Fogszabályozás és állcsontortopédia

Talán nem vagyunk igazán tudatában, hogy a fogazat milyen fontos szerepet játszik életünkben. Pedig befolyásolja az arc harmóniáját, a beszéd és az artikuláció módját, mimikánkat, evvel személyiségünk egyéni kisugárzását.

Voltaképp a fogazat az életminőség része, önértékelésünk szimbólikus jelzője. A szép, szabályos, atraktív fogazat a társadalmi kommunikációban egészséget és életörömöt sugároz.
Széles körben elterjedt tévhit a fogszabályozást magát "kozmetológiának" tekinteni. A fogtorlódások, a fogak közötti rések, valamint az állcsontok egymáshoz képest rendellenes helyzete valóban megzavarják az arc egészének harmóniáját, pontosabban annak esztétikáját. A kozmetika azonban "szépítőszerekkel" végzett arcbőr kezelési eljárás, amely megdőlt fogak helyzetén vagy hibás állcsontpozíciókon nem tud változtatni. Másrészt az esztétika semmiképp nem kozmetika, annál több és bonyolultabb dolog. Az archarmónia az esztétikus fogsorokkal physiognomiai funkciót tölt be, amely nem csak az egyén pszihéjére van hatással, hanem embertársaira is. A fogszabályozás javallatára azonban orvosi indokok alapján kerül sor. Az állcsontorthopediai beavatkozásokat is medicinális aspektusok indokolják. A fogszabályozó vagy állcsontorthopediai kezelés végeredménye úgyszólván mindíg, járulékosan a paciens arcának esztétikai javulásávát is eredményezi. Ez utóbbi sajátosság miatt hajlamosak számosan a fogszabályozást a kozmetológiához hasonlítani.
Mi is akkor a fogszabályozás valójában? A fogszabályozás mindenekelött megelőzés, a fogmegtartás egyik módja. Csak a szabályos fogsor teszi igazából lehetővé a fogazat könnyű tisztulását és az egyszerű szájhigénét. A rendezetlen fogazatban a lepedék megtapadása fokozott, így a normális rágás hiányában a fogak ún. öntisztuló képessége szenved súlyos zavart, ami a fogszuvasodás és a fogágybetegségek kialakulása szempontjából úgyszólván elháríthatatlan rizikó tényező. A kiálló, előreálló metszők (ún. "kapafogak") baleseti sérülése, letöréséne hússzor nagyobb kockázati tényezőt jelent 10-14 éves korban, a normális tengelyállású frontfogakhoz képest. Kizárólag az egymáshoz képest megfelelően álló fogak és az így korrekt módon záródó fogsor teszi lehetővé az egyes fogak túlterhelődésének elkerülését, a fájdalmas állkapocsizületi problémák megjelenését. A harapási komfort hiányára bizonyítottan visszavezethető a fejfájások számottevő része. A kielégítetlen metsző- és örlőmozgások az inkoplett falatképzés következtében atípusos nyelési- és tápfelvételi kényszert és szokásokat alakítanak ki. A rágási zavarok közismerten az emésztőrendszeri és az általános tápláltsági -ezáltal egészségi- állapotra is kihatással lehetnek. A rágószerv kóros állapota többnyire a fonáció zavarával jár, valamint a beszédkészség rendellenességeit is okozhatja. Végül elkeserítő, hogy a fogazati esztétika hiánya bizonyítottan a társadalmi beilleszkedés és a szociális kommunikáció pszichés zavaraival jár.
A fogszabályozó kezelés célja a fogazat zavartalan funkciójú összerendezése és a fogak sorbarendezése által esztétikussá is váló rágószerv élethossziglani megtartása, a normális funkció létrehozása révén. A funktionálisan és ezáltal esztétikailag is optimális rágószerv egysége tehát hosszú távú. Ezen állapot eléréséért a kezelést vállaló paciens individuálisan, családja és környezete áttételesen "nagyra becsüli rágószerve értékét", annak ápolására és megtartására (tudományosan bizonyítottan) az átlagot magasan meghaladó figyelmet szentel. A fogszabályozó kezelés után a paciens tudatában a saját fog birtoklása felértékelődik. A fogpótlásokkal szemben averzió alakul ki bennük, ellentétben azoknak a "kultúrájával", akik a "sebaj, majd megcsináltatom a rossz fogaimat" alapon felmentik magukat a fogazatukkal való törődés alól. A viszonylag hosszú fogszabályozó kezelések során inkorporálódott szájhigénés öntudat tartós és erősebb, mint amit pl. szájhigénés hirdetésekkel, havi kampányokkal és divatos ún. kommunális projectekkel el lehet érni. Felmérés szerint hazánkban a csak serdülők 5.1%-ának a fogazata ép, és a fogszuvasodástól mentes, addig rögzített fogszabályzó készülékekkel kezeltek körében ez az arány nagyságrenddel kedvezőbb: 46%. Végezetül a legérdekesebb, hogy az ép és egészséges fogazat iránti igényt a fogakkal való törődést a fogszabályozó kezelésen átesett gyermekek felnőtt korukban utódaikra -amerikai többkorosztályos felmérések szerint- áttestálják, ezért a fogszabályozásra fordított erőfeszítések hatása a generációkon át követhető volt. Meglepő de ez az effektus nem volt kapcsolatban a vizsgált csoportok szociális helyzetével.
Szakmai körökben régebb óta tudott, hogy a fogszuvasodás elterjedtségének lassan csökkenő trendjét -gyermekkorban- felváltani látszanak a rágószervi rendellenességek. Sajnálatos, hogy a csökkenő születésszám ellenére a harapási és állcsontrendellenességek száma és súlyossága egyre fokozódó tendenciát mutat. A széleskörű vizsgálatok azt is felfedték hogy a szájüregben valamilyen harapási rendellenesség a leggyakrabban előforduló gyermekkori probléma mind tej, mind vegyes, mind maradó fogazatban egyaránt! A szuvasodás létrejöttével ellentétben ezek kóroka nem külső eredetü, hanem bonyolult, soktényezősen meghatározott belső -genetikai, hormonális, funktionális alkati stb.- okokkal definiálható rendellenességek. Az érintett nem hibáztatható, hogy nem használt fogkefét, fogpasztát és nem "ápolta" fogait. Ezek az elváltozások orvosi beavatkozás nélkül többnyire nem kompenzálhatók, súlyos megjelenési formájuk feltartóztathatatlan. Minden korai beavatkozás, ún. amely egy rágószervi rendellenesség (szaknyelven: dysgnathia) kifejlődését megakadályozza prevenció. Az ilyen kisgyermekkori ún. inerceptív kezelések a fogszabályozás és állcsontortopédia területén rendkívüli jelentőséggel bírnak. Gyermekfogászati beutaló, vagy más jelzés esetén, ne tétovázzunk szakorvoshoz fordulni, mert a növekedés lezárulása után az elszalasztott lehetőség többnyire csak műtéti úton rendezhető. Ne feledjük, hogy a dysgnathiák olyan kóros állapotok, amelyek tartós fennállássuk révén számos és súlyos következményes megbetegedést vonnak maguk után. A rágószervi rendellenességek gyermekkóri rendezésének már vázolt elsődleges jelentősége egyben a következmények elhárítását is jelenti. Érdemes tehát gyermekeink fogszabályozásáért a generációkra kiható esetleges anyagi áladozatot is vállalnunk.

Értékelje a cikket!

Hirdetés

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Melegfront

Maximum:
+7, +14 °C
Minimum:
+4, +9 °C

Hazánkban kedden délelőtt túlnyomóan erősen felhős, borult lesz az ég, a Dunántúlon többfelé lehet eső, zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag