Ha tudni akarja, miért kellemetlen néha a reggeli puszi...

Az élet szagokkal jár...

A reggeli szájszag (átmeneti vagy fiziológiai halitózis) minden életkorban előfordulhat, de nem kortól független jelenség. A kisbabák és tipegő korúak üde tejes leheletét leszámítva a szájszag csaknem mindig kellemetlen. Már a négy-öt éves kisgyerekek reggeli ébredése után is lehet érezni a reggeli puszinál, hogy alvás utáni levegő árad a csöppség szájából. A korral a jelenség csak erősödik.
Csak nagyon kevesen ébrednek szájszag nélkül. Olyan ez, mint az izzadság. Nem mindenkinél érezhető egyformán, és szaga is eltér. Függ a nyelv érdességétől, a nyál egyéni összetételétől, a nyáltermelés mértékétől, a száj baktériumflórájától vagy attól, hogy nyitott vagy zárt szájjal alszik az illető. A többség bizony zárt szájjal alszik. Ezzel van összefüggésben az is, hogy sokszor napközben is kialakulhat a rossz lehelet, ha egyedül teszünk-veszünk, s nem beszélünk senkivel. Annak ellenére, hogy szájüregünk és fogaink egészségesek, és rendszeresen mosunk fogat. Vajon miért?

A száj albérlői, az anaerob baktériumok

A szájban normálisan milliónyi baktérium él. Többségük jelenléte hasznos, hiszen segítenek az emésztésben, az ételmaradékok elpusztításában. Ha a száj természetes baktériumflórájának egyensúlya felborul, elképzelhető, hogy olyan szájszag alakul ki, ami valóban kóros folyamatokra utal. Általában azonban nem ez a jellemző. Egyszerűen csupán az történik, hogy ha két étkezés és fogmosás között a szájat zárva tartjuk, nem szellőzik, és ez kedvező életfeltételeket biztosít a természetesen jelenlevő, életükhöz oxigént nem igénylő, úgynevezett anaerob fehérjebontó baktériumoknak. Az elszaporodó baktériumok enzimeik segítségével elkezdik feldolgozni a mégoly gondos fogmosás ellenére ott maradó ételmaradékokat, főként fehérjéket. A fehérjebontás során keletkező kénvegyületek akár néhány óra alatt olyan koncentrációt érnek el, ami már kellemetlen szájszagként érzékelhető. A szájszag kialakulásának másik lényeges tényezője a nyálképződés. Napközben a képződő nyál a szájüreget tisztítja, átmossa, és nem engedi elszaporodni az anaerob baktériumokat. Fogat is gyakrabban moshatunk az étkezések után, így nem alakul ki olyan könnyen a szájszag. Éjjel azonban csökken a nyáltermelés, a száraz szájban fokozott a baktériumok szaporodása és működése.

Mit lehet tenni a (reggeli) szájszag ellen?

Először is nagyon alapos, legalább 3-5 perces fogmosás szükséges, utána fogselyemmel, speciális kefével a fogközöket is alaposan meg kell tisztítani, hogy a fellelhető összes ételmaradékot és lepedéket alaposan eltávolítsuk. (A gondos tisztítás mindenféle fogpótlásra vagy fogszabályozóra is érvényes.)

Ezután következhet a nyelvtisztítás, amiről eddig elfeledkeztünk! A nyálban tenyésző baktériumok előszeretettel telepszenek meg az ételmaradékok környékén, a fogínyhez közel és a nyelvháton, melynek felszíne korántsem sima, mivel ízlelőbimbók, papillák ülnek rajta. Ezek körül is sok ételmaradék marad, ezért a szájüregi baktériumok 60-80 százaléka itt, ezek között, a nyelvhát hátsó részén tanyázik. A nyelv felszínéről kávéskanállal vagy nyelvtisztítóval szedjük le a lepedéket.
Végül jöhet a szájvíz, ami, ha gargarizálunk vele, oda is eljut, ahol egyéb eszközeinkkel nem férünk hozzá a szennyeződés eltávolításához, fertőtleníti torok és a nyelv hátsó részének eldugott sarkait is. Az alkoholos oldatok jól hatnak ugyan, de elősegítik a szájszárazságot, ezért nem mindenkinél válnak be, ráadásul a baktériumflóra egyensúlyát felborítva gombák elszaporodásának kedvezhetnek. Szájszárazság ellen érdemes lefekvés előtt inni egy keveset, illetve egy pohár vizet az ágy mellé készíteni. Ám ezek az intézkedések még így is csak ideig-óráig hatnak, inkább csak enyhítenek a gondon. A legjobb az volna, ha üde lehelettel köszönthetnénk a reggelt, és természetesen családtagjainkat! Miután a szájszagot okozó baktériumokat már ismerjük, akad ellenük módszer is.