Penészes vagy feta? Mindegy, mert kiváló fehérje- és kalciumforrás!

A parmezán és mozzarella Olaszországból, a gouda Hollandiából, a kéksajt Dániából, a brie és a camembert Franciaországból, a feta Görögországból származik, és még folytathatnánk a felsorolást. Tulajdonképpen ennek a népszerű élelmiszernek az európai országok uralják mind a világtermelését, mind a fogyasztását. A görögök, a franciák, a svájciak és a dánok a legnagyobb sajtfogyasztók között vannak, míg a magyarok és az írek eszik a legkevesebbet.

A sajtok számos kategóriába oszthatók, de tekintet nélkül a típusra, minden sajt készítésénél szükség van a tej szilárd alvadékra és folyékony savóra való szétválasztására. Ebbe rendszerint beletartozik a tej baktériumokkal való megalvasztása és az oltó hozzáadása, ami megszilárdítja a keletkezett alvadékot. Ezzel azonban véget is ér az egyformaság. Innentől a sajtot moshatják, száríthatják, melegíthetik, nyújthatják, öregíthetik vagy érlelhetik a kívánt végterméktől függően. Például a melegítés és öregítés kemény sajtot eredményez, nyújtással a mozzarellát kapjuk, és az érlelés hozza létre a brie, a camembert és a kék sajtok ízletes tömbjeit.

Tápanyagsűrűség

Számos európainak a sajt a fő fehérje- és kalciumforrása. Mindkét tápanyag nélkülözhetetlen a normális növekedéshez és fejlődéshez, különösen a csontokéhoz és a fogakéhoz. Egy gyufásdoboz méretű kemény sajt (40-50g) körülbelül egyötödét szolgáltatja egy felnőtt fehérjeszükségletének és megközelítőleg egyharmadát a tizenévesek mindennapi kalciumszükségletének. A sajtban és más tejtermékekben lévő kalcium sokkal könnyebben hasznosul, mint a növényi élelmiszerekből. A sajt tartalmaz még A-, B2-, B12-, D-vitaminokat, niacint és olyan ásványi anyagokat, mint a cink és foszfor. A keményebb sajtok "hajlamosak" nagyobb mennyiséget tartalmazni, mint a lágyak, de mindegyik szolgáltat valamennyit. Igaz ez a zsír és a só esetében is - a keményebb sajtok gyakran mindkettőből többet tartalmaznak.

Zsírtartalma

A sajtok zsírtartalma a 10 g alattitól a mintegy 35 g-ig változik (100 g sajtban); a túróé a legalacsonyabb, a keményebb sajtoké a felső határt közelíti. Akár magas zsírtartalmú cheddarról, akár alacsonyabb zsírtartamú sajtról van szó, a zsír nagy része - rendszerint 60% fölött - telített. Összhangban a telített zsírok bevitelének csökkentését szorgalmazó európai egészségi ajánlásokkal, a sajtkészítők alacsonyabb zsírtartalmú változatokat kínálnak, elsősorban a kemény sajtokból. Azért nem minden telített zsírsavnak van hasonló hatása az egészségre, valamint a tej és a tejtermékek rendszerint részét képezik a nemzeti táplálkozási ajánlásoknak. Ezért egy elfogadható kompromisszum lehet azoknak, akik kevesebb (telített) zsírt próbálnak fogyasztani, a kisebb mennyiség használata a megszokott változatokból.

Sótartalma

A másik tápanyag a sajtokban, ami egészségi problémát vet fel, a nátrium. A zsírhoz hasonló módon a sónak (nátrium-klorid) is fontos szerepe van a sajtban: hozzájárul az ízhez, az állaghoz és jelentősen a biztonsághoz. Majdnem minden sajt készítésénél baktériumokat használnak, ám vannak nem kívántak is, csakúgy, mint amelyek az éréshez és a jellegzetes aromaanyagok előállításához szükségesek. A só az összes baktérium szaporodását szabályozza. Elfogadhatóan alacsony nátrumtartalmú sajtok előállítása továbbra is kihívás marad, ennek következtében a nátriumbevitel csökkentésére irányuló erőfeszítések más élelmiszerek esetében eredményesebbek lehetnek. Azon kívül a sajtban lévő kalcium és a kálium segíthet ellensúlyozni a nátrium potenciálisan negatív egészségi hatásait, hangsúlyozva a teljes élelmiszerekben egymás hatását erősítve működő tápanyagok előnyét.

Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás része

A sajtokat általánosan kedvelik, és változatos módokon élvezik az európai étkezési kultúrában: feltétként kenyéren, egy étkezés részeként, és mint ízt és állagot adó hozzávalót. Természetes állapotában a sajt viszonylag magas zsír- és sótartalmú, ám egyúttal felettébb ízes, kényelmes és biztonságos. A zsírtartalom csökkentése megváltoztatja az ízt és az állagot, a sótartalom csökkentése veszélyezteti a biztonságot, de mindkettő növeli a táplálkozási értéket. A sajt tápanyagokban gazdag élelmiszer, bármelyiket is kedveli, mindegyik tartalmaz esszenciális vitaminokat és ásványi anyagokat. A sajt, ha mérsékelten fogyasztják, fontos része az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnak.

Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság