zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök és rizs. A zsírforrások közül a növényi eredetűek a megengedettek: margarin, étolaj. Az állati eredetű zsírok (sertés- és libazsír, szalonna) és a zsírban gazdag tejtermékek (sajtok, tejföl) kerülendők.
Az idült veseelégtelenségben szenvedő betegek számára vitaminok fokozott pótlására van szükség (C-vitamin, folsav, D-vitamin). A diéta fontos része a foszforszegény étrend (600mg/nap) alkalmazása kalciumkészítmények bevitele mellett.
A művesekezelésben részesülő beteg jelentősen több fehérjét fogyaszthat. Itt is fontos szempont, hogy a fehérjének több mint fele származzék a nagy biológiai értékű fehérjeforrásokból. A fehérjeszükséglet növekedésének az a magyarázata, hogy a művesekezeléskor átmenetileg fokozódik a fehérjebontás a szervezetben, és az egyensúly visszaállítása érdekében van szükség a nagyobb bevitelre. A fehérje megfelelő hasznosítása csak akkor következik be, ha a táplálék elegendő energiát is szállít, elsősorban szénhidrátok, kisebb mértékben zsírok formájában. Lényeges a vitaminok és a kalcium pótlása, a folyadék- és foszforbevitel csökkentése.
A veseátültetés utáni étrend rendkívül egyéni, és függ az alkalmazott gyógyszeres kezeléstől. Általában a só- és zsírszegény, megfelelő energia- és fehérjetartalmú diéta jön szóba.
A vesekövesség esetében általános szabály a bő folyadékbevitel (naponta több mint 3 liter), a fehérjemennyiség mérséklése, valamint a kalcium-bevitel fokozása. Igen fontos azon betegeknél, akik már ürítettek vesekövet, hogy minden étkezéskor élelmirostban gazdag táplálékokat vagy étkezési korpát fogyasszanak.
A vesebetegek kezelésében és gondozásában, valamint a vesebetegség előrehaladásának lassításában tehát igen lényeges szerepe van a megfelelő étrendi megszorításoknak, de természetesen a jó eredmények csak a beteg, a kezelőorvos és a diétás nővér hatékony együttműködése révén érhetők el.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+17, +22 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a napos időszakok mellett növekedni kezdenek a gomolyfelhők, egy-egy zápor is kialakulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag