Egymással egyidőben az Alzheimer-kór két lehetséges kezelési módszeréről is beszámoltak: a sunderlandi egyetem kutatói egy infravörös fénnyel működő sisakot állítottak elő, míg kanadai fejlesztők az agy mélyebb rétegeinek elektromos stimulációjára szavaznak, igaz, erre krónikus testsúlykezelés közben jöttek rá, számolt be a BBC News.
A sunderlandi fejlesztők sisakját elméletileg elég napi 10 percet hordani ahhoz, hogy a benne elhelyezett, alacsony intenzitású infravörös világítóegységek kellő erősséggel tudják stimulálni az agysejtek fejlődését. A sisak jelentős változást is hozhat az Alzheimer-kór kezelésében, a jelenlegi módszerekkel ugyanis a memóriaveszteségeket nem lehet visszafordítani. A betegekkel végzett tesztek során kilenc páciensből nyolc mutatott valamilyen szintű fejlődést. Az egerekkel végzett kísérletek azt mutatják, hogy az infravörös fény jobb tanulási képességeket fejlesztettek ki az állatokban. Jelenleg száz, időskori memóriaproblémával küszködő pácienssel tesztelik a sisakot, publikálható eredményről egyelőre még nincsen hír.
Mindeközben kanadai doktorok egy csoportja azt a felfedezést tette, hogy az agy mélyebb területeinek elektromos stimulációja javíthatja a memóriát. A DBS ( deep brain stimulation )-nek nevezett módszer alkalmazásával az elhízottság egy krónikus fázisában lévő pácienst kezeltek, aki ennek során gyermekkorának emlékeit élte újra igen élénken. A még kifejezette kezdeti fázisban lévő kutatás eredménye az Annals of Neurology szaklapban jelent meg és akár még nyílt utat is adhat annak, hogy elektromos stimulációval kezeljék az Alzheimer-kórt. A kutatás vezetője, Andres Lozano professzor azonban nem győzte hangsúlyozni, hogy egyszeri, előre teljességgel megjósolhatatlan esetről van szó.
Mélyagyi stimulációval eddig csak bizonyos sikerszázalékkal sikerült Parkinson-kórt, súlyosabb testi fájdalmakat, klaszter-fejfájást, valamint depressziót gyógyítani. Ez a technika sebészi beavatkozást igényel - elektródákat kell beültetni az agyba, pontosabban a hipotalamuszba - amikor ezt stimulálják, a páciens emlékeket él újra. A kísérlet későbbi fázisaiból kiderült, hogy három hétnyi stimuláció után a páciens sokkal jobban képes teljesíteni memóriateszteken. Egy év elteltével az derült ki, hogy a páciens akkor képes ugyanolyan jó eredményeket elérni, ha a beültetett elektródákat stimulálják. Lozano és kollégái hat pácienssel végeznek egy kezdeti kutatást, azt vizsgálva, hogy a DBS mennyire segíthet a korai Alzheimer kezelése során.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: