Tényleg fogyhatunk a sajttól?

Hogyan lehet az, hogy Franciaországban kevesebb szív- és érrendszeri problémát és vékonyabb csípőket láthatunk a világ többi pontjánál annak ellenére, hogy bizony sokkal több telített zsírt fogyasztanak? Eddig sokan írták azt, hogy "biztos a bor és az életmód tehet róla", de egy, a Journal of Agricultural and Food Chemistryben publikált tanulmány úgy véli: erről a sajt tehet.

A kutatáshoz két csoport vizelet- és székletmintáit hasonlították össze: az egyik csoport étrendjében sok sajtféle szerepelt, a másikéban szinte semennyi. Azok mintáiban, akik több sajtot fogyasztottak, jelentősen több butirátot észleltek: ez pedig egy olyan rövid láncú zsírsav, amelyet a beleinkben lévő baktériumok termelnek. A magasabb butirátszint pedig magával vonja a jelentősebb kisebb "rossz" LDL-koleszterinszintet. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy a sajt jobb hatással van szívünkre, mint a többi tejféleség.
Ugyan a tudomány még nem fedte fel teljesen azt, hogy a butirát pontosan miként is hat szervezetünkre, egyes állatkísérletek elemzései során kiderült, hogy ezen zsírsav hatására fejlődik az inzulinérzékenység, felgyorsul azanyagcsereés a gyulladást okozó oxidációs stressz hatása is csökken, nyilatkozta Morten R. Clausen, a tanulmány egyik szerzője. A kutatás ráadásul hivatkozza a Diabetes szakfolyóirat egy 2009-es kutatását is, amely szerint a butirátnak lehet köze a fogyáshoz.
Fontos azonban tudnunk, hogy ahány sajt, annyi hatás: szervezetünkre pedig az olyan érettebb sajtok hatnak a legkedvezőbben, mint a cheddar, a parmezán vagy a gruyére. A butirát ugyanis két helyről származhat: vagy közvetlenül a sajtokból, vagy pedig bélbaktériumainkból, bizonyos ételek fogyaszását követően. Mindkét esetben az érettebb sajtok juttatnak minket nagyobb butirátszinthez, ha ez a cél, a fiatalabb, kevésbé érett sajtokról érdemes megfeledkeznünk.
Érdemes érettebb sajtokat választani

Érdemes érettebb sajtokat választani

Érdemes azt is tudni, hogy az érettebb sajtok sokkal aktívabb proteolízist váltanak ki: ez az a folyamat, amikor a fehérjék peptidekké és aminosavakká bomlanak le. Ennek hatására szénhidrát- és lipid-anyagcserénk tempója is megváltozik és jóval kevesebb haszsír gyülemlik fel szervezetünkben.
A kutatás eredményei nemcsak a már említett 2009-es kutatással vágnak egybe, hanem egy 2011-es vizsgálatéval is, amely szerint LDL-koleszterinszintünk csökken, ha zsírszükségletünket nem vajból, hanem sajtból fedezzük. Egy, az American Journal of Clinical Nutritionben publikált tanulmány pedig arra is rámutat, hogy jelentősebb sajtfogyasztás hatására tényleg fogyhatunk.
Ez a kutatók szerint azért van, mert a sajtot úgynevezett alacsony glikémiás indexű étrend részeként fogyasztották gyümcsökkel, zöldségekkel, húsokkal és teljes kiőrlésű ételekkel, magas glikémiás indexű feldolgozott és finomított szénhidrátok helyett.

Értékelje a cikket!

Üdvözlöm! A penészes sajtoknál ugyanígy fennáll ez a veszélyforrás?

Kedves Érdeklődő! Pontosan milyen veszélyforrásra gondol?

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+19, +26 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Hazánkban kedden délelőtt az ország nagy részén borult vagy erősen felhős lesz az ég, a déli határ mentén lehet szakadozottabb a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag