Az egész világon, így hazánkban is népbetegség a parodontózis (parodontitis), vagyis az a folyamat, amelynek során - a fogmedercsont, azaz a felső és az alsó állkapocs-csont leépülése következtében - a fogak kilazulhatnak. A foglazulás röntgennel is kimutatható, ám az a nagyobb baj, amikor a fogak kilazulása már fizikális vizsgálattal is észlelhető.
Ez a probléma időskorban már a természetes élettani folyamat következtében alakul ki, de sajnos - nem is ritkán - fiatalabb korban is előfordul (a többi közt cukorbetegség, krónikus ínygyulladás vagy más hajlamosító tényező miatt). Éppen ezért rendkívül fontos, hogy akinek ínygyulladása van, ne várja meg, amíg a gyulladás krónikussá válik, hanem már az első panaszok jelentkezésekor forduljon fogorvoshoz! Az ínygyulladások megelőzésében, kezelésében fontos szerepe van a gyakori, helyesen végzett fogmosásnak: reggel és este, valamint étkezések után érdemes alaposan, függőleges irányban, a külső-belső fogfelszíneket az ínytől a fogak rágófelülete felé, valamint a rágófelszíneket fogkefével megtisztítani. A szabályosan végzett fogmosás legalább öt percig tart. Fontos, hogy a foglepedéket rendesen eltávolítsuk, és nagyon ajánlatos, hogy mindenki félévente eltávolíttassa a fogorvossal a fogköveit.
A csont leépülése ellenőrizhető, ugyanis már enyhébb esetben is a fogorvos szondával le tudja mérni az íny és a fog között, hogy milyen mértékű a csontveszteség. Ezt tasakmélység-mérésnek nevezik. A tasak azért alakulhat ki a fog és az íny között, mert nincs megfelelő csontos alap, így ott a lepedékkel és a nyállal bekerült baktériumok gyulladást okozhatnak, s még inkább lebonthatják a csontot. A következmény pedig a foglazulás, majd a fogak elvesztése. A tasakokat rendszeresen ki kell tisztíttatni a fogorvossal, ezért is fontos, hogy a fogpótlásokat fogorvos készítse és ellenőrizze, és ne az ismerős vagy a házban lakó fogtechnikus!
Ekkor már komplikáltabb fogpótlás szükséges, ráadásul a sorvégi foghiányt már nem lehet rögzített pótlással megoldani, csak kivehetővel, ami - lássuk be - nem az emberek vágyálma. Másik lehetőség sorvégi foghiány esetén a fogbeültetés, ami bizonyos feltételekhez kötött, drágább megoldás. Foglazulás esetén nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, hiszen ilyenkor még van lehetőség a kilazult fogak rögzítésére. Egyik megoldás a meglévő fogak sínezése. Ez azt jelenti, hogy valamilyen fix egységbe foglalják a fogakat, és ez az egység rögzíti a kilazult fogakat is. Ha néhány fog meglazult, akkor azokat, valamint a velük szomszédos, még nem laza fogakat lecsiszolja a fogorvos, és koronákkal egybeöntve rögzíti az egészet. Ilyen esetben természetesen még fokozottabb hangsúlyt kell helyezni a fogmosásra, a fogak alapos tisztítására - ám a fogak így még hosszú éveken keresztül a szájban maradhatnak.
Főleg kisgyermekeknél gyakori, hogy olyan balesetet szenvednek biciklizés, hintázás stb. közben, ami miatt kilazul egy vagy több foguk. Ilyenkor általában nem kell eltávolítani az érintett foga(ka)t, hanem helyben rögzíti a fogorvos, hiszen gyerekkorban a fog még becsontosodik. Máskor ezeket a sérülés miatt kilazult fogakat úgynevezett drótligatúrával (drótokkal) köti össze a fogorvos a csontosodás bekövetkeztéig. Ez természetesen csak gyerekkorban jelenthet megoldást.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kor előrehaladtával általában az első alsó fogak mozdulnak ki először, hiszen ott a fogkőképződés is fokozottabb, s ezáltal erősebb a sorvadás. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy a fogak hátsó felszínét speciálisan kialakítva a fogakat fényre keményedő anyaggal sínszerűen összefogja, rögzítse a fogorvos. Ez esztétikailag elfogadható megoldás, hiszen nem látszik, fogszínű anyagból készíthető, ráadásul ha a beteg rendesen tisztítja a fogát és az előírt időközönként a fogorvossal eltávolíttatja a fogköveket, akkor évtizedekkel is meghosszabbítható a fogak szájban maradása.
Ilyenkor be kell tartani a fogorvos utasításait, és háromhavonta mindenképpen fel kell keresni az orvost, hogy a fogakat megtisztítsa a lepedéktől és a fogkőtől. Van olyan páciensem, akinek már több mint tizenkét éve rögzítettem ezzel az eljárással az alsó frontfogait, és ma is rendszeresen funkcionálnak ezek a fogak - igaz, az illető rendkívüli figyelmet fordít a fogápolásra és az előírt kontrollvizsgálatokra. Az így rögzített fogakkal egyébként nyugodtan lehet rágni, almába harapni, de a csontrágcsálás nem ajánlatos.
A kilazult fogak csontpótló anyagokkal is rögzíthetők.
A csontpótló anyagokkal történő eljárás drágább megoldás, érzéstelenítésben történik, esetleg utófájdalom is jelentkezhet, mert ez már kisebb műtéti beavatkozás. 2000. december
Legjobban: