Idén második alkalommal hirdette meg az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetsége a lisztérzékenyek világnapját, melynek mottója: Talán Ön is?
E kételyt nem véletlenül fogalmazta meg az európai betegszervezet, hiszen a szakmai tapasztalatok szerint még mindig sokan kínlódnak magányosan e problémával, ahelyett, hogy bajukkal orvoshoz fordulnának. Ezért hívják fel ilyen módon is a figyelmet arra, hogy a betegség jóval gyakoribb a már felfedezett eseteknél. Ezt mutatja egy közelmúltban összegzett tudományos kutatás, amely szerint a lisztérzékenység előfordulása az európai népesség körében 1:100-150-re tehető - tájékoztatta portálunkat Bartos Tünde , a Lisztérzékenyek Országos Egyesületének pécsi csoport vezetője.
A hazai szervezet által kifüggesztett plakátokon három portré arra figyelmeztet, hogy a lisztérzékenység bármely életkorban, változatos tünetekkel jelentkezhet, de a baj az úgynevezett tipikus panaszok nélkül is diagnosztizálható. Ehhez azonban időben orvoshoz kell (kellene) fordulni.
A betegségre figyelmeztető világméretű kampány rövid múltra tekint vissza, hiszen annak elindításáról csupán 2005 szeptemberében döntöttek a skóciai Edinburgh-ban az európai szövetség közgyűlésének résztvevői. ( A szövetségnek 27 európai országból több mint 30 tagszervezete van, ezek kivétel nélkül betegképviseleti csoportok.)
A világnapot tavaly rendezték meg először, melyhez tizennyolc európai ország, köztük hazánk betegszervezete is csatlakozott. A közös cél pedig egyértelmű volt: a betegség ismertebbé tételén túl, a teljes állapotjavulást jelentő gluténmentes diéta szerepének hangsúlyozása.
A "Talán Ön is ?" idei mottó egyébként szerves folytatása a tavalyi, "Ha a kenyér árt neked" szlogenű rendezvénysorozat gondolatának - állítják a pécsi szervezők.
De mi is az a betegség, ami egy ilyen erőteljes nemzetközi kampány homlokterébe került?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A coeliakia elnevezés egy olyan élethosszig tartó autoimmun betegséget (állapotot) takar, amelyet a gabonafélékben (búza, árpa, rozs, zab) lévő glutén nevű fehérje okoz a genetikailag prediszponált emberek szervezetében.
A kórkép gyakorisága a nyugati világban egy százalék körüli, ami csak az unió tagországaiban 5-6 millió beteget jelent. A betegség felismerését viszont nehezíti, hogy változatos tünetekkel, szövődményekkel, társult kórképek kíséretében, vagy éppen észlelhető tünetek nélkül jelentkezhet.
A kezeletlen lisztérzékenységnek viszont súlyos következményei lehetnek. Ilyen jellemzően súlyos szövődmény lehet a fogyás, a vérszegénység, a csontritkulás, de jelentősen megnő az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak rizikófaktora is.
Emellett a hazai betegegyesület felhívja a figyelmet arra, hogy a Dermatitis herpetiformis Duhring a coeliakia egyik olyan speciális tüneteket okozó formája, amely a bőr felszínén jelentkező, hólyagos, viszkető kiütéssel járó betegségként jelenik meg.
A lisztérzékenység, illetve ez utóbbi bőrbetegség kizárólagos , azaz semmivel nem helyettesíthető terápiája a szigorú, élethosszig tartó gluténmentes diéta. Ez a fajta étkezés pedig a károsító gabonafélék teljes elhagyását és azok gluténmentes gabonafélékkel (kukorica, rizs, hajdina, kölesből őrölt lisztfélék) való helyettesítését jelenti.
A május közepén, két napon át tartó hazai lisztérzékenyek világnapján az ország több településén készül a hazai betegszervezet figyelemfelhívó akciók megrendezésével. Célja: hogy a társadalom minél szélesebb körben ismerje meg e láthatatlan betegséget, a gluténmentes diéta lényegét, fontosságát, és persze lehetőség szerint támogassa a lisztérzékeny betegeket éppen úgy, mint ahogy azt teszi a gyógyszeres terápiával kezelhető, krónikus betegségek esetében is.
2007-05-13 11:00
Forrás: Weborvos Erdei Éva
Legjobban: