Sok olvasó fogadta meg D`Adamo Peter J. dr. - C. Whitney: Az AB0-terv című könyvének megjelenése után, hogy a szerző ajánlásai szerint kíván a jövőben étkezni. De vajon a könyv állításai, feltevései mellett más szempontok alapján is meg kell-e ítélni a vércsoportok szerinti táplálkozást?
Dióhéjban
Az étrend kidolgozóinak elmélete, hogy az élelmiszerekben megtalálható különféle, lektineknek nevezett fehérjék más-más hatást váltanak ki az eltérő vércsoportú emberek szervezetében, ezért különböző étrendet ajánlanak az A, B, AB és 0-ás vércsoportúaknak.
A 0-ás vércsoportúaknak nagy hústartalmú, alacsony tej-, tejtermék- és gabonatermék-tartalmú, az A vércsoportúaknak döntően növényi, alacsony tej- és tejterméktartalmú, a B-seknek vegyes jellegű, de nem kiegyensúlyozott, míg az AB vércsoportúaknak alacsony hús- és gabonatartalmú étrendet javasolnak.
A lektinek a természetben számos növényben és néhány állatfajban is előfordulnak, leggyakoribb forrásai a magvak és a gumók (pl. a gabonafélék, burgonya, babfélék).
Az élelmiszerekben lévő lektinek egyes esetekben valóban tüneteket okozhatnak: például a nyers, érett Phaseolus babfélék elfogyasztása után hasmenés, hányás léphet fel. A fiatal termés megevése azonban nem vált ki tüneteket alacsony lektin-tartalma miatt, és ugyanez vonatkozik a megfőtt babra is, melyben a lektin lebomlik.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Különbségek
A lektinek ismert hatásai ellenére a vércsoportdiétának számos hibája van. Az eltérő vércsoportú emberek esetén valóban léteznek olyan különbségek, melyek szerint néhány betegség gyakrabban fordul elő bizonyos vércsoportúak között. Évtizedek óta tudott, hogy az A vércsoportúaknál némileg gyakoribb a gyomordaganat előfordulása, a 0-ás vércsoportúak között pedig a nyombélfekély. Ám a mérsékelt hajlamon túl még számos egyéb tényező is szerepet játszhat az egyes betegségek kialakulásában.
A könyvben közölt vizsgálati módszereknek kétséges a megbízhatósága, mivel az pusztán laboratóriumi tapasztalatokon alapul. Az ételkészítés, illetve az emésztés során a lektinek olyan jelentős változáson mennek keresztül, hogy többségük nem vált ki káros hatást. Élő szervezetre gyakorolt hatásaikat a szerző nem tudta megerősíteni. Egyedi eseteket ismertet, de ezek éppen egyediségük miatt nem alkalmasak következtetések levonására.
Vércsoportdiéta kritikája
A vércsoportdiétával kapcsolatban azonban nem is az a legnagyobb probléma, hogy elvei nem bizonyítottak. Egyes esetekben meglehetősen egyoldalú táplálkozást, fontos táplálékféleségek mellőzését javasolja. Ez pedig táplálkozási eredetű hiányállapotok, illetve egyes kórállapotok kialakulását vonhatja maga után. Például a 0-ás vércsoportúaknak javasolt magas húsfogyasztás egyáltalán nem előnyös, mivel összefüggésben állhat egyes daganatok, valamint a szív-érrendszeri betegségek kialakulásával. Az ajánlott rendkívül alacsony tej- és tejtermékfogyasztás kevés Ca-bevitelt eredményez, ennél fogva komoly veszélyeket hordoz az elégtelen csontképzés, illetve a csontritkulás kialakulására. Azzal a meglepő ajánlással is nehéz egyetérteni, hogy számos esetben "tiltott" élelmiszerként szerepelnek a listán a Magyarországon termő gyümölcsök, babfélék, szemben a javasolt, itthon szinte elérhetetlen egzotikus fajtákkal.
A diéta alacsony szénhidrátbevitelt is javasol, az A vércsoportúaknak vegetáriánus jellegű étrendet. Az étrend szakszerűtlen öszszeállítása vas-, cink-, B12-vitamin-bevitel elégtelenségéhez és nem kielégítő esszenciális aminosav beviteléhez vezethet. A szerző ugyancsak az A vércsoportúaknak tanácsolja a kevés húsfogyasztást, ám elkészítésükhöz a roston sütést vagy grillezést ajánlja, ami viszont egyes rákkeltő vegyületek keletkezése miatt kevésbé előnyös ételkészítési mód, mint például a párolás.
A B vércsoportúaknak ajánlott tojás nagy mennyisége fokozott koleszterinbevitelt jelentene. Ugyancsak túlzottnak tekinthetjük az ajánlott hús mennyiségét, és kevésnek a gabonatermékek fogyasztását. V.évf./10.sz.
Legjobban: