Nagyapáink még bíztak a gyógyvizekben

Több mint víz

Sokat beszélünk a víz fontosságáról, szervezetünk folyadékháztartásában betöltött szerepéről, ma már legtöbb, kicsit is egészségtudatos ember tisztában van mindezzel. Ezúttal azonban nem a szomjoltásban kitűnő ivó-, forrás- vagy ásványvizekről lesz szó, hanem a vizeknek arról a csoportjáról, amelyek elsősorban nem erre a célra használatosak, hanem régóta ismert gyógyhatásukkal hoznak valamilyen bajra könnyebbséget. Egy víznyerőhely, forrás, fúrt kút vizét hosszas elemzések, hatásvizsgálatok után az alapján minősítik ásványvízzé vagy gyógyvízzé, hogy milyen az összetétele, mennyi az ásványianyag-tartalma, és milyen gyógyító hatása van. Az orvosi szakvélemény többéves fürdőorvosi tapasztalatok, statisztikai kimutatások, felszívódást mérő vizsgálatok után készülhet el.

A gyógyvizek egy részével valamilyen hiánybetegséget lehet kezelni, és van olyan is, amely a szervezet egyensúlyát helyreállítani képes, koncentrált, magas ásványisó-tartalommal rendelkezik. Az igazoltan gyógyító hatású gyógyvizek rendszeres fogyasztásához, az ivókúrához célszerű a kezelőorvos vagy a fürdőorvos tanácsát kikérni, hiszen az egyoldalú ásványianyag-többlet ugyanúgy felboríthatja a szervezet egyensúlyát, megzavarhatja a működését, mint valamely ásványi anyag, nyomelem tartós hiánya.

Poharazók

Magyarország gazdag ásványvizekben, hévizekben, amelynek forrásaihoz számos fürdőhely, gyógyhely települt. A gyógyfürdők mellett sokfelé találhatunk ivókutakat is, ahol az adott forrás vizét belsőleg is alkalmazhatják a gyógyulni vágyók. Ahogy az angliai Bathban vannak évszázadok óta nagy látogatottságú ivócsarnokok az ivókúrát tartók számára, úgy, ha kisebb hírnévnek örvendve is, de Magyarország számos pontján, Budapesten is több helyen vannak nyilvános kutak, poharazók, ahol hozzá lehet jutni a megfelelő gyógyvízhez. A felszívódást segíti, hogy az ivókúrát többnyire meleg vízzel végzik, és legjobb, ha nyugodt séta közben, lassan, kis kortyokban fogyasztja el a beteg az előírt mennyiséget. Az ivócsarnokok nagyapáink idején különösen nagy népszerűségnek örvendtek. Az 1930-as években évente több százezer pohárnyi fogyott el pl. a Rudas ivócsarnokában. A Juventus forrásnak fiatalító hatást tulajdonítottak, az Attila forrás vizét az emésztőrendszeri és epepanaszokra, a Hungáriáét pedig vesebántalmakra ajánlották.

Gyógyító itallap

Összetételük szerint a gyógyvizeket nyolc nagy csoportba osztják. Az alkalikus gyógyvizek főképp nátrium- és hidrokarbonát-ionokat, vagyis a jól ismert szódabikarbóna ionjait tartalmazzák. Gyomorsavtúltengés, gyomor-, bélhurut és légúti hurut esetén használják ivókúrára. Ilyen alkalikus víz található Bükkszéken, Kisterenyén, Nagyszénáson, Túrkevén, Békésen, Szolnokon, Tótkomlóson, Gyopárosfürdőn, Gyulán, Makón, Balfon és Szécsényben. A földes-meszes vizek fő alkotórészei a kalcium-, a magnézium- és a hidrokarbonát-ionok. Ilyen vizet adnak a budapesti Császár, Lukács, Rác, Rudas és Gellért fürdő egyes forrásai, hasonló, de hideg, szénsavas földes-meszes forrást találunk Balatonfüreden, Csopakon, Székesfehérváron, Kékkúton, Mohán.

A földes-meszes vizeket reumás betegek, ha pedig szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegek kezelésére használják. A kloridos, illetve konyhasós vizek nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Fürdőként reuma- és a női szervek betegségei esetén, ivókúrában pedig a nyálkahártyák hurutjaira ajánlják ezeket. Legfőbb lelőhelyei: Hajdúszoboszló, Debrecen, Pesterzsébet, Eger, Karcag, Sóshartyán és Cserkeszőllő. A keserűvizek szulfátiont, a glaubersós vizek ezen kívül főleg nátrium-, a keserűsós vizek magnéziumiont tartalmaznak. Alkalmi hashajtásra, rendszeresen a székelés könnyítésére, illetve hígítva a gyomor- bél-, máj- és epebetegségek esetén használják. E csoportba tartozik a Hunyadi János, az Igmándi, a Ferencz József és a Mira víz. A vastartalmú vizeket a vashiány okozta vérszegénység esetén alkalmazzák ivókúrára. Parádon a Clariss- és az István-forrás, és például a mohai Stefánia-forrás ilyen gyógyvíz. Kénes vizet adnak Budapesten az Imre, a Lukács és a Rudas fürdő egyes forrásai, Harkány, Parád, Erdőbénye, Aranyosfürdő, Balf több forrása, Hévíz és Mezőkövesd fúrt kútjai is. Reumásoknak és egyes bőrbetegségek esetén javasolják. A jódos-brómos-sós vizeket reuma, női betegségek és egyes bőrbetegségek esetén ajánlják. Hajdúszoboszlón és Debrecenben meleg, Pesterzsébeten hideg vizű források találhatók.

A jódos vizeket ivókúrára csak igen kis mennyiségekben rendelik, mert erőteljesen befolyásolja a pajzsmirigy működését. A radioaktív gyógyvizek rádiumiont és rádiumemanáció-gázt tartalmaznak. Fürdő, belégzés és ivókúra formájában is hatásosak. Fájdalomcsillapító hatásuk van, befolyásolják az anyagcserét és a belsőelválasztású mirigyek működését - ezért aztán régen fiatalító hatást tulajdonítottak nekik. Radioaktív vizek: a Rudas, az Imre és a Gellért-fürdő forráscsoportjai, Eger, Miskolc-Tapolca termálfürdői és a hévízi tó. A gyógyvizek egy részét palackozzák is, ezek gyógyszertárakban, drogériákban, sőt, ma már internetről házhoz szállítással is beszerezhetők. Nézzünk néhányat a legismertebbek közül!

Dél-budai kincsek

A gyógyvizet éhgyomorra, étkezés előtt fél-egy órával érdemes fogyasztani, bélhurutok kezelésére naponta 1-2 dl mennyiségben, kúraszerűen. Epehólyag-működési zavarok, máj- és cukorbetegség esetén naponta több részletben elosztva 2-3 dl elfogyasztása ajánlott. Fogyókúra esetén, elhízás ellen napi 3x1 dl-nyi gyógyvíz elfogyasztása javasolt a főétkezések után. Nem használható heveny gyomor- és bélhurut, savhiány, gyomor- és bélfekély, szívgyengeség, valamint hasmenés, hányás és más módon bekövetkezett jelentős folyadékvesztés esetén. A XI. kerületben több olyan vízlelőhely is található, amelynek vizét már hosszú ideje gyógyvízként tartják számon és alkalmazzák. Ilyen például a Hunyadi János gyógyvíz, amelyet 1862-ben fedeztek fel. A Sas-hegy alatt, a Sasadi-dűlőben kutat ásott egy gazda, de ivóvíz helyett keserűvíz tört fel. Egy posztókereskedő, Saxlehner András volt az első, aki felismerte a lehetőséget ebben, vizsgálatokat végeztetett, és miután megállapították a víz értékes ásványi összetételét, megvásárolta a területet. A glaubersós gyógyvizet Hunyadi János néven hozta forgalomba. Kezdettől hashajtásra és az enyhe bélhurutok gyógyítására használják. Az ajánlás szerint a gyógyvíz végigöblíti a bélfalat és leoldja a baktériumokat, a gyulladásos váladékot, és eltávolítja a széklettel. A béltisztítás eredményeként csökkennek a kellemetlen hurutos panaszok, a puffadás és a fájdalmak. Eredményesen alkalmazható erőlködés nélküli székletürítés elősegítésére, amely igen fontos agyi érbetegség, agyvérzés utáni állapotok, aranyérbetegség, érelmeszesedés, sérv esetén. A gyógyvíz hatásos kiegészítője egyes epehólyag-betegségek kezelésének és használata csökkenti az epekőképződés kockázatát is.

A Hunyadi János víz sikerén felbuzdulva a szomszédos telkek tulajdonosai is kutakat ásattak és maguk is megjelentek a piacon a különböző neveken forgalomba hozott ásványvizeikkel. Ezek közül egyedül a Hirschler Mór által alapított Ferenc József telep vize maradt meg egész napjainkig, Ferenc József keserűvíz néven. Ezt a gyógyvizet elsősorban székrekedésre, hashajtóként, valamint enyhe bélgyulladás kezelésére alkalmazzák, ajánlják a székrekedés következtében kifejlődött aranyérbetegség kezelésére is, valamint a székelés szabályozására, a végbél és alhasi szervek fájdalmas székeléssel járó megbetegedéseiben, sérv esetén. A Ferenc József keserűvíz rendszeres fogyasztása révén felgyorsult bélmozgás következtében gyorsabban halad át a bélcsatornán a táplálék, a fehérje- és zsírtartalmából kevesebb szívódik fel, ezért fogyókúra kiegészítőként, vagy elhízás ellen is alkalmazzák. Általában éhgyomorra ajánlják, de ez utóbbi esetben viszont a főétkezések után érdemes a gyógyvizet fogyasztani.

Gyógyhely a hegyen

Parádfürdőn gyógyvízmúzeum is van, ahol a világ számos országából gyűjtötték össze a kiállított félezernél is több palackot. Legtöbb helyen az ásványi anyagokban gazdag vizet külsőleg és belsőleg egyaránt használják, nemcsak kút, palackozóüzem, hanem fürdő, és idővel egész gyógyhely épült a források köré. Ilyen többek között Parád és környéke is, ahol mindezt (Bükkszékhez, Balatonfüredhez hasonlóan) páratlanul szép természeti környezet is vonzóvá teszi. A palackozott termékekről szólva a parádi víz története szemlélteti azt is, hogy nemegyszer a gyógyvizet szomjoltásra is alkalmas ásványvízként (is) hasznosítják. A parádi Károlyi kastély udvarán, a XIX. sz. végén a Vadakorma patak szabályozásakor Prihoda főkertész dinamittal robbantott és eközben talált rá a forrásra, amelyet Csevice II.-nek neveztek el. 1903-ban építettek fölé kutat, de eleinte csak időszakonként, helyi fogyasztásra használták a vizét.

A nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos ásványvíz gazdagon tartalmazza a mélységi kőzetek élettani szempontból nélkülözhetetlen sóit, nyomelemeit, ezért a szomjoltás mellett mineralizálja, azaz ásványi anyagokkal telíti a szervezetet. 1970-től a forrás vizét Parádi szénsavval dúsított ásványvízként palackozza az üzemeltető. Az ajánlás szerint alkalmas a folyadék- és sóveszteség gyors pótlására, és mivel nemcsak kalciumtartalma nagy, hanem fluor is található benne, elősegíti a csontok és fogak képződését, illetve megakadályozza azok pusztulását, ritkulását (terhesség, idős kor). Étkezés közben, kortyonként fogyasztva, csökkenti a savhiányos gyomor- és bélpanaszokat. Segíti a tápanyagok felszívódását és a szervezetben történő jobb hasznosítását, elősegíti a csontok és fogak képződését, illetve megakadályozza azok pusztulását, ritkulását (terhesség, idős kor). Étkezés közben, kortyonként fogyasztva, csökkenti a savhiányos gyomor- és bélpanaszokat. Segíti a tápanyagok felszívódását és a szervezetben történő jobb hasznosítását.

Mára Mira?

Jászkarajenő mellett 1920-as években találtak gyógyvízforrást, a Mira vizet. Ezt a glaubersós keserűvizet székrekedés ellen, illetve béltisztító, epehajtó hatása miatt alkalmazzák. Az anyagcserére gyakorolt hatását Halmy László professzor és munkatársai vizsgálatai is igazolták. Kutatásaik szerint nemcsak a súlycsökkentő diéta eredményességét segítette a Mira víz fogyasztása, hanem a négy hetes ivókúrát tartó csoport vérzsírértékei is jelentősen javultak, sőt, csökkent a vércukorszintjük is. A Mirát tehát érdemes lenne újból felfedezni, hiszen több civilizációs ártalom esetén jó hatású: ajánlható fogyókúra kiegészítéseként is, és csökkenthető vele az elhízás következményeként kialakuló, súlyos szív-és érrendszeri kockázatot jelentő magas vércukor- és koleszterinszint is.

Pesti poharazók

A Szt. Lukács Gyógyfürdő - Szt. Lukács Ivókútja és a Széchenyi Gyógyfürdő - Szent István Ivókútja vizét idült gyomorhurut, gyomorfekély, bélhurut, gyomorsav túltengés, a vesemedence és a húgyutak idült gyulladásai, a vesekőbetegségek egyes formái, a légzőszervek idült hurutjai esetén, a csontrendszer mészhiánnyal járó állapotainak megelőzésére, kezelésére, a köszvényes anyagcserezavar befolyásolására, az epehólyag és epeutak egyes megbetegedéseinél az epeürülés elősegítésére javallják.

Ez is érdekelheti

ételmérgezés

Ételmérgezés: ettől függ, meddig tart

hányás-hasmenés

Hányás, hasmenés: mi segíthet?

Anyagcsere

Ilyen az élet Crohn-betegként

Veszélyben

Algákkal kezelnék a bélgyulladást szegedi kutatók

A Rudas Ivókút Juventus gyógyvíz gyógyjavallata szerint csökkentett savelválasztással járó idült gyomorhurut, vesemedence és a húgyutak idült gyulladásai, a köszvényes anyagcserezavar befolyásolása, a vesekőbetegség egyes formái, vérkeringési zavarok, érelmeszesedés, a nők változókori panaszainak enyhítése a szervezet korai öregedése ellen alkalmazható. A Rudas Attila gyógyvize idült gyomorhurut, idült gyomorfekély, idült bélhurut, a légzőszerv idült hurutjai esetén illetve a csontrendszer mészhiánnyal járó állapotainak megelőzése és kezelése céljából javasolt. A Rudas fürdő Hungária gyógyvíz gyomorsav túltengés, fokozott savelválasztással járó idült gyomorhurut, a csontrendszer mészhiánnyal járó állapotainak megelőzése és kezelése esetén ajánlott. Az ivókúra előtt kérjen tanácsot a kezelőorvosától!