A GfK étkezési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint 2005-höz képest jelentősen megnőtt azok aránya, akik fő étkezése az ebéd helyett a vacsora, illetve a magyarok közel harmada bevallottan rendszertelenül étkezik.
A magyar lakosság étkezési szokásai az életmódváltozással folyamatosan formálódnak. Jelenleg minden második ember vallja azt, hogy napjában háromszor eszik, az ennél gyakrabban étkezők aránya pedig folyamatosan növekszik. Ebből arra lehet következtetni, hogy a köztes étkezések és a snack-fogyasztás, vagyis a fő étkezések közötti nassolás jelentősége növekszik - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. A piackutató kétévente vizsgálja a magyarországi étkezési szokásokat.
A legfrissebb étkezési szokásokat mutató adatok szerint a magyar felnőttek 31 százaléka rendszertelenül eszik. A fő étkezések közül továbbra is az ebéd az, amelyet a többség nem hagy ki, bár jelentősége 2005-höz képest jelentősen csökkent a vacsorát előnyben részesítők javára: míg 2005-ben a megkérdezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka tartotta a vacsorát fő étkezésnek, ez az arány 2007-ben 64 százalék és 36 százalékra változott.
A 2005. évvel összevetve többen vannak azok, akik soha nem reggeliznek (9 százalék). A többség - 53 százalék - továbbra sem tízóraizik, ellenben 2 százalékponttal nőtt a mindennap tízóraizók hányada. A legtöbben (66 százalék) továbbra is mindennap meleg ebédet fogyasztanak - a hideg ebéd népszerűsége lényegesen kisebb. A meleg vacsorát fogyasztók aránya a többi fő és köztes étkezéshez képest változott a legnagyobb mértékben. A 2005-ben mért 27 százalékhoz képest idén már 31 százalékot ért el azok aránya, akik minden nap meleg vacsorát esznek.
A felmérés szerint a tíz legszívesebben és leggyakrabban fogyasztott élelmiszer rangsorában is történtek változások. A kedveltség alapján a hagyományos főzött levesek 2005-höz képest kedveltebbek csakúgy, mint a sajtok, tésztafélék és a szárazáruk (szalámi, kolbász). A kedveltségi tízes listán az előző mérési időszakhoz képest lejjebb csúsztak a szárnyasok, a zöldségek és a burgonya. A fogyasztási gyakoriságot vizsgáló mérés szerint gyümölcsöt és ásványvizet az előzőekhez képest gyakrabban, míg teát, tejet és zöldségeket ritkábban eszik a lakosság. A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek első három helyezettje változatlanul a fehér kenyér, kávé és a hagyományos főzött levesek.
Étkezési szokásaik alapján hat jól elkülöníthető csoportot nevezett meg a GfK Hungária, amelyek életkor, jövedelem és aktivitás alapján is jól jellemezhetőek. Megállapítható, hogy az elmúlt két évben az egészségtudatosság nem fejlődött, az emberek alapvetően egzisztenciális lehetőségeik szerint étkeznek.
A két legnagyobb csoport - a lakosság 47 százaléka - a "kiegyensúlyozott középutasok" és a "gondoskodó háziasszonyok" csoportjába sorolható. Fő jellemzőjük, hogy tradicionális magyar ételeket fogyasztanak, rendszeresen táplálkoznak és főétkezésük az ebéd. A lakosság 30 százalékát az "ínyencek" alkotják, akik főként magas jövedelemmel rendelkező, karrierjükön dolgozó fiatal férfiak, továbbá a "szinglik" csoportja, akik a fiatal egyedül élő, főleg felsőfokú végzettségű nők közül kerülnek ki. Ők rendszertelenül étkeznek, fő étkezésük az esti órákra esik, ám amíg a "szinglik" jellemzően egészségtudatosan táplálkoznak, addig az "ínyencek" előnyben részesítik a különleges ételeket.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A válaszadók 14 százaléka a "szűkösen táplálkozók" csoportjába tartozik. Ők az alacsony életszínvonalon élők köréből kerülnek ki, és táplálkozási szokásaikat a szűkös anyagiak határozzák meg. A legkisebb szegmens, 9 százalékos részaránnyal, a "nemtörődömök" csoportja. Ők azok, akik rendszertelenül táplálkoznak, nem figyelnek sem testsúlyukra, sem az egészséges táplálkozás követelményeire. Ezt a csoportot főleg fiatal, középfokú végzettséggel rendelkező férfiak alkotják.
A GfK Hungária Piackutató Intézet kétévente vizsgálja a magyarországi étkezési szokásokat. Kiemelkedő fontossággal bír ez a téma, hiszen a háztartások egy főre jutó éves kiadásainak legnagyobb arányát - mintegy 22,8 százalékot - 2005-ben is élelmiszervásárlásra fordították. Azonban hozzá kell tenni azt is, hogy ez az arány 2000 óta a hírközlés és közlekedés költségeinek javára fokozatosan csökkent, de még mindig az élelmiszerekre költött összegek képviselik a legjelentősebb arányt a háztartások kiadásában. A kutatás érdekessége, hogy a GfK Hungária 1989-től végez felméréseket a témában, így 18 évet felölelő adatokkal rendelkezik.
Legjobban: